Új gazdasági korszak előtt állunk

– Ön a Brexit ellen vagy mellette szavazott volna?

– Teljes mértékben ellenzem Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból, azaz a Brexit-ellenesek táborába tartozom. Egész Európa példa nélküli, rendkívüli helyzettel találta magát szemben. Akik a szigetországi királyságban valamennyit értenek a gazdasághoz, márpedig ilyenek sokan vannak, azok jobbára tudták, milyen jelentős előnyök származtak Nagy-Britannia uniós tagságából. Az érzelmi szavazás ereje azonban, miszerint Britannia újra nagy, azaz „great” lesz, szűken ugyan, de mégis legyőzte a brit hidegvért, a racionalitást, és hideg zuhanyként ért mindenkit.

– Nyilván a magyarokat az érdekli legjobban, mi lesz hazánk sorsa a Brexit után.

– Vannak azonnali és vannak távolabbi hatások. A pénzpiaci szolgáltatások változhatnak a leggyorsabban. Ezenkívül, és ez sajnos egészen bizonyos, alacsonyabb lesz Nagy-Britannia, az unió, illetve hazánk gazdasági növekedése is. A növekedési áldozat pontos mértékét persze még nem tudni, az angol jegybank, a Bank of England két évre nézve 0,9–1,2 százalékos veszteségről beszél. Leghamarabb a változások a banki és a biztosítási ágazatot, illetve a brit érdekeltségű vállalatokat érinthetik elsősorban, illetve azokat az uniós vegyes vállalatokat, amelyek Nagy-Britanniában vannak bejegyezve. De a fapados légicégek, a vasúti, tengeri fuvarozási üzletág, a turizmus is rövid úton megérezheti az átalakulási kényszert. Konkrétan még nehéz bármit jósolni, várjuk ki az alku, például a társult tagság fejleményeit. Az biztos, hogy átrendeződés lesz. Kérdéses lesz a társasági adókban elindult verseny sorsa, ami szintén mindenkit érint. Korábban igen sok pénzügyi szolgáltató Írországba vándorolt, mivel az ottani adózási feltételek nagyon vonzók. Ehhez akarnak a britek is „felzárkózni” alacsonyabb társaságiadó-kulccsal. Igaz, ez még csak terv, de hamarosan megvalósulhat egy újfajta, kedvezőbb brit adózási rendszer egy új adókódexszel, amely frissen definiált „paradicsomi” állapotot próbál kínálni a külföldi partnereknek.

– Ha már a turizmusról beszéltünk, mi lehet a fapados légitársaságok sorsa?

– A reptéri kapuk használata, a leszállási jogok hosszabb időre szólnak. Ezeket nehéz azonnal kiváltani. Itt a hatás nem azonnal érződik, hiszen a szerződéseket nem lehet rögtön felbontani. Ennél sokkal nagyobb gond, hogy a brit kereskedelmi, ipari és lakossági ingatlanalapok, illetve ezek európai leányai is eladási nyomás alá kerülhetnek. A stabil átrendeződéshez idő és némi kivárás kell.

– A magyar kormány vészforgatókönyvet is készített. Ez vajon megvalósítható, ha arra kerül a sor?

– Igen. A kormány a Nemzetgazdasági Minisztérium közreműködésével harminchatmilliárd forintot különített el a büdzsében a Brexit-hatás kompenzációjára. Ezzel a korrekcióval egy hirtelen támadt pénzügyi „lyuk” azonnal betömhető. Ez ugyan nem nagy pénz, ám a sokkhatás azonnal orvosolható, ha a költségvetés bevételi oldalán nagyobb hiány mutatkozna. Ez az összeg gyakorlatilag 0,1 százaléka a magyar GDP-nek, és ha kell, növelhető is.

– Sokan a magyar munkavállalókat féltik, hogy állás nélkül maradnak kint. Jogos ez a félelem?

