A több fronton zajló háború ellenére jelentős növekedést mutat az izraeli gazdaság, ám a kedvező makrogazdasági adatok mögött emelkedő megélhetési költségek és növekvő állami kiadások húzódnak meg – írta az Al Jazeera.
Izrael gazdasága 2025-ben 2,9 százalékkal bővült, szemben az előző évi egyszázalékos növekedéssel. Az izraeli jegybank 2026-ra négyszázalékos, 2027-re pedig 5,5 százalékos bővülést vár. A munkanélküliség mindössze 2,8 százalék, az infláció pedig 1,5 százalékos.
A növekedés motorja a technológiai ágazat, amely az izraeli gazdaság mintegy ötödét adja. A mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság iránti keresletnek köszönhetően tavaly rekordösszegű, 26,2 milliárd dollárnyi közvetlen külföldi befektetés érkezett az országba.
A háború azonban rendkívül költséges. Az izraeli jegybank márciusban 350 milliárd sékelre, mintegy 115 milliárd dollárra becsülte az addigi hadikiadásokat, még az Irán elleni háború költségei nélkül.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök évi 183 milliárd sékelre emelné a védelmi költségvetést, ami a GDP közel kilenc százalékának felelne meg.
A lakosság ugyanakkor egyre érzékenyebb a megélhetési költségekre. Az élelmiszerárak 2024 eleje és 2026 közepe között nyolc százalékkal emelkedtek.
Egy szeptemberi felmérésben a zsidó izraeliek 38 százaléka, az izraeli palesztin állampolgárok 46 százaléka nevezte a gazdaságot és a megélhetést a két legfontosabb választási kérdés egyikének.
A gazdasági szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a növekedés ellenére az államadósság és a költségvetési hiány is emelkedik. A hosszabb távú kilátások ezért nagymértékben függnek a háborús helyzet alakulásától.
