Útlevélköteles lett már a kávécserje is

Az Xylella fastidiosa baktérium terjedésének megakadályozása érdekében Brüsszel szigorította az Európai Unión belüli növényforgalmazás szabályait. Franciaország mellett már Olaszországba is bejutott ez a baktérium, amelynek több száz gazdanövénye van. A növényútlevél használatát azért írták elő a nem fertőzött területekről származó fogékony növényekre, hogy ezek kizárólag ellenőrzött termelésből jussanak nagykereskedelmi forgalomba és a termelőkhöz – tudtuk meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih). Az EU-n belül, az áruk szabad áramlása miatt a növény-egészségügyi ellenőrzések elsősorban a termőhelyen a leghatékonyabbak. Az útlevélköteles fajok listájára a többi között az olajfa, a levendula, a mirtusz, a rozmaring, a babér, a kávécserje és a meténg is felkerült. A Xylella fastidiosa baktérium egyebek mellett a levélszél perzselődését, levélhervadást és ágszáradást, súlyos fertőzéskor akár fapusztulást is okoz.

A változás a növénytermesztőket és a nagykereskedelmi forgalmazókat érinti, a kizárólag végfelhasználóknak értékesítő kertészeti központokat és árudákat nem.

A Nébih hangsúlyozta: ha a gazdálkodókhoz növényútlevél nélkül, tehát nem ellenőrzött forrásból érkezik szállítmány a listán szereplő növények közül, akkor az veszélyeket rejt, és célszerű a lehető leggyorsabban bejelenteni az illetékes kormányhivatalnak. A betegség valamely tünetének észlelését vagy annak gyanúját szintén haladéktalanul közölni kell a hatósággal.

Az útlevélköteles növények termelését rendszeresen ellenőrzik a megyei kormányhivatalok. A növényútlevelet elméletileg lehet hamisítani, azonban a Nébih gyakorlata szerint ez nem jellemző. A növényútlevél használatát – így a címkét, a szállítólevelet, a számlát, amely betöltheti a növényútlevél szerepét – a hatóság éves terv alapján, rendszeresen és a kereskedelmi forgalomban szúrópróbaszerűen is ellenőrzi.

Az eddigi tapasztalatok egyelőre távolról sem mondhatók rossznak. Az ellenőrök ugyanis ritkán találkoznak mulasztással. Néhány esetben fordult elő mindössze, hogy nem kísérte a szállított növényt útlevél a végfelhasználóig, például virágboltban. Ennek oka azonban többnyire a jogszabály nem megfelelő értelmezése volt.

Harmadik országból származó importárukra bizonyos szempontból szigorúbb előírások vonatkoznak. A növény-egészségügyi ellenőrzéseket az Európai Unióba történő első belépési ponton végzik, például Röszkén, Hamburgban, Koperban. Import esetén a szállítmányokat egészségügyi bizonyítvány kíséri, és a termékek mellé a határkirendeltségen növényútlevelet is kiállítanak.