Három magas rangú iráni forrás szerint egyre nehezebb ellenállni az Egyesült Államok gazdasági nyomásgyakorlásának, amelynek célja, hogy az olajexport blokádjával és a szankciók kijátszásának megakadályozásával ellehetetlenítse Irán gazdaságát.
Washington az elmúlt hetekben igyekezett tovább fokozni a Teheránra nehezedő gazdasági nyomást, hogy a jövőbeni tárgyalásokon olyan engedményeket kényszerítsen ki Irántól, amelyeket a hat hónapja tartó konfliktus során eddig nem sikerült elérnie.
Bár Irán vezetése évtizedeken át sikeresen kerülte meg a szankciókat, a legújabb amerikai intézkedések már jóval nehezebb helyzetbe hozták, és egyre kevesebb lehetősége maradt a devizához jutásra, illetve az áruk beszerzésére – mondták a források.
Különösen súlyos és sürgető fenyegetést jelent az a washingtoni törekvés, hogy megakadályozza Iránt a más országok nemzetközi finanszírozási hálózataihoz való hozzáférésben. Teherán ezeket a csatornákat régóta használja gazdasága működtetésére – mondták a források.
Az amerikai tervezők számára minden olyan jel biztató lehet, amely arra utal, hogy a gazdasági nyomás megtörheti a konfliktus hónapok óta tartó patthelyzetét. Irán azonban arra figyelmeztetett, hogy katonai eszkalációval válaszolhat, ami egy kulcsfontosságú pillanatban tovább növelné a tétet.
A benzinárak elszabadulnak, miközben összeomlik a valuta
A háború ezen a héten ismét nyílt fegyveres konfliktussá eszkalálódott. Az Egyesült Államok iráni öbölparti célpontok elleni támadásaira Teherán az arab országokban található amerikai támaszpontok elleni csapásokkal válaszolt - írja a Reuters.
Egyik fél sem jelezte, hogy kész lenne megadni a másik által követelt engedményeket, így a háború továbbra is költséges patthelyzetben zajlik – bár ennek jelei talán már kezdenek megváltozni.
Miközben a Hormuzi-szoroson keresztül ismét egyre több energia jut el a nemzetközi piacokra, annak ellenére, hogy Irán továbbra is igyekszik akadályozni a hajóforgalmat, az Egyesült Államok iráni olajexportot sújtó blokádja gyakorlatilag elvágta Teherán egyik legfontosabb bevételi forrását.
Irán helyzetét tovább súlyosbítja, hogy gazdasága már a háború előtt is mély válságban volt. A nemzeti valuta árfolyama zuhant, az infláció pedig meredeken emelkedett, miközben a hónapok óta tartó bombázások óriási költségeket róttak az országra a megrongálódott ipar és infrastruktúra helyreállítása miatt.
A pénzügyi források szűkössége ráadásul magát Teheránnak a szankciók kijátszására irányuló erőfeszítéseit is nehezíti. Egyre kevesebb pénz marad az illegális szankciókerüléshez szükséges magas biztosítási díjak kifizetésére – mondták a források.
A riál árfolyama az elmúlt napokban történelmi mélypontra zuhant. Egy magas rangú iráni tisztviselő szerint az országnak már csak körülbelül két hónapra elegendő benzinkészlete van, amelyből a korlátozott finomítói kapacitás miatt a hazai olajtermelés ellenére is importra szorul.
Irán vezetői tisztában vannak a gazdasági összeomlás kockázataival, valamint azzal is, hogy az újabb gazdasági nehézségek ismét tömegtüntetéseket válthatnak ki. Az országos tiltakozásokat januárban a hatóságok brutálisan leverték, több ezer ember halálát okozva.
„Nagyon-nagyon súlyos gazdasági nyomás alatt állnak. Elveszítik az ellenőrzést a szoros felett. Valójában arról van szó, hogy tárgyalnak-e, és szerintem kénytelenek lesznek” – mondta Ali Ansari, a skóciai St Andrews Egyetem modern történelemmel foglalkozó professzora.
