Közel-Kelet

Ezen bukott el az USA–Irán iszlámábádi megállapodás

Húsz év vagy nem kell

Az Axios forrásai szerint az Egyesült Államok az iszlámábádi tárgyalásokon 20 éves moratóriumot követelt Irán urángazdagítási programjára, cserébe az iráni befagyasztott eszközök felszabadításáért és a szankciók enyhítéséért.

Ezen bukott el az USA–Irán iszlámábádi megállapodás
J.D. Vance amerikai alelnök (k), Syed Asim Munir hadseregfőnök és tábornagy (b), valamint Ishaq Dar pakisztáni külügyminiszter (j) az iszlámábádi repülőtéren
Fotó: AFP/Pool/Jacquelyn Martin

Teherán ezt elutasította, és a lapok szerint 10 évnél rövidebb – az NYT szerint 5 éves – időszakot ajánlott fel. A felek közötti szakadék a legfőbb akadálya annak, hogy megállapodás szülessen, írja a Kárpáthír.

A közvetlen amerikai–iráni tárgyalások első fordulója április 10–12. között zajlott Pakisztán fővárosában, J. D. Vance alelnök vezette az amerikai delegációt. A 21 órányi egyeztetés eredmény nélkül ért véget. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter azt állította, hogy az USA utolsó pillanatban változtatott a feltételeken, és ezzel meghiúsította az „egy lépésnyi távolságra lévő” megállapodást – a Főküldöttség ezt tagadta.

Az Axios és az AP szerint Pakisztán, Egyiptom és Törökország aktívan dolgoznak a folytatáson: a következő fordulót lehetőleg április 21. előtt tartanák meg, amikor lejár az érvényes tűzszünet. Az AP értesülései szerint a következő találkozó helyszíneként Iszlámábád vagy Genf jön szóba, a dátumra vonatkozóan csütörtök, április 16. merült fel – de ez egyelőre előzetes jellegű.

Az Axios által megszólaltatott amerikai tisztviselő szerint megállapodás születhet, ha Irán rugalmasabb lesz, és elfogadja, hogy az iszlámábádi javaslat a legjobb ajánlat, amit kaphat. Egy regionális forrás ugyanakkor a tárgyalásokat „bazárnak” írta le, ahol mindkét fél alkudozik. Az iráni nagykövet Pakisztánban szintén azt mondta: az iszlámábádi tárgyalások nem buktak el, csupán alapot teremtettek a diplomáciai folyamat folytatásához.

A WSJ szerint Trump egyidejűleg katonai lehetőségeket is fontolgat – köztük az iráni kikötők blokádját és légicsapásokat –, amennyiben a tárgyalások nem hoznak eredményt.

Kapcsolódó írásaink