Az Irán és az Egyesült Államok közötti háború hat hónapja egyre súlyosabb terhet ró az iráni gazdaságra, miközben Donald Trump kormánya újabb szankciókkal és pénzügyi nyomással próbálja térdre kényszeríteni Teheránt.
Az iráni vezetés már nyíltan elismeri a gazdasági problémák súlyosságát: Maszúd Peszeskján elnök szerint az ország külkereskedelme közel 35 százalékkal esett vissza az amerikai szankciók és az iráni kikötőket érintő tengeri blokád következtében. Az éves infláció júliusban már 66 százalékra emelkedett, ami az árak gyors növekedésén keresztül egyre erősebben érinti az iráni lakosság mindennapi életét.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy Irán legfelsőbb vezetője, Mojtaba Khamenei is felszólította a kormányt a gazdasági és megélhetési problémák kezelésére. Khamenei a február 28-i támadásban megsérült, amelyben apja, Ali Khamenei korábbi legfelsőbb vezető életét vesztette, és azóta nyilvánosan sem jelent meg. A neki tulajdonított írásos nyilatkozatban az inflációt, a munkanélküliséget, az árak szabályozását, valamint az áruk és szolgáltatások piacának helyzetét nevezte a legsürgetőbb problémák közé. Eközben az iráni vezetés más szereplői továbbra is katonai megtorlással fenyegetik az Egyesült Államokat, és azt állítják, hogy Irán továbbra is ellenőrzése alatt tartja a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szorost - írja a Reuters.
Washington eközben tovább fokozza a gazdasági nyomást. A Trump-kormányzat az új szankciós offenzívát egyenesen „gazdasági D-napként” emlegeti. Az Egyesült Államok arra figyelmezteti a világ országait és vállalatait, hogy csökkentsék vagy szakítsák meg iráni üzleti kapcsolataikat, különben másodlagos amerikai szankciókkal szembesülhetnek. Washington ugyanakkor egyelőre nem sújtotta hasonló intézkedésekkel Irán két fontos kereskedelmi partnerét, Kínát és Indiát, mivel ennek az amerikai és a világgazdaságra nézve is komoly következményei lehetnek.
Az amerikai pénzügyminisztérium viszont fellépett az egyiptomi Banque Misr ellen, mert a bankot Iránnal folytatott üzleti kapcsolatokkal vádolják. A tervezett amerikai intézkedés az Egyesült Arab Emírségekben működő fiókjainak dollártranzakcióit korlátozná. Az egyiptomi jegybank közölte, hogy a külügyminisztériummal együtt tárgyalásokat folytat az amerikai féllel az ügyről. Washington ezen kívül egy hongkongi szervezetet és az iráni Bank Mellihez kapcsolódó személyt is újabb szankciókkal sújtott.
Az iráni gazdaság számára különösen fontos kérdés az olajexport. Peszeskján szerint volt egy rövid időszak, amikor Teherán jelentős könnyebbséghez jutott: az Egyesült Államok és Irán júniusban rövid életű megállapodást kötött, amelynek idején Washington engedélyezte az iráni olaj értékesítését. Irán ebben az időszakban mintegy 90 millió hordó kőolajat tudott eladni. A megállapodás azonban nem bizonyult tartósnak.
A diplomáciai próbálkozások ennek ellenére folytatódnak. Katar miniszterelnöke, Mohammed bin Abdulrahman Al Thani csütörtökön Teheránban találkozott az iráni vezetéssel, ahol hangsúlyozta, hogy vissza kellene állítani a háború előtti szabad hajózást a Hormuzi-szorosban. Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter később „kreatívnak” nevezte a katari féllel folytatott tárgyalásokat. Katar és Pakisztán korábban fontos szerepet játszott a júniusi amerikai–iráni megállapodás létrehozásában is, amely rövid tűzszünethez vezetett, ám a Hormuzi-szoros ellenőrzésével kapcsolatos nézeteltérések miatt végül összeomlott.
A Hormuzi-szoros továbbra is a konfliktus egyik legfontosabb stratégiai pontja, hiszen ezen a keskeny vízi útvonalon halad át a világ energiakereskedelmének jelentős része. Az amerikai katonai vezetés szerint az amerikai erők megtisztították a szorost azoktól a tengeri aknáktól, amelyeket hónapokkal korábban az iráni Forradalmi Gárda telepített. Trump többször kijelentette, hogy a szoros nyitva áll a hajóforgalom előtt. Az iráni Forradalmi Gárda haditengerészete ezzel szemben azt állítja, hogy továbbra sem haladhatnak át hajók iráni engedély nélkül.
A hajóforgalmi adatok arra utalnak, hogy a helyzet valóban messze van a normálistól. Csütörtökön mindössze hét áruszállító hajó haladt át a Hormuzi-szoroson, miközben egy nappal korábban még 17, az előző tíz nap átlaga pedig napi 15 hajó volt. A szoros körüli bizonytalanság ezért nemcsak Irán gazdaságát érinti, hanem a globális energiaellátás és az olajpiac szempontjából is komoly kockázatot jelent.
Hat hónappal a háború kezdete után tehát Irán egyre erősebb gazdasági szorításban van: a külkereskedelem harmadával zuhant, az infláció 66 százalékra ugrott, az olajexportot korlátozzák, miközben az Egyesült Államok újabb országokat, bankokat és vállalatokat próbál elrettenteni az iráni kapcsolatoktól. Trump stratégiája láthatóan arra épül, hogy a katonai nyomást olyan gazdasági elszigeteléssel egészítse ki, amely egyre nagyobb belső terhet jelent Teherán számára. Egyelőre azonban az iráni vezetés nem mutatja jelét annak, hogy emiatt elfogadná Washington feltételeit, így a gazdasági háború és a Hormuzi-szoros körüli konfliktus továbbra is a háború meghatározó eleme marad.
