Az Egyesült Államok drasztikusan kiterjeszti Irán elleni blokádját

Az Egyesült Államok globális műveletté bővítette az iráni kikötők blokádját. Az amerikai erők világszerte megállítják azokat a hajókat, amelyek anyagi támogatást nyújtanak Iránnak – a fegyverektől az olajon, fémeken és elektronikán át – írja a New York Times.

Az Associated Press szerint Dan Caine tábornok, a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnöke kijelentette, hogy az amerikai erők üldözni fognak „minden iráni zászló alatt hajózó hajót és minden olyan hajót, amely anyagi támogatást nyújt Iránnak” – beleértve a Csendes-óceánt is. Egy hivatalos katonai közlemény a tiltott áruk széles körét sorolja fel: fegyverek, lőszer, katonai felszerelés.

Kereskedelmi és katonai célra felhasználható áruk: olaj, vas, acél, alumínium és egyéb áruk, amelyek polgári és katonai célokra is felhasználhatók.

Az AP szerint elektronikai cikkek, energiatermelő berendezések vagy nehézgépek is lefoglalhatók, ha „a körülmények katonai felhasználásra utalnak”.

Az AP szerint több mint 10 000 amerikai katona és 16 hadihajó, köztük egy repülőgép-hordozó, 11 romboló és 3 kétéltű rohamhajó érvényesíti a blokádot az iráni régióban.

A nemzetközi jog szerint Washington egy szürke zónában működik. A tengeri blokád „háborús cselekmény” – mondta James R. Holmes, a Haditengerészeti Főiskola munkatársa a New York Timesnak. Jogilag a blokád „ugyanolyan legális, mint az Epikus Düh Hadművelet” – az Egyesült Államok jelenlegi Irán elleni hadművelete.

A nemzetközi jog szerint a helyzet „ambivalensebb” – mondta Jennifer Kavanagh, a Defense Priorities munkatársa a New York Timesnak. A blokádnak „hatékonynak” kell lennie, ami azt jelenti, hogy ténylegesen végrehajthatónak kell lennie. Egy globális megközelítés „túl tág” lehet. Történelmi precedenseket lát a második világháború világméretű blokádjaiban vagy a britek Franciaország elleni blokádjában a függetlenségi és napóleoni háborúk idején.

A blokád szorosan összefügg a gazdasági nyomásgyakorlással. A New York Times szerint Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter egyidejűleg elindította a a bombázási kampány „pénzügyi megfelelőjét”, beleértve a másodlagos szankciókat a bankok és más, Iránnal üzleti kapcsolatban álló intézmények ellen.

Kavanagh ennek ellenére arra figyelmeztet, hogy a blokád rövid távon valószínűleg nem fogja megváltoztatni Irán irányvonalát: „Irán számára ez a háború egzisztenciális, és az ország nem fog könnyen vagy gyorsan engedni” – írta a New York Times.

Katonai szakértők, mint például Kevin Donegan, az Egyesült Államok volt altengernagya, szintén csak „egy nyomáspontnak” tekintik a blokádot a sok közül, ahogy az Associated Pressnek is elmondta. A döntő tényező, mondta, a katonai nyomásgyakorlás és a diplomácia kombinációja, különösen mivel az iráni konfliktusban a tűzszünet néhány napon belül lejár.