– Azonnali hatás nincs, és visszamenőleges intézkedés sem fenyeget senkit. Dolgozik Angliában az intézetünktől munkatársam, úgyhogy első kézből hallom a híreket. Az új bevándorlási politikát illetően mind a kontingensek, mind az ígért merevebb kondíciók területén még teljes a bizonytalanság. Az új éves korlát lemehet a tízezres szintre, de maradhat az évi háromszázezres mai nívón is. Azt sem tudni pontosan, hogy a kapcsolódó, alanyi jogon járó jóléti szolgáltatások hogyan szűkülnek, merthogy szűkülnek, az eléggé valószínű. Ám várjunk még kicsit a jóslatokkal.

– Átlépve a nemzetközi színtérre, a pénz- és tőkepiacok azonnal, érzékenyen reagáltak, ami kihatott természetesen a forint árfolyamára is. Itt mire számíthatunk?

– A szavazás eredménye után a font kilenc százalékkal gyengült, jegyzése harmincegy éves mélypontra süllyedt, és a brit deviza dollárárfolyamának rövid távú ingadozása a most alkalmazott árfolyamrendszer utáni időszakban még soha nem volt olyan nagy, mint most. A brit bankok részvényárfolyamai átlagosan húsz százalékkal zuhantak, és az átlagon belül, a brit piacra összpontosító bankok papírjai estek a legmeredekebben. A brit piacon aktív, nem pénzügyi szolgáltatást végző vállalatok részvényei átlagosan tíz százalékkal gyengültek, a szigetországi kereskedelmi ingatlanpiacra érkező külfölditőke-beáramlás pedig – igaz, hogy az első negyedévben – ötven százalékkal zuhant.
A forint árfolyama a bejelentéskor a többi kelet-közép-európai devizaárfolyammal együtt gyengült, majd újra viszonylagosan erőre kapott. Az ingadozások folyamatosak.

– Mekkora veszteséggel számolhatnak az unióban a pénzintézetek?

– Részvényárfolyamaikban mostanra már mintegy 26 milliárd angol fontnyi – ez körülbelül a magyar GDP egyharmada – veszteséget szenvedtek el a brit és az olasz bankok. Persze ezek óriásbankok gigászi mérlegfőösszeggel, és a veszteség csak akkor tényleges, ha alacsonyabb áron ad el valaki banki papírt. Ez főként az úgynevezett fedezeti állománycsökkenést jelenti, ami a zuhanó részvényárakban testesült meg. Az Intesa Sanpaolo olasz banknak már mentőövet dobtak, miután hatalmas brit érdekeltséggel rendelkezik. És egyre több ilyen eset jöhet még. Mindebből az következik majd, hogy Nagy-Britanniában elengedhetetlen lesz a monetáris lazítás és a büdzsé feszesebbé tétele. A Bank of England már be is jelentette, hogy alapkamatot kíván csökkenteni.

– Az unió egészét, illetve Európát miként érintheti a kilépés?

– Az első kulcskérdés a büdzsé ügye, ez a legérzékenyebb pont. A britek az uniós kasszát mint nettó befizetők évente kilencmilliárd euróval táplálták. Ebből jut nekünk is a forrás a 2020-ig tartó pénzügyi időszakban. Noha a kormány szeretné gyorsítani a brüsszeli forráslehívást, ám az időarányos lehívást nehéz drasztikusan „tömöríteni”. A szigetország pénzügyi kapcsolatainak nagy része hozzávetőleg hatvan százalékban az eurózónához, valamint az európai térséghez kapcsolódik. Egészen biztos, hogy Brexit esetén a brüsszeli forráselosztást újra kell gondolni. Szintén sarkalatos pont a belföldi magyar hitelpiacok alakulása. Ugyanis ha a tervezett mennyiségben és időpontban nem tudunk majd lehívni forrásokat, akkor lehet, hogy a folyamatban lévő beruházásainkhoz külső hitelfelvételre lesz szükség. Amennyiben a hozam és a kamatszintek úgy maradnak, mint most, akkor nagyobb bajt ebben nem látok. És ameddig a magyar államkötvénypiac belföldi szerkezete olyan marad, mint amilyen most, akkor nem lehet komolyabb gond a finanszírozással. A britek viszont – ha radikális feltételű lesz a kilépés – rövid távon elveszthetik az uniós nemzetközi kereskedelmi partnereik egy részét csakúgy, mint a pénzpiaci vezető szerepet az ezekhez tartozó szolgáltatói iparágakkal együtt. Sőt, ha „vérszemet kapnak” a skótok, akár ki is léphetnek az Egyesült Királyságból. Ez azért gond, mert a skót partoknál sok brit atom-tengeralattjáró állomásozik, sok embernek adva munkát. A külkereskedelmi áruszállítás a fuvarozási üzletággal együtt ugyancsak átalakulhat. Gondolok itt arra, hogy a kínaiak által finanszírozott „új selyemutak” kiépítésére tervezett logisztikák, amelyek bevonják az Európai Uniót is, sok új lehetőséget kínálnak majd. Ezekbe az ügyletekbe, többek között, bevontak brit pénzügyi alapokat is, ahol a „termékeket” szintén át kell alakítani.

