Bocsánatkérésre szólította fel a svéd kormányt az őslakos számi népet ért történelmi sérelmek miatt egy igazságfeltáró bizottság, amely szerdán közzétett jelentésében a számik földhasználati jogainak megerősítését is sürgette.
A kormány által létrehozott testület szerint a svéd állam évszázadokon át olyan politikát folytatott, amelynek következményei máig megnehezítik a számik számára kultúrájuk és életformájuk megőrzését. A jelentésben szerepel, hogy a számi közösségeket már a 17. században lakóhelyük elhagyására kényszerítették, a 18. és 19. században pedig földjeik jelentős részét a svéd állam kisajátította.
A bizottság felszólította a svéd államot, hogy ismerje el a számikat ért történelmi jogsértéseket és az általuk okozott károkat. Egyúttal a földhasználati jogaik megerősítését is szorgalmazta, mindenekelőtt a számi kultúrában és megélhetésükben meghatározó szerepet játszó rénszarvastartás védelmében.
A svéd parlament 1977-ben ismerte el őslakos népként a számikat, az államhoz fűződő viszonyukat azonban azóta is visszatérő viták kísérik.
A számi közösségek és a hatóságok között több bányászati és szélerőmű-beruházás miatt is vita alakult ki, mert a számik szerint ezek hátrányosan érintik a rénszarvastartást. Az igazságfeltáró bizottság szerint az ilyen beruházásokról szóló döntéseknél a jelenleginél nagyobb súlyt kell kapniuk a számik érdekeinek.
A rénszarvastartás évszázadok óta a számi kultúra és megélhetés egyik meghatározó része; az erre használt területek Svédország területének mintegy harmadát foglalják el.
Számi közösségek Norvégia, Finnország és Oroszország északi vidékein is élnek, az őslakos nép lélekszámát 80-100 ezerre becsülik. Az ellenük elkövetett történelmi sérelmeket más északi országokban is vizsgálták már: a mintegy 50 ezer száminak otthont adó Norvégia 2024-ben hivatalosan bocsánatot kért az őslakos közösséget ért sérelmekért, Finnországban pedig 2025-ben sürgetett jóvátételt az ottani igazságfeltáró bizottság - írta meg az MTI
