Történelmi szintre emelkedett a foglalkoztatottság, a munkanélküliség pedig eddig még soha nem látott mélységbe csökkent, a tendencia pedig a beruházások növekedése miatt tovább folytatódik majd - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva.
A miniszter kiemelte, a közfoglalkoztatottakat, a munkanélkülieket és az inaktívakat tekintve még 360 ezer ember alkotja Magyarország teljes munkaerő-tartalékát, ami azt mutatja, hogy nagyon közel van a teljes foglalkoztatottság elérése.
Varga Mihály az M1 aktuális csatornán felidézte, hogy míg 2010-ben a foglalkoztatási ráta 56 százalékon állt, ez az arány mostanra 69,8 százalékra emelkedett. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a KSH adatai szerint egy év alatt 54 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottak száma.
Jelentősen javult a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatottsága
Bár a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok munkaerőpiaci helyzete az átlagnál még mindig kedvezőtlenebb, de az elmúlt négy évben foglalkoztatási rátájuk jelentős mértékben nőtt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Munkaerőpiaci helyzetkép 2014-2018 című kiadványából.
Az alacsony, legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási rátájának alakulását vizsgálva a kiadvány megállapítja, hogy 2010-ben az ilyen végzettségű 20-64 évesek 36,1 százaléka volt foglalkoztatott, 2014-ben már 44,3 százaléka, 2017-ben pedig 53,9 százaléka, ezzel az uniós átlagtól való 2014. évi 7,5 százalékpontos elmaradás 2017-re 1 százalékpontosra csökkent.
A javulásban a közfoglalkoztatás nem elhanyagolható szerephez jutott, mivel a legfeljebb alapfokú végzettségűek a teljes munkavállalási korú népességen belüli súlyuknál lényegesen nagyobb arányban vannak jelen a közfoglalkoztatottak között.
A munkaerő-kereslet növekedése, és részben amiatt, hogy a közfoglalkoztatás segítette munkaerőpiaci beilleszkedésüket, a 2016-tól bekövetkező javulás a KSH szerint már teljes mértékben annak volt köszönhető, hogy nőtt az elsődleges munkaerőpiacon munkát találók aránya.
A kiadvány szerint a férfiak voltak inkább azok, akik ki tudtak lépni a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiac irányába. 2014 és 2017 között az alacsony iskolai végzettségű 20-64 éves férfiak foglalkoztatási rátája közfoglalkoztatottak nélkül számolva 48,2 százalékról 60,3 százalékra, a nőké viszont 32,6 százalékról csak 38,9 százalékra javult.
A vizsgált időszakban a romák munkaerőpiaci hátránya is mérséklődött: míg 2014-ben még 29,4 százalékponttal volt alacsonyabb a 15-64 éves romák foglalkoztatási rátája a nem romákénál, addig a különbség 2017-re 23,9 százalékpontra csökkent. A férfiak és a nők foglalkoztatási rátája közötti különbség a romák körében lényegesen nagyobb, mint a teljes népességen belül, és e téren nem történt pozitív fordulat: 2017-ben a 15-64 éves roma férfiak 54,6 százaléka volt foglalkoztatott, míg a nőknek csak 35,9 százaléka, jóllehet ez utóbbi arány mintegy 10 százalékponttal magasabb a 2014. évinél. A romák munkanélküliségi rátája a KSH kiadványa szerint a 2014. évi 30,1 százalékról 2017-ben 18,5 százalékra csökkent.
Munkaerőpiaci szempontból a kisgyermeket nevelő, illetve a nagycsaládos nők is az átlagosnál rosszabb helyzetben vannak, de az elmúlt időszakban ez javult, amiben szerepet játszott a bölcsődei, óvodai férőhelyek számának növekedése, a gyes melletti munkavállalást ösztönző szabályozás, valamint a munkaerőhiány is. Bár mindezek hatására 2010-hez képest érdemben nőtt a 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő 25-49 év közötti anyák munkaerőpiaci jelenléte, így is csak alig valamivel több mint 15 százalékuk minősült foglalkoztatottnak 2017-ben - állapítja meg a kiadvány.
