Elvesztette kultúrális örökségeit Irán

Haszan Fartúzi, az Iráni Nemzeti UNESCO-bizottság főtitkára sajtótájékoztatóján megdöbbenését fejezte ki az egy hónapja tartó konfliktus idején bekövetkezett károk láttán. Több történelmi épületet, kulturális helyszínt és az iráni örökség több más gyöngyszemét érte csapás a február 28-án az Egyesült Államok és Izrael által indított háború kezdete óta.

Az UNESCO világörökségi helyszínén szereplő teheráni Szaadabad-palotában, amely pénteken rongálódott meg egy amerikai-izraeli légicsapásban, a megkérdezett szakértők szerint egyes károk helyrehozhatatlanok – mondta el Fartúzi.

Az iráni főváros északi részében található Szaabadad-palota épületegyüttesében a XX. században épült pavilonokban találhatók az ország kultúrájának szentelt múzeumok. Itt van az iráni elnök és a tartományi kormányzó rezidenciája is.

„Még a szakértőknek is gondot okoz a (az iráni kulturális és történelmi örökségi helyszíneken keletkezett) károk nagyságának felmérése” – mondta Fartúzi teheráni sajtótájékoztatóján.

Az UNESCO márciusban a 29 iráni világörökségi helyszín közül négy megrongálódásáról számolt be: ezek a néha Versailles-hoz hasonlított Golesztán-palota, amely egyike Irán legrégebbi épületeinek, a közép-iráni Iszfahánban található Dzsameh mecset és a Sesel Szotum-palota, valamint a horramábádi őstörténeti helyszínek.

A főtitkár elmondta, hogy a Golesztán-palotában a majdnem kétszáz éves tükrök közel 40 százaléka megrongálódott.

Iszfahánban, ahová Fartúzi személyesen is ellátogatott, „hatalmasak” a károk, a helyzet „katasztrofális”, Horramábádban pedig egyes helyszínek „100 százalékban elpusztultak”.

Fartúzi elmondta: 149 egyetem – közöttük az iszfaháni műszaki és művészeti egyetemek, valamint a teheráni tudományos és műszaki egyetem – is megrongálódott. Mint mondta, számos laboratórium is elpusztult, amelyeket a nyugati szankciók miatt nehéz lesz újjáépíteni.

A főtitkár közölte: a bizottság összegyűjtötte a bizonyítékokat és elküldte azokat az UNESCO-nak.