Gazdaság
Új alapokon a támogatások elosztása
A tizenkétmilliárdos keret hatvan százaléka jut gazdaságfejlesztésre
– Lezárult egy év, illetve egy teljes uniós fejlesztési pénzügyi ciklus. Melyek a legfontosabb tapasztalatok?
– Sikeresen zárjuk a 2007–2013-as pénzügyi időszakot. A korábbi vészjósló, tetemes forrásvesztést prognosztizáló várakozásokkal ellentétben hazánk kimerítette a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló uniós forráskeretet. Már egy hónappal a zárás előtt teljes egészében kifizettük a kedvezményezetteknek a rendelkezésre álló keretet. Két évvel ezelőtt, augusztusban a Miniszterelnökség vette át az uniós források felhasználásának koordináló szerepét, a többi között azzal a céllal, hogy felgyorsítsa az uniós kifizetéseket. A számok önmagukért beszélnek: 2010 előtt heti ötmilliárd forint volt az uniós források kifizetése, 2010 és 2013 között ezt a forrásmennyiséget heti 18,5 milliárd forintra, a 2014. és 2015. évben pedig heti 39-40 milliárd forintra tudtuk emelni. Az utóbbi hetekben a kifizetések elérték, illetve meghaladták a heti százmilliárd forintot. Idén 2400 milliárd forint EU-s pénzt fizettünk ki, ami hozzájárult a gazdasági növekedéshez.
– Az új pénzügyi ciklusban, azaz 2014-től 2020-ig hány operatív program keretében érkezik uniós forrás hazánkba?
– Ebben a fejlesztési ciklusban tíz operatív programra kértük és kaptuk meg az Európai Bizottság jóváhagyását.
– Melyek az új ciklus első tapasztalatai?
– Már most látszik, hogy igen aktívak a pályázók, mostanáig több mint ötezer pályázat érkezett be, meghaladva az 578 milliárd forint igényelt támogatást.
– Brüsszellel milyen most a viszony? Tudjuk, nem mindig felhőtlen a kapcsolat...
– Természetesen voltak, vannak nézeteltérések. Most már „csak néhány százmilliárd” forintos vitatott tétel van. Ezekről sokat hallattunk: útépítési konfliktus, azaz a „hírhedt” aszfaltügy, de kórházépítéssel kapcsolatban is vannak elvarratlan szálak. Ezek olyan viták, amelyeket szakmai és jogi megalapozottsággal meg lehet nyerni. A vitatott ügyek lezárásával Magyarország lehet az egyetlen olyan uniós tagállam, amely száz százalékban realizálja az időszakban rendelkezésére álló uniós forrásokat.
– Magyarország az új időszakban mennyi fejlesztési pénzből gazdálkodhat?
– Hazánk a 2014–2020 között tizenkétezermilliárd forintból gazdálkodhat. Minden magyar állampolgárra 712 ezer forint fejlesztési forrás jut 2020-ig. Ez az összeg ötvenezer forinttal több, mint amennyi az előző fejlesztési ciklusban jutott egy lakosra. E pénzügyi időszakban a rendelkezésre álló tizenkétezermilliárd forintos keret hatvan százalékát gazdaságfejlesztésre fordítjuk, mert a kormány legfontosabb szövetségese a vállalkozói közösség. Olyan lehetőséget kapnak az új ciklusban a kis- és középvállalkozások (kkv-k), amelyre 1990 óta nem volt példa. Ez minimum négyezer–ötezer milliárd forintot jelent a hazai kkv-szektor számára. Annak érdekében, hogy a gazdasági fejlődés jelenlegi ütemét tartani tudjuk, fontos, hogy jövőre és 2017-ben is sikerüljön lehívnunk kétezermilliárd forintot. Rendkívül fontos, hogy 2020-ig megteremtsük azokat a feltételeket, amelyekkel biztosítható, hogy a magyar gazdaság pályán tudjon maradni versenytársai mellett. Ha ez nem történik meg, félő, hogy hazánk elveszítheti gazdasági szuverenitását.
– Mi a véleménye arról, hogy Pest megye és Budapest a forráselosztás miatt pár év múlva szétválhat? Van rá esély?
– A kormány jóváhagyta Budapest és Pest megye szétválását 2020-tól. A kabinet a szétválás módjáról nem döntött, abban döntő szavuk lesz a Pest megyei településeknek. Úgy tudom, a Fővárosi Közgyűlés támogatja a közép-magyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén történő kettéválasztását.
– Az elmúlt időszak eredményeit mikor összegzik?
– Folyamatosan értékeljük az előző ciklus tanulságait, azt is, hogyan hasznosultak a felhasznált források, lehetett volna-e még több új munkahelyet létrehozni vagy a gazdaságot jobban dinamizálni. Legfőbb célunk az, hogy a múlt tapasztalataiból merítve még sikeresebb és hatékonyabb fejlesztéspolitikát folytasson a magyar kormány.
A 2007 és 2014 közötti eredmények számokban
- 133 ezer beérkezett pályázat
- 73 ezer nyertes pályázat
- Öt év alatt 500 ezer új munkahely
- 521 iskola, 20 egyetem és 163 kórház újult meg
- 1,3 millió ember részesült uniós forrásból
- 7,9 millió ember számára lett egészségesebb az ivóvíz