Izrael bezárja a kelet-jeruzsálemi brit konzulátust és kiutasítja a brit képviselőket a kirjat-gáti Civil-Katonai Koordinációs Központból (CMCC), válaszul a telepesáruk nagy-britanniai importjának betiltására – jelentette be kedden Gideon Szaár izraeli külügyminiszter. Nagy-Britannia után további 11 ország vezetett be korlátozásokat a ciszjordániai telepekről származó áruk kereskedelmére.
A brit szankciók „kirívó” beavatkozást jelentenek az október 27-re kiírt izraeli parlamenti választásokba – tette hozzá sajtótájékoztatóján a miniszter.
A brit képviselők kiutasítása a gázai rendezést szolgáló kirjat-gáti Civil-Katonai Koordinációs Központból nehézségeket okozhat Izraelnek, mivel Nagy-Britannia képviselete a harmadik legnagyobb a központban.
Jichák Herzog államelnök a rezidenciáján megtartott keddi rendezvényen elmondott beszédében súlyos tévedésnek nevezte az akkor még csak várható brit lépést, amely szerinte „a történelem rossz oldalának választását jelenti”.
„A jelenlegi helyzetben ez egy szuverén állam demokratikus választásába való durva beavatkozás lenne. Minden külföldi kormánynak azt mondom: álljanak meg és lépjenek vissza a szankcióktól és a bojkottól, mert ez zsákutca, és forduljanak a konstruktív párbeszéd és együttműködés felé” – közölte az államfő.
Az ellenzék vezetője, Jaír Lapid kedden az izraeli kormányt is bírálta a szankciók bejelentése miatt. „A kormány egy hete készít fel minket arra, hogy Nagy-Britannia szankciókat vezet be, aztán kiderül, hogy további tíz fontos ország is csatlakozott hozzá, és erről senki sem tudott” – írta Lapid az X-en, amikor még csak tíz ilyen ország volt. „Nem ébresztették fel?” – tette hozzá, utalva Benjámin Netanjahu kormányfő azon állítására, miszerint nem keltették fel időben a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet október 7-i terrortámadása kezdetén.
Lapid „súlyos hibának” nevezte Nagy-Britannia döntését, mert szerinte ez majd megerősíti a szélsőséges hangokat Izraelben a parlamenti választások előtt, valamint „bátorítást ad a Hamásznak és a többi terrorszervezetnek”. Azt állította, hogy Nagy-Britanniát belpolitikai megfontolások vezették, és az intézkedés célja a csalódott brit választók megnyerése egy „Izrael elleni cinikus támadással”.
A Békét Most nevű izraeli békemozgalom viszont üdvözölte a brit bejelentést. A szervezet szerint „a telepek veszélyt jelentenek Izrael jövőjére, és jó, hogy Nagy-Britannia és más országok megteszik a szükséges különbségtételt a szuverén Izrael, valamint a ciszjordániai telepesmozgalom és a telepesek terjeszkedését szolgáló előőrsök között”.
Előzőleg Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Izland, Írország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Svédország és Nagy-Britannia közös nyilatkozatot adott ki, amelyben csatlakoztak a brit kezdeményezéshez.
Bejelentették „szándékukat, hogy nemzeti szinten korlátozásokat vezetnek be, illetve európai szintű korlátozásokat támogatnak a nemzetközi jog szerint illegális telepekkel folytatott árukereskedelemre vonatkozóan, illetve nemzeti eljárásaikkal összhangban aktívan vizsgálják eme és más intézkedések lehetőségét”.
Ezek az országok hangsúlyozták még, hogy elkötelezettek a kétállami megoldás mellett, vagyis amellett, hogy Izrael és egy szuverén, demokratikus és életképes palesztin állam egymás mellett, békében, biztonságban és kölcsönös elismerésben éljen, nemzetközileg elismert és biztonságos határok között.
Felszólították Izraelt, hogy haladéktalanul állítsa le a ciszjordániai telepek bővítését, vonja felelőssége az erőszakosan fellépő telepeseket, valamint vizsgálja ki az izraeli erőkkel szemben vádakat.
Kijelentették, hogy elismerik Izrael biztonsági érdekeit, ismételten elítélték a Hamász október 7-i terrortámadását, és hangsúlyozták, hogy eltökéltek az antiszemitizmus elleni fellépésben.
Nyilatkozatuk szerint a telepesek példátlan erőszakos tettei és a telepek bővítése miatt hozták meg döntésüket. Szerintük az izraeli kormány ciszjordániai intézkedései veszélyeztetik a kétállami megoldás megvalósulását.
