Új trükkök a vevők megtévesztésére

Szigorították a fogyasztóvédelmi törvényt – A termékbemutatókat tartó cégek kötelesek ügyfélszolgálati irodát működtetni

Gazdaság
  • 2015.12.23. - 01:21

Újabb eszközökkel próbálják a termékbemutatókat szervező, tisztességtelenül eljáró vállalkozások a fogyasztókat vásárlásra bírni. Módosították a fogyasztóvédelmi törvényt, amely december 12-től, illetve jövő január 25-től lépett, illetve lép majd életbe.

Évek óta panaszok sora érkezik a különböző – fogyasztóvédelemmel foglalkozó – szervezetekhez, illetve a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (NFH) az egyik legnépszerűbb értékesítési formával, a termékbemutatókkal kapcsolatban.

A fogyasztóvédelmi törvényt tavaly szigorították. Eszerint ha a termékbemutató nem a cég telephelyén zajlik, akkor a vásárló a termék átvételétől számított tizennégy napon belül indoklás nélkül elállhat a vásárlástól - tájékoztatta a Magyar Hírlapot a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. Közölték, a termékbemutatókat szervező cégek egy része ezt a szabályt úgy igyekszik kijátszani, hogy az árubemutatók során a termékről és annak tulajdonságairól csak tájékoztatja a jelenlévő érdeklődőket, a bemutatott termékek megrendelése csak interneten, illetve telefonon lehetséges.

Az elállási jog határidőn belül történő gyakorlása nem tehető függővé semmilyen feltételtől, így ellentételezéseként nem köthető ki például kötbér, vételár-visszatartás vagy egyéb fizetési kötelezettség, és nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy a fogyasztó által igényelt hitel/kölcsön- igénylési folyamat már elindult. Előfordult olyan eset is, hogy a résztvevőknek vásárlási kupont adtak át az előadáson, amelyet a vállalkozás üzletében lehetett beváltani termékvásárlás esetén. Ám az ilyen esetekben az indoklás nélküli elállási jog nem illeti meg a fogyasztókat. Illetve a vállalkozások a vásárlók lakására szerveznek és ott tartanak árubemutatót. Ezeket a jegyzőnek nem jelentik be, tudván, hogy a hatóságok egyéb módon nem értesülhetnek az eseményről, így a hatósági ellenőrzés alól is kibújhatnak.

Az NFH felhívta a figyelmet: elterjedt gyakorlat, hogy az árubemutatókat „egészségügyi szűrővizsgálatként”, „egészségnapként” „ingyenes állapotfelmérésként” (például szív- és érrendszeri állapotfelmérés) hirdetik meg. A meghívásból azonban nem derül ki, hogy a végső cél a fogyasztók meggyőzése a több százezer forintért kínált termékek megvásárlásáról. Többnyire hűtő-fűtő-légtisztító berendezések, vízszűrő, illetve -tisztító készülékek, infralámpák, masszázsfotelek, edénykészletek eladásáról van szó. Az NFH kiemelte: több fogyasztó is beszámolt olyan esetről, hogy az „egészségügyi szűrővizsgálat” elvégzésére az árubemutató helyszínén nem volt biztosított egy külön helyiség, a vizsgálatot így a férfimosdóban tartották.

Előfordult, hogy azt mondták: aki nem vásárol, sajnálja szerettei, családtagjai egészségére a pénzt. Ezeken az előadásokon az előadók többször állították azt, hogy akik nem használják a bemutatott terméket, meg fognak halni. Egy ilyen termékbemutatón a következő döbbenetes kijelentés hangzott el: „A tavalyi karácsonyt együtt töltötték, az ideit? Nem biztos. A tavalyi karácsonykor egy gyermek, egy unoka együtt ette az ünnepi ételt önökkel, egy asztalnál. Megint együtt fogja? Nem biztos…” „…de ha holnap rákos lesz, én pofán röhögöm, ő meg mit csinál, sír.”

A hatóság tájékoztatott arról is, hogy 2015. december 12–ét követően tilos az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódóan ajándékjuttatás, árengedmény, kedvezmény, vagyoni előny és ajándéksorsolás reklámja. Tilos az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéskor pénzügyi szolgáltatás nyújtása a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával összefüggésben nyújtott pénzügyi szolgáltatás kivételével.

Jövő január 25-ét követően az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést végző kereskedő a fogyasztók bejelentésének intézésére, panaszainak kivizsgálására és orvoslására, valamint a fogyasztók tájékoztatása céljából székhelyén vagy telephelyén, valamint fióktelepén, és a termékértékesítés időtartama alatt köteles ügyfélszolgálat működtetéséről gondoskodni személyesen, valamint írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézési lehetőséggel. A kereskedő köteles az ügyfélszolgálati irodát a hét minden munkanapján legalább napi hatórás és legalább heti 36 órás nyitva tartással üzemeltetni. Egy munkanapon pedig húsz óráig nyitva tartani, elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a fogyasztók számára a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását.
Reklám