Az energetikai államtitkár mindössze öt hónap után hagyta el posztját, miközben éppen egy új energiastratégia kidolgozásán dolgozott. Távozásával egy időben éles kormányon belüli vita bontakozott ki a debreceni akkumulátoriparról.
Személyes okokra hivatkozva váratlanul lemondott Tótth András energetikai államtitkár. Megbízatása október 13-án megszűnt, alig öt hónappal kinevezése után. A távozás időzítése azért különösen figyelemre méltó, mert Tótth mindössze néhány nappal korábban még a következő négy év magyar energiapolitikájának nagyszabású átalakításáról beszélt és november elején ő nyitotta volna meg Debrecenben a Hungarian Battery Days akkumulátoripari konferenciát. Ugyanezen az estén Tárkányi Zsolt debreceni országgyűlési képviselő és államtitkár élesen bírálta a rendezvényt és azt is, hogy egy kormányzati államtitkár előzetes helyi egyeztetés nélkül készül ott felszólalni. A minisztérium hivatalos közlése azonban kizárólag személyes okokat nevezett meg Tótth távozásának indokaként és nincs nyilvánosan ismert bizonyíték arra, hogy a két esemény között közvetlen ok-okozati kapcsolat lenne.
Alig öt hónap után távozott a magyar energiapolitika egyik legfontosabb kormányzati szereplője.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium kedd este jelentette be, hogy Tótth András személyes okokra hivatkozva benyújtotta lemondását. Baka András köztársasági elnök Magyar Péter miniszterelnök javaslatára október 13-ai hatállyal megállapította államtitkári megbízatásának megszűnését.
A tárca egyelőre nem közölte, ki veszi át az energetikai államtitkári feladatokat.
Önmagában egy államtitkár távozása nem feltétlenül rendkívüli politikai esemény.
Tótth András esete azonban több okból is figyelemre méltó.
Egyrészt rendkívül rövid időt töltött a poszton, másrészt olyan pillanatban távozott, amikor éppen a magyar energiapolitika jelentős átalakításának előkészítésén dolgozott. Harmadrészt a lemondás estéjén éles vita robbant ki a kormányon belül a magyar akkumulátoripar és mindenekelőtt Debrecen szerepéről.
Öt hónappal korábban még nagy feladatot kapott
Tótth Andrást május végén nevezték ki a Gazdasági és Energetikai Minisztérium energetikai államtitkárává.
Nem klasszikus pártpolitikai pályáról érkezett.
Mintegy huszonöt éves energetikai tapasztalattal rendelkezik, dolgozott a Boston Consulting Groupnál, vezető tisztségeket töltött be az E-ON Földgáz csoportnál, majd az MVM stratégiai vezérigazgató-helyettese lett. Később a megújulóenergia- és energiahatékonysági területen működő 8G Energy vezetésében dolgozott.
Kinevezésekor Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter azt közölte, hogy Tótth rövid távú feladatai közé az Uniós források lehívásához szükséges energetikai intézkedések tartoztak, középtávon pedig neki kellett részt vennie egy új magyar energiastratégia kidolgozásában.
Ennek jelentősége nem csekély.
Magyarország energiaellátása egyszerre gazdasági, versenyképességi és nemzetbiztonsági kérdés. A kormány előtt olyan döntések állnak, amelyek évtizedekre meghatározhatják az ország villamosenergia-termelését, importfüggőségét és az ipari energiaárakat.
Tótth ennek az átalakításnak volt az egyik meghatározó szakpolitikai szereplője.
Hat nappal a távozása előtt még négyéves programot hirdetett
Különösen érdekes a lemondás időzítése azért, mert október 8-án, mindössze öt nappal távozása előtt Tótth András még részletesen ismertette a kormány következő négy évre tervezett energetikai irányváltását.
A Portfolio Energy Investment Forumon azt mondta, hogy a magyar energiarendszer jelenleg több szempontból nem versenyelőnyt, hanem versenyhátrányt jelent a gazdaságnak.
