Mára jelentősen megnőtt a befektetői bizalom Magyarország iránt, amelynek következtében 2014-ben 5200 milliárd forintnyi külföldi befektetés jött hazánkba. Azzal, hogy a pénzügyi-gazdasági stabilitást a kormány megteremtette, a magyar államkötvények iránt jelentős kereslet indult meg. A brüsszeli pénzek lehívásában pedig a régió legsikeresebb országa lettünk – minderről Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjúban.
– Az Országgyűlés gazdasági bizottságát október 19. óta vezeti. Melyek voltak munkájuknak a legfontosabb eseményei?
– A közelmúltban három miniszteri meghallgatást is tartott a bizottság. Elsőként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, majd Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert, végezetül pedig Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert hallgattuk meg. Összegezve az éves munkánkat, azt mondhatom, hogy a törvényalkotási bizottság után a miénk a legfoglalkoztatottabb testület.
– Számokban mit jelent ez?
– Harmincegy ülésen százötvenöt irományt tárgyaltunk, amelyből tizenegy önálló bizottsági indítványt is letettünk, ebből egy törvényjavaslat. Ezek részben törvény által ránk rótt feladatok, mint például a kormányzaton kívüli szervezetek, így az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Magyar Nemzeti Bank beszámoltatása.
– Ezek közül melyik volt a legmeghatározóbb?
– A jegybanké, hiszen az ott született döntések vannak a legnagyobb hatással a gazdaságra. Emlékezetes, hogy 2013 márciusában vette át Simor András korábbi jegybankelnöktől ezt a posztot Matolcsy György. Attól a Simor Andrástól, aki gyakorlatilag semmiben nem működött együtt a kormánnyal, sőt a hazai gazdaságpolitika sikerét gátló döntéseket hozott.
– Mire gondol?
– Például arra, hogy Simor András nem működött együtt a kormánnyal a jegybanki alapkamat csökkentésében. Ám egyéb, a bankok hitelezését serkentő, segítő intézkedéseket sem tett meg. Amikor Matolcsy György átvette a nemzeti bank vezetését, elődje 203 milliárd forintos veszteséget tervezett arra az évre. Ha a 203 milliárd forintos veszteség megmaradt volna, az teljesen felborítja az éves költségvetést. Sőt a Brüsszel által előírt háromszázalékos hiánycélt sem tudtuk volna tartani. Matolcsy György viszont rövid távon sikereket ért el: hiszen nem vesztesége, hanem már rövid távon 24,6 milliárd forintnyi nyeresége képződött az MNB-nek, részben annak köszönhetően, hogy jelentős alapkamat-csökkentési folyamatot kezdett el. Mára elértük, hogy 1,35 százalék az alapkamat szintje, ami a jegybank történetében a legalacsonyabb.
– Változott az infláció is.
– Így van. Változás történt ebben is, hiszen ez 4,7 százalék volt 2011-ben, amit 2013-ra nullára sikerült csökkenteni, s 2013–2014-ben gyakorlatilag nem volt infláció. Ám az idei év is jól alakult ezt figyelembe véve.
– Mi a véleménye a növekedési hitelprogramról (nph)?
– Nagyon jelentős lépés volt a jegybank részéről, hogy ezt elindította. Még európai parlamenti képviselőként beszéltem róla a 2014–2020-as fejlesztési időszak vitájában, közelebbről akkor, amikor az Európai Bizottság előterjesztette javaslatát, érzékelve, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) hitelszűkében vannak. Tudták, ahhoz, hogy a gazdasági növekedés európai szinten megindulhasson, a kkv-szektort kell élénkíteni.
– Mit tettek ekkor?
– Gyakorlatilag lemásolták a magyar nph-t. Az EU 28-ak szintjén a gazdaság szerkezete szinte ugyanúgy néz ki, mint a magyar, mivel más országokban is a kkv-szektor alkalmazza a munkavállalók kétharmadát, bár Magyarországon ez az arány kicsit magasabb, nagyjából hetven százalék. Miután ráeszméltek, hogy e szektor hitelezésének élénkítésével el lehet érni azt, hogy jelentős számú új munkahely jöjjön létre, akkor döntöttek úgy – az Európai Bizottság történetében először –, hogy indítanak egy, összességében négymilliárd eurós hitelprogramot.
– Ez a négymilliárd euró szép összeg, de a magyar programban majdnem kétszer ennyit fordítunk a kkv-k megerősítésére.
– Így van. Ekkor mondtam azt az európai parlamenti felszólalásomban: nagyon örülök annak, hogy az EP ismét Magyarországtól tanul, hiszen ugyanazt a modellt vette át. Csak egy probléma van vele: míg Magyarország a maga tízmilliós lakosságával és a harminckétezermilliárd forintos GDP- szintjével hétmilliárd euró, azaz 2300 milliárd forintnyi hitelmennyiséget helyezett ki a kkv-szektor számára, addig az EU 28-ak mindössze négymilliárdot biztosítottak erre a célra. Ezért azt javasoltam, hogy legalább egy nagyságrenddel, tehát mintegy negyvenmilliárd euróval emeljék meg az EU 28-ak szintjén ezt a forrást.