A nők foglalkoztatási rátája a gyermekek növekvő számával párhuzamosan csökken, bár az egy- és kétgyermekesek közötti különbség nem jelentős. A 3 és több gyermeket nevelők (akik így gyermeknevelési támogatás igénybevételére jogosultak) foglakoztatási rátája 2017-ben még több mint 20 százalékponttal alacsonyabb volt, mint a kétgyermekesé, 2010-hez képest azonban az ő foglalkoztatási rátájuk nőtt a legjobban, amiben a KSH szerint az is szerepet játszott, hogy a nagycsaládosoknak járó kiemelt összegű adókedvezményt gyakran csak két szülő együttesen tudja teljes mértékben igénybe venni.
A tárcavezető beszámolt még a Nemzeti Versenyképességi Tanács által hétfőn elfogadott javaslat csomagról is, amelyről szerdán tárgyal a kormány. A miniszter szerint a dokumentumban egy olyan komplex programot dolgoztak ki, ami meghatározza a következő 3-4 év gazdasági felzárkózását.
A Pénzügyminisztérium (PM) közleménye szerint a foglalkoztatottak számának növekedése főként a versenyszféra bővülésének köszönhető, ahol egy év alatt 109 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma.
Arról is beszámoltak, hogy a 2018. november 1-jétől duplájára emelt elhelyezkedési juttatásnak köszönhetően az utóbbi hetekben háromszor-négyszer többen léptek ki a közfoglalkoztatásból és helyezkedtek el a versenyszférában.
A nők foglalkoztatásában is sikerült nagyot előrelépni, hiszen soha nem dolgoztak ilyen sokan a magyar munkaerőpiacon, ugyanakkor a kisgyerekes anyák között is érdemi munkaerő-tartalék van, amit további ösztönzőkkel fog segíteni a kormányzat - olvasható a tárca közleményében.
Négy és fél millió felett a foglalkoztatottak száma
Az augusztus-októberi három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma először lépte át a 4,5 milliót, 4 millió 502 ezer volt, 57 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,1 százalékponttal, 69,8 százalékra emelkedett - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A harmadik negyedévvel megegyező 3 hónapos periódushoz mérve a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 15 ezerrel emelkedett, amiből 13 ezer a 15-64 éves korosztályba tartozott.
A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európa 2020 stratégiában az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon a foglalkoztatási ráta 1,1 százalékponttal 74,9 százalékra emelkedett, azaz alig 0,1 százalékponttal marad el a 2020-ra kitűzött értéktől. A férfiaknál 82,8, a nőknél 67,2 százalék volt a foglalkoztatási ráta ebben a korosztályban.
A 15-64 évesek körében a munkaerőpiacon megjelentek száma 29 ezerrel 4,611 millióra emelkedett, az aktivitási ráta egy év alatt 0,9 százalékponttal, 72,5 százalékosra nőtt, beleszámítva a korosztály 40 ezernyi lélekszám-csökkenését is. Ezzel az inaktív 15-64 éves népesség 69 ezerrel csökkent és átlagosan 1,750 millió volt az augusztus-októberi három hónapban.
A 15-24 éves fiatalok korcsoportjában a foglalkoztatási ráta pedig 29,9 százalékos volt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek körében a foglalkoztatottak száma a mintavételi hibahatáron belül, 3 millió 426 ezerre nőtt, a foglalkoztatási ráta pedig gyakorlatilag nem változott, 84,2 százalékos volt. Az idősebb 55-64 éves korosztályban a ráta 3,4 százalékponttal, 55,6 százalékosra emelkedett.
A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 1,1 százalékkal, 2 millió 431 ezerre, míg a foglalkoztatási rátájuk 1,1 százalékponttal, 77,0 százalékra nőtt. A nők körében a foglalkoztatottak száma 0,7 százalékkal, 2 millió 8 ezerre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,0 százalékponttal, 62,7 százalékra nőtt.
A 15-74 évesek körében az egy évvel korábbinál 109 ezerrel többen, 4,439 milliónyian dolgoztak az elsődleges munkaerőpiacon, és 2 ezerrel többen, a KSH adatai szerint 108 ezren külföldi telephelyen találtak munkát. A közfoglalkoztatottak száma 54 ezerrel, 133 ezerre csökkent.
A munkanélküliség 3,7 százalékos volt augusztus-októberben
Az augusztus-októberi három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 11 ezer fővel, 173 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal, 3,7 százalékosra csökkent a KSH legfrissebb jelentése szerint.
