Megtartotta alakuló ülését Belgrádban az új szerb képviselőház. A képviselők a mandátumuk megerősítése után letették az esküt.
A 250 fős törvényhozásban az Egyetemista Lista 140 mandátummal többséget szerzett, míg a korábban hatalmon lévő Szerb Haladó Párt (SNS) vezette tömb 103 képviselői hellyel ellenzékbe kényszerült.
Joghurttal öntötték le Aleksandar Vučić volt szerb elnök pártjának, az ellenzékbe szorult Szerb Haladó Pártnak az egyik képviselőjét.
Lidija Vukićević a parlament lépcsősorán ment fel, amikor az alakuló ülés előtt összegyűlt polgárok közül valaki megtámadta őt - írta meg az n1info.
Szerbia új politikai vezetése népszavazást tervez az ország európai uniós csatlakozásáról, amellyel lezárhatnák a tagsági tárgyalások évek óta tartó stagnálását.
A kezdeményezésről a választásokon győztes Diáklista (Student List) két meghatározó képviselője, Ana Dimitrijević és Aleksandar Baucal beszélt a Rapporteur című európai hírportálnak. Elképzeléseik szerint a referendumra még 2031 előtt, akár a jelenlegi parlamenti ciklusban sor kerülhet, de előtte az új kormánynak jelentős reformokat kell végrehajtania.
A Diáklista október 25-én aratott váratlan választási győzelmet, megbuktatva Aleksandar Vučić Szerb Haladó Pártját (SNS), amely 14 éven keresztül volt meghatározó szereplője a szerb politikának. Az új parlamenti többség elsődleges feladata az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése, a jogállamiság helyreállítása és a sajtószabadság javítása lesz. Ana Dimitrijević leendő parlamenti képviselő szerint ezek nélkül nem lehet érdemi előrelépést elérni az európai integrációban. Hangsúlyozta, hogy a népszavazás szükségességéről már az európai uniós tisztviselőkkel folytatott brüsszeli találkozókon is beszéltek.
Szerbia 2009-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét, 2012-ben pedig megkapta az uniós tagjelölti státuszt. A tárgyalások azonban az elmúlt években gyakorlatilag megrekedtek, mivel Brüsszel egyre komolyabb aggodalmakkal figyelte a demokratikus intézmények működését, a jogállamiság helyzetét és a független média elleni fellépéseket. Aleksandar Baucal, a Diáklista egyik képviselője úgy véli, hogy a mostani politikai változás lehetőséget teremthet az európai közeledés felgyorsítására. Szerinte a referendum akár a jelenlegi parlamenti ciklusban is megtörténhet, ugyanakkor a mozgalom még nem döntötte el, hogy hivatalosan támogatni fogja-e az uniós tagságot.
A kérdés korántsem egyszerű, hiszen a szerb társadalom európai uniós csatlakozás iránti lelkesedése jelentősen visszaesett. Míg a 2000-es évek elején a lakosság mintegy 72 százaléka támogatta a tagságot, 2023-ra ez az arány 43 százalékra csökkent. Dimitrijević szerint ebben az Európai Uniónak is felelőssége van, mivel Brüsszel túl engedékenyen viszonyult Aleksandar Vučić korábbi kormányzásához. Úgy látja, hogy az uniós vezetők gesztusai és a szerb elnökkel folytatott baráti találkozók sok korábbi EU-párti szerb állampolgárt fordítottak szembe az integrációval.
A csatlakozás előtt ugyanakkor további komoly politikai akadályok állnak. Az egyik legfontosabb nézeteltérés Oroszországhoz kapcsolódik. Az Európai Unió elvárja a tagjelölt országoktól, hogy külpolitikájukat fokozatosan összehangolják a közösség álláspontjával, beleértve az Oroszországgal szembeni szankciókat is. A Diáklista azonban jelenleg elutasítja a szankciók bevezetését, részben Szerbia orosz földgáztól való függősége miatt. Baucal elismerte, hogy ez nehéz kérdés lesz, de jelezte, hogy az új vezetés az Európai Bizottsággal együttműködve megpróbálhat egy fokozatos külpolitikai közeledési tervet kidolgozni.
A másik jelentős akadály Koszovó helyzetének rendezése. Ana Dimitrijević bírálta Vučićot, amiért szerinte túl sok engedményt tett Pristinának, és hangsúlyozta, hogy a mozgalom továbbra is Szerbia szuverén területének tekinti Koszovót. Az Európai Unió ugyanakkor a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálását a csatlakozási folyamat egyik fontos feltételének tekinti.
A Diáklista tehát még nem alakított ki egységes álláspontot arról, hogy Szerbiának végül csatlakoznia kell-e az Európai Unióhoz. A mozgalmat jelenleg elsősorban az ország demokratikus intézményeinek helyreállítása és a működőképes jogállam megteremtése tartja össze. Baucal személyesen támogatja az európai integrációt, ugyanakkor azt is elfogadhatónak tartaná, ha a népszavazáson a szerb választók végül elutasítanák a tagságot. Szerinte már önmagában az is jelentős eredmény lenne, ha Szerbia demokratikusabb, kiszámíthatóbb és jobban működő országgá válna.







