A kárpátaljai magyarok voltak a leginkább elzárva a többi magyar nemzetrésztől a szovjet időkben, ezért különös tiszteletet érdemelnek részünkről, hogy a rendkívül nehéz körülmények között is megőrizték anyanyelvüket és önazonosságukat - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter a kárpátaljai magyarság központi 56-os megemlékezésén hétfőn Ungváron.
Trócsányi László hangsúlyozta: "a kárpátaljai magyarok voltak a leginkább elzárva a többi magyar nemzetrésztől a szovjet időkben, ezért különös tiszteletet érdemelnek részünkről, hogy a rendkívül nehéz körülmények között is megőrizték anyanyelvüket és önazonosságukat." Emlékeztetve arra, hogy 1956-ban Kárpátalja és Ungvár is annak az országnak a része volt, amelynek a csapatai leverték a forradalmat, rámutatott: nem csak a helyi magyarság volt áldozata annak a zsarnokságnak, amely ellen Magyarország népe felkelt, hanem Kárpátalja minden nemzeti közösségével együtt szenvedett elnyomást.
Ha a kárpátaljai magyarok közösségének fennmaradását és fejlődését elő kívánjuk segíteni, akkor első helyen az anyanyelven történő tanulás kérdését kell említeni - emelte ki a miniszter. "Méltatlan lenne az ünnephez, ha elhallgatnám: nem tudunk napirendre térni az anyanyelvi jogok súlyos szűkítése felett az ukrán törvényhozás részéről" - hangoztatta, utalva a kisebbségi jogokat sértő oktatási törvényre. "Reméljük, hogy ukrán barátaink is felismerik, hogy ott, ahol a kisebbségek nem érzik jól magukat, hamarosan a többségi nemzet tagjai sem fogják, s ezért felülvizsgálják a tanügyi jogszabályt" - mondta a többi között, hangsúlyozva: "a magyarság nemzetközi egyezményekben rögzített nyelvi jogaiért határozottan kiállunk."
Ungvári látogatásának első programpontjaként az igazságügyi miniszter találkozott Hennagyij Moszkallal, Kárpátalja kormányzójával. Trócsányi László elmondta, mindenekelőtt az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos kérdéseket vitatta meg az ukrajnai megye vezetőjével, felvetve előtte, hogy Magyarország és Ukrajna között ma is hatályban lévő két nemzetközi szerződés van - az egyiket a felek 1991 májusában kötötték a nemzetiségi kisebbségek jogainak biztosításáról, míg a másikat 1991 decemberében írták alá a jószomszédsági kapcsolatokról -, amelyek egyértelműen rögzítik az anyanyelven történő oktatáshoz fűződő jogot az oktatás valamennyi szintjén. Emlékeztettem arra is, hogy a tanügyi törvény számos, Ukrajna által is ratifikált nemzetközi megállapodást, keretegyezményt sért - tette hozzá.
A miniszter közölte, megköszönte a kormányzónak a kárpátaljai magyarok melletti kiállást, és arra kérte, hogy a kárpátaljai államhatalmi szervek is tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az ukrán parlament módosítsa az oktatási törvény kisebbségi jogokat súlyosan sértő 7. cikkelyét.
Trócsányi László emellett elmondta, bízik benne, hogy még a Velencei Bizottság döntése előtt módosulhat a törvény és leszögezte, a kormány minden segítséget megad a kárpátaljai magyaroknak anyanyelvű oktatási jogaik helyreállításához. A politikus Ungváron részt vett és koszorúzott a város 56-os emlékműveinél tartott ünnepi megemlékezéseken.
Pásztor István: A nemzeteket nem lehet átnevelni
A 21. század Európájának kihívásaira adott magyar válaszok józan, egyszerű és a dolgokat a nevükön nevező feleletek, és a nemzeti válaszokat sehol nem lehet figyelmen kívül hagyni, a nemzeteket nem lehet átnevelni - hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke hétfőn Szabadkán az 1956-os forradalom emlékére rendezett központi vajdasági ünnepségen.
A politikus kiemelte: a legutóbbi németországi, ausztriai és csehországi választások eredményei a jelenlegi magyar politika kitartásában is gyökereznek. A VMSZ elnöke ezzel a magyar kormány migránspolitikájára is utalt, amelynek elemeivel egyre több ország ért egyet.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára is a migránsválságról beszélt, amikor azt mondta, "Európa olyan kihívással néz most farkasszemet, amely mindannyiunk életét megváltoztathatja". Hozzáfűzte, a veszély óriási, de legyőzhető, ehhez viszont a magyarság összefogására van szükség.
Balog Zoltán: A romák is harcoltak a szabadságért 1956-ban
A romák is harcoltak a magyar szabadságért 1956-ban - emelte ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn Berlinben elmondott ünnepi beszédében. A miniszter hangsúlyozta: a romák számára természetes volt, hogy kiállnak a szabadságért, amikor meghallották a forradalom legendás jelszavát, miszerint "Aki magyar, velünk tart!", hiszen tudták, hogy ez nekik is szól, mert "egyszerre voltak magyarok és romák".
Az október 23-i megemlékezést a német főváros egyik legrangosabb belvárosi színházában, a Theater am Kurfürstendammban tartották, ahol bemutatták az első roma musicalként ismert Somnakaj című darabot.
Ünnepi köszöntőt mondott Johannes Singhammer, a német szövetségi parlament (Bundestag) alelnöke, aki hangoztatta, hogy a magyarok meghatározó hozzájárulást adtak "Európa feltámadásához". Köszöntőt mondott Romani Rose, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke is, aki kiemelte: fontos jelzés, hogy a megemlékezés szervezői a magyar nemzeti ünnep alkalmából "offenzívan felmutatják" a kisebbség iránti szolidaritásukat.
"A függetlenség és a szabadság fogalma Magyarországon ugyanazt jelenti"
A függetlenség és a szabadság fogalma Magyarországon gyakorlatilag ugyanazt jelenti, mert amikor a magyar nép kiállt függetlenségéért, mindig egyben szabadságáért is harcolt, szabadságharcait pedig függetlenségéért is vívta - mondta Kovács Zoltán 1956 évfordulójának hétfő este rendezett központi londoni megemlékezésén.
A kormányszóvivő, aki a patinás Church House Westminster rendezvényközpontban, a londoni magyarság képviselői és brit közéleti személyiségek jelenlétében tartott emlékünnepség szónoka volt, beszédében hangsúlyozta: Magyarországnak mindig külső ellenségekkel is fel kellett vennie a harcot, és ez történt 1956-ban is.