A munkanélküliek több mint ötöde a 15-24 évesek korcsoportjából került ki, munkanélküliségi rátájuk 10,5 százalékos volt. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,3 százalékos volt, míg az 55-74 éveseké 0,6 százalékponttal, 2,5 százalékosra csökkent.
A munkanélküliség átlagos időtartama 15,1 hónap volt, a munkanélküliek 41,1 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma mintavételi hibahatáron belül 85 ezerre, munkanélküliségi rátájuk pedig 3,3 százalékra mérséklődött. A nők esetében a munkanélküliek száma 8 ezerrel, 88 ezerre csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal, 4,1 százalékra mérséklődött. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma október végére 6,1 százalékkal, 244 ezerre csökkent.
Elemzők: Strukturális értelemben teljesnek tekinthető a foglalkoztatás
A KSH adatait kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik némiképp eltérően vélekedtek arról, hogy a munkaerőpiac jelenlegi szerkezetében elérkezett-e a teljes foglalkoztatás, vagy tér van-e a foglalkoztatási ráta további javulására, több százezer további új álláshely betöltésére.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában a legfrissebb adatokat úgy értékelte, hogy a foglalkoztatottak száma rekordot döntött, az inaktívak száma tovább csökkent. Felhívta a figyelmet, hogy a szezonális hatásokat kiszűrve a munkanélküliségi ráta január óta gyakorlatilag stagnál, és ebből azt a feltevést látta alátámasztva, hogy a munkaerőpiac jelenlegi szerkezete érdemi javulásra már nem ad teret, vagyis "elértük a teljes foglalkoztatottságot".
Előre tekintve Virovácz Péter úgy látja, hogy a javulás a munkaerőpiac kínálati oldala miatt már csak egyre lassabb ütemben folytatódhat. Markáns változásra csak olyan reformok esetén lehet számítani, amelyek választ adhatnak a munkaerőpiac jelenlegi strukturális problémáira. Az idei év végén 3,6 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizál az ING Bank.
Horváth András, a Takarékbank elemzője is azt emelte ki, hogy történelmi csúcsra nőtt a foglalkoztatottság, a munkanélküliség pedig ismét csökkenő pályára állt, mivel az elsődleges munkaerőpiac még erősebb dinamikára kapcsolt. A közfoglalkoztatásból elkezdődött a papíron szakképzettséggel rendelkező személyek kizárása. Horváth András azonban úgy látja, hogy jelentős részben olyan munkakultúra nélküli emberekről van szó, akik még a mostani munkaerőpiaci környezetben sem feltétlen képesek elhelyezkedni.
A versenyképesebb EU-s tagállamokkal összehasonlítva ugyanakkor a foglalkoztatási ráta 4-5 százalékpontnyi javulására van tér az ideális munkavállalási korú népességben. Az aktív korú népesség létszámából kiindulva ez további 250-300 ezer új munkahely betöltésére ad lehetőséget. A Takarékbank elemzője szerint ezt követően lesz majd kinyilvánítható a teljes foglalkoztatottság. Az inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve a magyar munkaerőpiac 500 ezres munkaerőtartalékkal rendelkezik bár a képzettségi problémák igen jelentősek. A képzett munkavállalók hiánya a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági fogyasztást és a beruházásokat - összegezte a Takarékbank elemzője.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint munkanélküliségi ráta továbbra is rekordalacsony szinten, a foglalkoztatás pedig csúcson van. Technikailag a magyar gazdaság lényegében elérte a teljes foglalkoztatottságot. Németh Dávid szerint az előrelépéshez szerkezeti változásra van szükség. Például oktatással, képzésekkel, átképzésekkel lehetne a munkaerőhiányos ágazatokba irányítani a közfoglalkoztatottakat. Az még egy fontos kérdés a következő időszakban, hogy az állami szférában leépítendő alkalmazottak találnak-e számukra megfelelő munkát a magánszektorban - vetette föl. "Emellett fontos lenne az úgynevezett atipikus megoldások, például a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka térnyerését segíteni. Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatás aránya kevesebb, mint 10 százalékos a teljes piachoz képest, miközben az uniós átlag 20 százalék körül mozog" - emelte ki a szakember. Az év hátralévő részében valamivel 3,5 százalék feletti munkanélküliségi ráta várható és 2019-ben is ezen a szinten maradhat a mutató - prognosztizálta Németh Dávid.