Értékelése szerint az elmúlt évtizedek elmaradt beruházásai, az elöregedő erőműpark és a termelési szerkezet miatt Magyarország túlságosan kiszolgáltatott a külföldi energiahordozóknak és a geopolitikai sokkoknak.
Tótth szerint – a tűzifát nem számítva – Magyarország energiaimport-függősége meghaladja a 80 százalékot.
Ebből három nagy prioritást vezetett le: Az energia-önellátás növelését, a zöldenergia-termelés bővítését és a magyar energetikai versenyképesség javítását.
Konkrét tervekről is beszélt.
Legalább 4000 megawattnyi új szélerőmű-kapacitást tartott indokoltnak, hosszabb távon akár hatezer megawatt fölötti szélerőművi kapacitást is elképzelhetőnek nevezett. Támogatta a Paksi Atomerőmű meglévő blokkjainak üzemidő-hosszabbítását és jelentősen át akarta alakítani az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert, az EKR-t is.
Öt nappal később már nem volt államtitkár.
És ekkor jött a debreceni akkumulátorvita
A lemondás bejelentésének estéjén egy másik történet is kibontakozott.
Tárkányi Zsolt, Debrecen egyik országgyűlési képviselője, egyben a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára nyilvánosan felszólította a Magyar Akkumulátor Szövetséget, hogy ne Debrecenben rendezze meg a november 4–5-re tervezett Hungarian Battery Days konferenciát.
Tárkányi szerint Debrecen lakói számára az akkumulátorgyárak nem egyszerűen a modern ipart és az elektromobilitást jelentik. A politikus bizalmatlanságról, környezeti félelmekről és a város jövője miatti aggodalomról beszélt. Külön kifogásolta, hogy a konferencián a kormány egyik államtitkára úgy készült felszólalni, hogy erről, állítása szerint, nem történt előzetes egyeztetés a város választott országgyűlési képviselőivel.
A rendezvény hivatalos programja alapján ez az államtitkár Tótth András volt.
A Hungarian Battery Days programjában Tótth szerepelt a november 4-i nyitóelőadóként. Előadásának címe magyarul nagyjából úgy fordítható: Az akkumulátoripar szerepe Magyarország gazdasági pályáján. Utána többek között a Nemzetközi Energiaügynökség és a kínai CATL képviselője szólalt volna fel.
Tárkányi később frissítette bejegyzését és azt közölte, hogy néhány perccel a poszt közzététele után tájékoztatták arról, hogy az érintett államtitkár lemondott.
Véletlen egybeesés vagy politikai konfliktus?
Ez az a pont, ahol különösen fontos különválasztani a tényeket a feltételezésektől.
A tény az, hogy Tárkányi kifogásolta egy kormányzati államtitkár tervezett szereplését a debreceni akkumulátoripari rendezvényen.
A tény az is, hogy a program szerint Tótth András volt az egyik nyitóelőadó és az is tény, hogy Tótth távozását ugyanazon az estén jelentették be.
Arra azonban jelenleg nincs nyilvánosan hozzáférhető bizonyíték, hogy Tótth András a debreceni vita miatt mondott volna le.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium hivatalosan személyes okokat közölt. A lemondás körülményeiről további részletes indoklást sem Tótth, sem a minisztérium nem hozott nyilvánosságra. Ezért felelősen jelenleg csak annyit lehet kijelenteni, hogy a két esemény időben szorosan egybeesett.
Az akkumulátoripar politikai kérdéssé vált
Az eset ugyanakkor rávilágít egy ennél jóval nagyobb problémára. A magyarországi akkumulátorgyártás az elmúlt évek egyik legjelentősebb iparpolitikai vállalkozásává vált. Debrecen különösen fontos helyszín, a CATL hatalmas beruházása és más kapcsolódó ipari fejlesztések következtében a város az európai akkumulátorgyártás egyik központjává válhat.
Ugyanakkor a beruházások kezdettől komoly társadalmi vitákat váltottak ki.
