Kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bírósághoz fordul az Európai Bizottság (EB) az INA horvát olajipari vállalatról szóló privatizációs törvény miatt, mert a testület szerint az sérti a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való uniós jogot - közölte a horvát közszolgálati rádió (HRT).
Az EB értékelése szerint az energiaellátás biztonsága törvényes cél és közérdek, amit az Európai Unió (EU) is oszt, valamint indokolhatja a szabad tőkeáramláshoz való uniós jog korlátozását is, de a korlátozásnak arányosnak kell lennie. A testület úgy vélte: az ilyen kivételes hatáskör sérti az EU működéséről szóló szerződésben előírt jogszabályokat.
A horvát kormány igyekszik összhangba hozni a törvényt az uniós jogszabályokkal
A horvát kormány keresi a megoldást, hogy az INA privatizációjáról szóló törvény megfeleljen az uniós jogszabályoknak, de biztosítani akarja a horvát nemzeti érdekek védelmét is az energiabiztonság és stabilitás terén - olvasható a kabinet csütörtökön kiadott közleményében. A kormány közleménye szerint a törvény kérdése összetett, mert az érinti az ország energiabiztonságát, és mert a törvény módosítását a kormány hozzáköti a részvényesi jogok, valamint az ügyben folyó döntőbírósági eljárás rendezéséhez. Zágráb állandó kapcsolatban áll az EB-vel, és megtalálja a megoldást - tették hozzá.
"Ebben az esetben, az INA-ról szóló privatizációs törvény lehetővé teszi a horvát állam számára, hogy lelassítsa az olajvállalat döntéseit, a tiltakozását pedig nem köteles megindokolni" - olvasható a bizottság közleményében. Az INA-ról szóló törvény az államot kivételes hatáskörrel ruházza fel: többek között vétójoga van az olajvállalat részvényeinek és tulajdonának eladását illetően, ha annak értéke túllép egy meghatározott küszöböt. A jogszabály továbbá lehetővé teszi, hogy az állam megvétózza az INA igazgatóságának fontos döntéseit is, mint például a cég tevékenységének változtatása, a koncessziók vagy engedélyek odaítélése, valamint a székhely megváltoztatása.
"Az energia ellátásbiztonság célja ugyan lehet a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való jog korlátozása, de a feltétel nélküli vétójog, amellyel Horvátországot felruházza az INA-ról szóló törvény, túlmegy a szükséges és arányos korlátozás célján" - áll az indoklásban.
Horvátország még az EU-ba való belépése előtt (2013) megígérte, hogy összhangba hozza az INA-ról szóló törvényt az uniós jogszabályokkal. Az EB még tavaly decemberben felszólította a horvát kormányt a törvény módosítására, de az nem tett lépéseket az ügyben.
A 2002-től érvényben lévő törvény előírja: amíg a horvát állam tulajdoni részesedése az INA-ban eléri vagy meghaladja a 25 százalékot - de nem többségi tulajdonos -, a horvát kormány beleegyezése nélkül az olajvállalat testületei az INA összértékének 25 százalékát meghaladó részvénycsomag eladásáról nem hozhatnak döntéseket vagy köthetnek jogügyleteket.
Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is az INA-ban, 44,84 százaléka pedig a horvát államé.