A háború ezzel új szakaszba lépett, amelyben mindkét fél megpróbálja befolyásolni a másik politikáját. Irán abban bízik, hogy az infláció elszabadulásának veszélye a novemberi félidős választások előtt visszakozásra kényszeríti az amerikai kormányzatot, miközben Washington célja, hogy felkelésre ösztönözze az iráni lakosságot – mondta egy magas rangú iráni tisztviselő.
A blokád és a másodlagos szankciók egyre szorosabban fojtogatják Teheránt
Az Egyesült Államok legújabb intézkedései kiterjesztették az Iránnal üzleti kapcsolatban álló országokat sújtó másodlagos szankciókat. A cél az, hogy megakadályozzák az olaj értékesítéséhez, valamint az alapvető áruk és nyersanyagok importjának finanszírozásához szükséges dollárügyleteket.
A három magas rangú forrás szerint ezzel olyan drágává válhat az Irán által működtetett szankciókerülő hálózatok – köztük fedőcégek, nyilvántartásba nem vett tartályhajók és csempészek – igénybevétele, hogy az már komoly akadályt jelent Teherán számára.
A Kpler árupiaci elemző cég adatai szerint az iráni nyersolajszállítmányok ebben a hónapban napi mintegy 260 ezer hordóra estek vissza az egy évvel korábbi, körülbelül 1,7 millió hordós szintről. A terminálokról már csak kis mennyiségű olaj indul útnak, amelyet teherautókkal, vonatokkal vagy kisebb hajókkal szállítanak tovább a Kaszpi-tenger térségébe.
Teherán szerint még mindig több tízmillió hordónyi olajat tárolnak a blokádövezeten kívül, amelyet értékesíteni lehetne. Az új szankciók miatt azonban a közvetítők vagy visszalépnek, vagy magasabb árat követelnek – mondta az egyik tisztviselő.
Maszúd Pezeshkian elnök szerint a teljes kereskedelem 25–35 százalékkal esett vissza, és az importot súlyosabban érintette a visszaesés, mint az exportot. Pezeshkian egyike azoknak a magas rangú iráni tisztviselőknek, akik az elmúlt hetekben többször is figyelmeztettek az ország gyorsan romló gazdasági helyzetére.
Az amerikai nyomásgyakorlás és Irán saját támadásai közben az iráni külkereskedelem egyik legfontosabb csatornája, az Egyesült Arab Emírségek is korlátozta a Teheránnal folytatott kapcsolatokat. Abu-Dzabi augusztus 19-én bejelentette, hogy további értesítésig felfüggeszt minden kereskedelmi és pénzügyi tranzakciót Iránnal.
„Ha ezek a csatornák zárva maradnak, a beszállító készpénzt akar, az üzletet egy másik országon keresztül kell lebonyolítani, a szállítmány pedig később és drágábban érkezik meg” – mondta egy teheráni kereskedő, aki importált árukkal foglalkozik.
A riál értéke az egy évvel korábbi, dolláronként mintegy egymillió riálról mára több mint 2,2 millió riálra zuhant.
A gazdasági válság hatása a mindennapokban is egyre súlyosabb. A hivatalos adatok szerint a 12 havi átlagos infláció 69,9 százalékra emelkedett, miközben az élelmiszerek, italok és dohánytermékek ára csaknem kétszeresére nőtt.
A hivatalos munkanélküliségi ráta tavasszal 9,1 százalékra emelkedett, miközben a foglalkoztatottak száma mintegy 450 ezerrel csökkent az előző év azonos időszakához képest. Eközben a munkaerőpiaci részvétel is széles körben visszaesett.
Még azok számára is, akiknek van munkájuk, a havi mintegy 125 dolláros átlagkereset messze nem fedezi az alapvető háztartási kiadásokat, amelyek a hivatalos adatok szerint havi körülbelül 450 dollárra rúgnak.
„Napról napra szegényebbek vagyunk” – mondta Mahnaz, egy 34 éves teheráni magánszektorbeli alkalmazott, aki kérte, hogy vezetéknevét ne közöljék.
