Jemen újraéledt polgárháborújában rohamosan Taiz válik a legfontosabb csatatérré. Az Irán által támogatott húszik az elmúlt hetekben körülzárták a közel 600 ezer fős várost, elvágva a nemzetközileg elismert, Szaúd-Arábia vezette koalíció által támogatott kormány székhelye felé vezető utánpótlási vonalakat. A bekerítés miatt súlyosbodott az élelmiszer- és gyógyszerhiány.
Jemenben ismét fellángolt a négyéves fegyverszünet után újraindult polgárháború, amelynek epicentrumává Taiz városa vált. Az Iránhoz köthető húszi lázadók és a Szaúd-Arábia vezette katonai koalíció által támogatott, nemzetközileg elismert jemeni kormány erői közötti összecsapások következtében a város kritikus helyzetbe került. Az elmúlt hetekben a húszik bekerítették Jemen harmadik legnagyobb városát és elvágták a délre, az ideiglenes fővárosba, Ádenbe vezető főutat, ami humanitárius válságot és széles körű menekülthullámot indított el.
Miért sorsdöntő Taiz megvédése vagy eleste?
Egy esetleges húszi győzelem Taizban az évtizedes polgárháború egyik legjelentősebb fordulópontja lenne. Katja Juric, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) ádeni programvezetőjének becslése szerint a város lakossága közel 600 ezer fő, és a kormányzati beszámolók alapján a legutóbbi harcok elől máris 80 ezer ember kényszerült menekülésre.
Taiz a konfliktus 2015-ös kezdete óta a frontvonalon fekszik, és régóta a húszi terjeszkedéssel szembeni ellenállás legerősebb bástyájának számít. A település a húsziellenes erők utolsó jelentős városi erődítménye a déli felföldön, az Áden feletti zord dombvidéken, valamint a stratégiai fontosságú Bab el-Mandeb-szoros körüli parti síkságon.
Ha a lázadóknak sikerülne elfoglalniuk a várost, a kormányerők számára rendkívül nehézzé válna bármilyen ellentámadás indítása a Bab el-Mandeb térségében, és a húszik karnyújtásnyira kerülnének Ádentől. A vereség egyben súlyos, szimbolikus csapást jelentene a teljes szaúdi vezetésű koalícióra nézve.
Katonai erőviszonyok
A város és közvetlen déli környezete – beleértve a Dzsebel Szabar-hegyet – eddig szilárdan a kormányerők kezén volt, miközben a tőle északra, keletre és nyugatra fekvő területeket a húszik ellenőrizték. Ez egy észak felé nyúló, sérülékeny kormányzati éket hozott létre a húszi területek között.
A harcok közelmúltbeli kiújulásával a lázadók jelentős előrenyomulást hajtottak végre a Dzsebel Szabartól délre eső hegyvidéki szakaszon, és elfoglalták az Ádenbe vezető 200 kilométeres, nehezen védhető hegyi út kulcsfontosságú pontjait, köztük al-Turbah és Mudiriyat al-Misrakh városait.
A lépéssel Taiz október elejére teljesen bekerített állapotba került. A húszik tüzérségi támadásokkal tartják nyomás alatt a várost és a védelmi állásokat. Bár a kormányerők szaúdi légicsapások támogatásával kísérletet tettek a blokád feltörésére és az út újranyitására, október közepéig a kormánypárti alakulatok inkább további területeket veszítettek.
A történelmi ellenállás gyökerei
Taiz évtizedek óta feszült viszonyban állt az észak-jemeni uralkodó elittel, és 2011-ben az arab tavasz jemeni felkelésének, valamint Ali Abdullah Száleh volt elnök megbuktatásának is az egyik fő központja volt. Míg a húszik a síita iszlám zajdi ágát követik, Taiz lakossága túlnyomórészt szunnita.
Amikor 2014-ben a húszik és a velük szövetséget kötő Száleh-párti erők elfoglalták a fővárost, Szanaát, Taiz heves ellenállásba kezdett. 2015-ben a város lakói tüntetéseken tiltakoztak a puccs ellen, ami hamarosan brutális fegyveres harcokká és egy több éven át tartó ostrommá fajult. Akkor a helyi fegyveresek és a megmaradt kormányhű hadsereg a szaúdi koalíció segítségével végül kiűzte a húszikat, de a város alapvető infrastruktúrája megsemmisült.
Humanitárius katasztrófa fenyeget
A blokád katasztrofális hatással van a civil lakosságra. Az IOM adatai szerint a legutóbbi harcok következtében a tartományban legalább 121 ezer ember hagyta el az otthonát. Az Ádenbe vezető út elvágása drasztikus áremelkedésekhez és a boltok kiürüléséhez vezetett. A segélyszervezetek súlyos üzemanyag-, gyógyszer- és tiszta víz hiányra figyelmeztetnek.
A Világélelmezési Program október közepe táján arról számolt be, hogy a város búzalisztkészletei gyakorlatilag kimerültek. A helyzet rontja az amúgy is kritikus egészségügyi állapotokat Jemenben, ahol az UNICEF szerint a szűrt gyermekek egyharmada alultáplált, miközben folyamatos a kolera-, a dengue-láz- és a maláriafertőzés veszélye.
A következő hetek kilátásai borúsak. Bár a szaúdi légierő támogatásával a kormány továbbra is próbálja áttörni a blokádot, a húszik – akik a háború korábbi szakaszaihoz képest szervezettebbek és jobban felfegyverzettek – az ostromgyűrű szorosabbra fűzésén dolgoznak. Szakértők szerint fennáll a veszélye egy elhúzódó, pusztító ostromnak, de akár egy közvetlen, véres városi ostrom is következhet, mivel a helyiek várhatóan kemény ellenállást tanúsítanának a húszi behatolással szemben – Reuters.