– Ez miért szükséges?

– Mert vannak még fehér foltok az európai kereskedelemben, a kínaiak pedig még inkább terjeszkedni akarnak. Ehhez még több brit bankot és befektetőt akarnak megcélozni. Itt már látszik az ázsiai hatás, és nem lesz egyszerű folyamat. A kilépés nyomán a halászatuk és a mezőgazdaságuk pénzügyileg nyertes lehet. A brit agráriumban nagy EU-kasszákhoz köthető profit amúgy sem volt, noha a teljes európai kifizetések negyven százaléka eddig oda, de más országokhoz áramlott. Komoly a tét a meglévő halászati jogok újraelosztásánál is.

– Miként alakulhatnak át a britek külföldiekkel bonyolítandó beruházási programjai?

– Sok, már tervezett beruházás lassulhat vagy leállhat. Az előkészített vállalati egyesülések piacán már most hatszázmillió fontnyi vállalati egyesülés, eszközcsere fagyott be.

– Eszközcsere alatt mit ért?

– Leegyszerűsítve egy-egy vállalat felvásárlását befektetési alapokon keresztül, vagy új pénzügyi tulajdonosok megjelenését közvetítők segítségével. Ez persze nemcsak hazai, azaz brit, hanem az összes európai cégre vonatkozik. Számos ilyen futó programot azonban már le is állítottak. Több tanulmány szerint a brit bruttó hazai össztermék, azaz a GDP jövőre mindössze 1,1 és 1,5 százalék között növekszik majd. Ez a gazdasági bővülés éppen a fele annak az ütemnek, amelyet a kilépést pártolók győzelmével végződött EU-népszavazás előtt vártak. És ez bizony hatalmas visszalépés.

– Mennyi időt vehet igénybe a kilépési procedúra?

– Nagy-Britannia nem léphet ki azonnal az EU-ból, csak fokozatosan. A kilépési folyamat akár két évig is eltarthat, hiszen tisztázni kell, mire jogosult, mire kötelezhető Nagy-Britannia és mire nem. A meglévő intézményrendszereket pedig stabilizálni kell. Így tárgyalni kell kereskedelmi szerződésekről, Nagy-Britannia hozzáférési lehetőségéről az uniós belső piachoz, valamint a vámtételekről a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben. Ha a britek hajlandók kapcsolatban maradni az unióval, akkor a közösség Svájchoz és Norvégiához hasonló viszonyt alakíthat ki velük. Az említett országok befizetnek az EU kasszájába, amiért cserébe hozzáférést kapnak a közös piachoz. Az biztos, hogy a kilépés után más világ lesz az Európai Bizottság és a működési mechanizmusok tekintetében is, szűkebb és hatékonyabb döntéshozatalra lesz szükség. Ki lehet mondani, hogy Európában egy új gazdasági és politikai korszak hajnalán vagyunk.