A legfontosabb kérdések a víz- és energiafelhasználás, a környezeti terhelés, a veszélyes anyagok kezelése, a hatósági ellenőrzések és a helyi lakosság megfelelő tájékoztatása körül forognak.
Az iváncsai SK On akkumulátorgyár belső monitoringkútjában például korábban NMP-oldószert mutattak ki, bár az ezt követő, 55 lakossági kútra kiterjedő vizsgálatokban a település önkormányzatának közlése szerint nem találtak ilyen szennyeződést.
Éppen ezért az akkumulátoripar jövője ma már nem kizárólag gazdasági kérdés. Politikai bizalom kérdése is.
Mi lesz most az új energiastratégiával?
Tótth András távozásának talán ez a legfontosabb gyakorlati következménye.
Öt nappal korábban még ő vázolta fel azt a programot, amelynek a következő évek magyar energiapolitikáját kellett volna meghatároznia. Az új stratégia több, egymással összefüggő problémára keres választ.
Hogyan csökkenthető Magyarország importfüggősége?
Mennyi új szél- és napenergia illeszthető be biztonságosan a rendszerbe?
Mekkora hálózatfejlesztés szükséges?
Milyen szerepet kap Paks?
Hogyan lehet csökkenteni a magyar vállalkozások energiaárát?
És miként illeszkedik ebbe az ország gyorsan bővülő akkumulátor- és elektromosautó-ipara?
Tótth távozásával ezek a kérdések természetesen nem tűnnek el. Az azonban lényeges lesz, hogy utódja fenntartja-e az október 8-án bejelentett irányt vagy az új vezető más hangsúlyokat helyez majd az energiapolitikában.
Nemcsak szakpolitikai, gazdasági üzenete is van
A személycsere az energetikai vállalatok és a befektetők számára is figyelemre méltó. Az energetikai beruházások tipikusan hosszú távúak.
Egy szélerőműpark, hálózatfejlesztés, energiatároló, gázerőmű vagy atomerőművi projekt megtérülése nem egy kormányzati ciklusban, hanem gyakran évtizedekben mérhető.
Ezért az iparág egyik legfontosabb igénye a kiszámítható szabályozás.
Tótth mindössze néhány nappal lemondása előtt éppen azt próbálta kijelölni, milyen energiapolitikai környezetben tervezhetnek a vállalkozások a következő négy évben.
Az utód személye és első nyilatkozatai ezért jóval többet jelentenek majd egyszerű személyzeti kérdésnél.
Magyar érdek az olcsó és biztonságos energia
A történet végső soron nem Tótth András személyéről szól. Magyarország számára az energiaellátás biztonsága alapvető nemzeti érdek. A magas energiaár csökkenti az ipar versenyképességét, növeli a vállalkozások költségeit és végső soron a családok életében is megjelenik.
A túlzott importfüggőség geopolitikai kockázatot jelent.
A gyors energetikai átállás ugyanakkor önmagában sem problémamentes: Hálózatot, tárolókapacitást, szabályozható erőműveket és jelentős beruházásokat igényel.
Ehhez társul az akkumulátoripar dilemmája, hogy az elektromobilitás globálisan hatalmas iparággá vált, de a gazdasági előnyök mellett a környezeti és társadalmi kockázatokat sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Éppen ezért különösen érzékeny pillanatban távozott az energetikai államtitkár.
Tótth András öt nappal korábban még azt magyarázta el, hogyan alakítaná át Magyarország energetikáját a következő négy évben. Október 13-án már nem ő felelt ezért a területért.
A minisztérium szerint személyes okból döntött így.
A debreceni akkumulátoripari vita ugyanazon az estén robbant ki, de ma még nincs alap annak kijelentésére, hogy ez okozta a távozását.
A következő fontos kérdés ezért nem a találgatás.
Hanem az, hogy ki kerül Tótth András helyére és az új energetikai vezetés folytatja-e azt a stratégiai fordulatot, amelyet elődje alig néhány nappal a lemondása előtt még Magyarország következő négy évének programjaként hirdetett meg.
