Pakisztán kibővített védelmi paktumról tárgyal Kuvaittal energetikai együttműködésért és beruházásokért cserébe.
A források szerint a tárgyalások még korai szakaszban vannak, és az Egyesült Államok és Irán közötti fokozódó feszültség még bonyolíthatja azokat.
A Reuters csütörtökön arról számolt be, hogy Iszlámábádban egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy a tavaly Szaúd-Arábiával aláírt kölcsönös védelmi paktum Pakisztánt is bevonhatja az amerikai-iráni háborúba. Miután az Iránnal együttműködő húszi mozgalom hétfőn támadást indított Szaúd-Arábia ellen , az atomfegyverekkel rendelkező Pakisztán közölte Iránnal, hogy a királyság elleni támadásokat saját maga elleni támadásként fogja kezelni. Bármely védelmi megállapodás Kuvaittal, amelyet idén heves támadások értek Irán részéről, kérdéseket vetne fel Pakisztán szerepével kapcsolatban az Egyesült Államok és Irán közötti jövőbeli közvetítésben.
Kuvait 2023 óta korlátozottabb védelmi megállapodást kötött Pakisztánnal a kiképzések és a közös gyakorlatok lebonyolítására. Kuvait most egy olyan erődemonstrációt szeretne Iszlámábád részéről, amely hasonló lenne Pakisztán és Szaúd-Arábia közötti paktumhoz, beleértve „több ezer pakisztáni katonát a földön, vadászgépeket, drónokat, légvédelmi rendszert és egyéb védelmi létesítményeket” – mondta egy pakisztáni kormánytisztviselő.
Nem világos, hogy Pakisztán hajlandó-e idáig elmenni, tekintve, hogy a Szaúd-Arábiával kötött megállapodása egy évtizedek óta tartó szoros szövetség eredménye Rijáddal.
„Kuvait kívánságlistája mindent tartalmaz” – mondta egy, a tárgyalásokról ismert pakisztáni biztonsági tisztviselő. „De hadd tegyek világossá egy dolgot: ebben a szakaszban nem fontolgatjuk és nem is fontolhatjuk meg harcoló csapatok bevetését.”
Egy közel-keleti forrás megerősítette, hogy Kuvait tárgyalásokat folytatott Pakisztánnal, többek között a védelmi beszerzésekről is, de azt mondta, hogy „nem világos, hogy ez valóban védelmi paktumnak minősül-e”.
VÉDELMI ALTERNATÍVÁK KERESÉSE
Pakisztán és az Öböl-menti államok az elmúlt évben előnyöket láttak az új regionális védelmi paktumok megkötésében.
Pakisztán jelentős hadsereget tart fenn és saját vadászgépeket gyárt. Ez lehetővé tette az Egyesült Államok védelmének alternatíváját vagy kiegészítőjét a Perzsa-öböl menti államok körében, mivel egyre ódzkodóbbak az Egyesült Államok szövetségesként való megbízhatóságával kapcsolatban.
Pakisztánt Kuvaitban biztonságos vételnek tekintik – mondta egy közel-keleti forrás, aki ismeri Kuvait biztonsági tervét.
„Már kapcsolatban állnak a szaúdiakkal, hosszú múltra tekintenek vissza a védelmi fejlesztésben, muszlim szunniták, jó kapcsolatot ápolnak az amerikaiakkal, szóval ez nem annyira érzékeny kérdés, mint néhány más lehetőség” – mondta a forrás.
Törökország, Pakisztán és Szaúd-Arábia egy kölcsönös védelmi paktum tervezetét készíti elő , amely elkülönül az Iszlámábád és Szaúd-Arábiája közötti paktumtól. Eközben Bahrein érdeklődik egy hasonló paktum iránt – mondta egy forrás –, Jordánia pedig egy fegyver- és kiképzési megállapodás iránt érdeklődött – közölte három forrás.
Pakisztán a szomszédos nemzetekkel kötött védelmi megállapodásokat a sürgősen szükséges beruházások megerősítésének módjaként tekintette.
A Kuvaittal kötendő lehetséges megállapodás részeként Iszlámábád együttműködést szeretne az energiabiztonság terén – ez része a pakisztáni energiaügyi minisztérium szélesebb körű törekvésének, amelynek célja az olaj- és üzemanyagkészletek növelése.
Kuvait egy közös, közös üzemanyag-tárolási lehetőségét vizsgálja Pakisztánnal, amely a két ország közötti meglévő kormányközi dízelszállítási megállapodásra épülne – közölte egy, a tárgyalásokról tudó pakisztáni forrás.
Az ilyen ajánlatok még mindig kellően vonzóak lehetnek Pakisztán vezetése számára ahhoz, hogy egy nagyobb védelmi megállapodást kössenek – mondta két forrás, hozzátéve, hogy a tárgyalások várhatóan felgyorsulnak, amint az amerikai-iráni feszültségek enyhülnek.
Az elemzők óvatosságra intettek, hogy ez csupán vágyálomnak bizonyulhat.
„Pakisztánnak tisztában kell lennie a túlzott elkötelezettség veszélyeivel” – mondta Muhammad Faisal, a Sydney-i Műszaki Egyetem dél-ázsiai kutatója.
