Irán elégtelennek minősítette az Egyesült Államok válaszát arra a hét feltételt tartalmazó javaslatára, amelynek célja a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros újbóli megnyitása és a normális tengeri hajóforgalom helyreállítása.
Mohsen Rezaei, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára az iráni állami médiának nyilatkozva közölte, hogy Washington egyes feltételeket elfogadott, más kérdésekben azonban továbbra sem adott egyértelmű választ. Teherán ezért további pontosításokat vár az amerikai vezetéstől.
Irán az ENSZ Közgyűlésének idején terjesztette elő javaslatát, amely szerint a Hormuzi-szoroson akár hét napon belül helyreállhatna a normális hajóforgalom, amennyiben Washington teljesíti a megfogalmazott követeléseket. Az Egyesült Államok Katar közvetítésével válaszolt a kezdeményezésre. Rezaei ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Irán nem nyitja meg a szorost az amerikaiak előtt, és nem kezd tárgyalásokat mindaddig, amíg valamennyi feltétel nem teljesül. Hozzátette, hogy Teherán jelenleg már nem készül újabb válaszokat küldeni Washingtonnak, mivel az amerikai álláspont tisztázása a másik fél feladata. A Fehér Ház a Reuters megkeresésére egyelőre nem reagált.
A diplomáciai egyeztetések azután kerültek ismét előtérbe, hogy szeptember végén Irán újabb javaslatot juttatott el az Egyesült Államokhoz a Perzsa-öböl térségében kialakult konfliktus lezárására és a korábban összeomlott tűzszünet helyreállítására. Donald Trump amerikai elnök néhány nappal korábban azt közölte, hogy elutasította az iráni kezdeményezést. Katar és más közvetítők azóta is üzeneteket továbbítanak a két ország között, hogy elősegítsék a konfliktus lezárását és a tengeri közlekedés helyreállítását.
A Hormuzi-szoros a világ energiakereskedelmének egyik legfontosabb útvonala: a háború előtt a globális kőolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-forgalom mintegy ötöde haladt át rajta. A február végén, Irán ellen indított amerikai és izraeli támadások nyomán kialakult konfliktus súlyosan megzavarta a térség hajóforgalmát. A szoros tartós lezárása vagy korlátozott használata ezért nemcsak a közel-keleti helyzetet befolyásolja, hanem a nemzetközi energiapiacokra és a világgazdaságra is jelentős hatással lehet - írja a Reuters.
