Irak és Pakisztán megállapodott Iránnal

Az Iránnal vívott amerikai–izraeli háború jelentősen visszavetette egy olyan régió energiaexportját, amely a világ nyersolaj- és LNG-ellátásának nagyjából 20%-át adja. Az Egyesült Államok az elmúlt hetekben blokád alá vont több iráni kikötőt is. Irán kezdetben megpróbálta korlátozni a Hormuzi-szoros forgalmát, de ez a hozzáállás azóta változóban van – mondta Claudio Steuer, az Oxfordi Energiatudományi Intézet munkatársa.

„Irán a Hormuz blokádjáról az ahhoz való hozzáférés ellenőrzésére helyezte át a hangsúlyt... Hormuz már nem semleges tranzitútvonal, hanem egy ellenőrzött folyosó” – mondta.

A térségben különösen Irak és Pakisztán van nehéz helyzetben: Irak exportjának nagy része a szoroson keresztül halad, Pakisztán pedig erősen függ az öböl menti energiaimporttól, miközben az emelkedő árakkal is szembe kell néznie.

Egy korábbi, Bagdad és Teherán közötti megállapodás értelmében Irak már biztosított áthaladást két, egyenként körülbelül 2 millió hordó olajat szállító tankernek, amelyek nemrég át is haladtak a szoroson. Irak most további tranzitok engedélyezéséről tárgyal Iránnal, hogy megvédje kulcsfontosságú olajbevételeit.

„Irak Irán közeli szövetségese, és az iraki gazdaság bármilyen romlása károsítaná Irán gazdasági érdekeit az országban” – mondta a tisztviselő.

Hasonló megállapodások születtek vagy vannak előkészítés alatt a LNG-szállítások terén is. A katari LNG-t szállító hajók Pakisztán felé tartanak, részben külön egyezségek alapján. A felek szerint ezekért a tranzitokért nem közvetlenül Iránnak vagy az IRGC-nek fizetnek, és több ország az Egyesült Államokat is előzetesen tájékoztatta – írja a Reuters.

Források szerint sem Irak, sem Pakisztán nem fizetett közvetlenül Iránnak vagy annak Iszlám Forradalmi Gárdájának (IRGC) a tranzitokkal kapcsolatban.

A két iparági forrás szerint Katar nem vett részt közvetlenül a kétoldalú megállapodásokban, de a Pakisztánba irányuló szállítmányok előtt tájékoztatta az Egyesült Államokat.

A tárgyalásokhoz közel álló források szerint más országok is hasonló megállapodásokat fontolgatnak, mivel a növekvő energiaárak és az ellátási zavarok súlyos terhet rónak, különösen az ázsiai gazdaságokra.

„Ahogy egyre több kormány hajlandó megállapodásokat kötni Iránnal az áthaladásról, fennáll a veszélye annak, hogy normalizálódik az az elképzelés, hogy Irán tartósabban fogja ellenőrizni a Hormuzi-szorost” – mondta Saul Kavonic, az MST Marquee tanácsadó cég kutatási vezetője.

A háború előtt havonta körülbelül 3000 hajó haladt át Hormuzon. A hajózási adatok szerint a forgalom ma ennek az összegnek körülbelül 5%-a.

A háború előtt naponta mintegy 3000 hajó haladt át a szoroson, ez a forgalom azonban jelentősen visszaesett. A konfliktus következtében a Brent olaj ára több mint 50%-kal emelkedett, az LNG ára pedig 35–50%-kal nőtt.

Irán közben azt közölte, hogy fenn kívánja tartani befolyását a térség felett, és különféle feltételekhez köti a helyzet rendezését, amit az Egyesült Államok elutasított.

A jelentések szerint Irán egyre inkább formalizálja a szoros feletti ellenőrzést: minden hajóról részletes adatokat kér, és katonai felügyelet mellett szabályozza az áthaladást. Az iraki és pakisztáni illetékesek szerint a rendszer ugyan működik, de időnként fennakadások és bizonytalanság is nehezíti a forgalmat.

Egy pakisztáni forrás, aki tud az Iránnal folytatott tárgyalásokról a hajók áthaladásáról, azt mondta, hogy voltak némi fennakadások a folyamatban.

„Az IRGC időnként megváltoztatja a kapufákat, ezért nehéz a tervek szerint haladni, de dolgozunk rajta” – mondta.