– Ennek nyomán hazánkban hogyan alakult a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitása?
– Az elmúlt években a magyar gazdaság az európai átlag fölött növekedett, ami jórészt az export emelkedésének, illetve az erős gépiparnak, gépjárműgyártásnak köszönhető. A kkv-szektor ebből azért nem tudta nagyobb mértékben kivenni a részét, mert a mai napig nincs megfelelő intenzitású hitelezés. Az nph ebben igen sokat segített, és noha fokozatosan kivezetik és jövő évben indul a növekedési, támogatási program, ettől függetlenül nagy szükség lenne a kereskedelmi bankok nagyobb hitelezési aktivitására.
– Erre kidolgoztak már valamilyen programot?
– Igen, a bankadó csökkentésével a kormány a banki hitelezés aktivitásának növelését várja el. A várakozások szerint ez mintegy tízszázalékos hitelintenzitás-növekedést hoz jövőre. Ma a kereskedelmi bankok hitelállománya négyezermilliárd forint körül van, ami azt jelenti, hogy ennyi friss hitel érkezne a gazdaságba, amelynek nagyon jótékony hatása lenne a jövő évi növekedésre. De nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a jegybank 2012-től bevezetett intézkedései 2013–2014-ben is háromszáz- és az idén is háromszázmilliárd forint megtakarítást jelentettek a költségvetésnek, és ez a megtakarítás a következő években várhatóan tovább emelkedik.
– A devizahitelek kivezetése mekkora tehertől szabadította meg az érintett adósokat?
– Ma ötszázmilliárd forinttal nagyobb lenne az adósságterhe a magyar lakosságnak az azóta bekövetkezett árfolyamváltozások következtében, az adósok törlesztőrészlete pedig akár hetven százalékkal is növekedhetett volna. Ne felejtsük el azt sem, hogy 2010-ben a világ tíz legkockázatosabb gazdasága között tartottak számon minket. Ma pedig már Közép-Európa legjobban teljesítő gazdasága vagyunk, a pénzügyi stabilitás terén pedig az EU 28-ak élbolyába tartozunk. A 2014-ben kialakult befektetői bizalomnak köszönhetően 5200 milliárd forintnyi külföldi befektetés jött hazánkba. Ha ezt GDP-arányosan nézzük, akkor Közép-Európában elsők vagyunk, ha lakosságszámra vetítjük, akkor pedig Csehország mögött a másodikak. Azzal, hogy ezt a stabilitást a jegybank segítségével megteremtettük, a magyar államkötvények iránt nagyon komoly kereslet indult meg. Ezzel pedig a magyar államadósság finanszírozásában is hatalmas áttörést értünk el. Jelentősen tudtuk csökkenteni az euróban és dollárban nyilvántartott államkötvények mennyiségét.
– Milyenek lettek az arányok?
– Az államadósság finanszírozásában 45 százalékról 37-re csökkentettük a devizakötvények arányát.
– Időközben összevonták a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét és az MNB-t. Jó döntésnek bizonyult?
– Egyértelműen igen. Korábban a legfőbb kritika az volt, hogy miért nem vette észre a felügyelet a brókerbotrányokhoz vezető pénzügyi trükköket. Úgy gondolom az, hogy az összevonás után másfél évvel már az első visszaélésekre fény derült, kellő hatékonyságról tanúskodik, s az erről szóló beszámoló a bizottsági tagokat is meggyőzte.
– A bizottság szerint hogyan teljesítettünk eddig a brüsszeli pénzek lehívásában?
– A régió legsikeresebb országa lettünk ezen a téren. Amiben viszont nem produkáltunk túl jól, az a közvetlen brüsszeli források lehívása volt. Ám ez is nagy lehetőség, amellyel a szocialista kormány nem foglalkozott. Pedig nagyjából a hátralévő hat év alatt csaknem kétszázmilliárd forintot lehet lehívni csak ebből a keretből.
– Mekkora összeget hívtunk le az elmúlt ciklusban közvetlenül?
– Nem érte el a nyolcmilliárd forintot. Tehát itt nagyon jelentős áttörést lehet elérni. Tervezzük is a bizottsággal, hogy szorosan figyelemmel kísérjük ennek a mechanizmusnak a sikerességét. A kormány ezért létrehozta a Magyar Fejlesztési Központot, amelyet félévente be kívánunk számoltatni arról, hogyan haladnak ezen pénzek felhasználásával. Itt ugyanis nem csak magyarországi, hanem Kárpát-medencei egyedi projektekre lehet a kétszázmilliárd forintból lehívni.
– A gazdaságfejlesztésen belül kiemelt helyet kapott a turizmus. Mennyi pénz juthat erre az ágazatra?
– Mintegy 320 milliárd forintot kapna a turizmus, ahol már az első pályázati kiírások meg is történtek a GINOP keretében. Egyébként nagyon hatékony a Nemzetgazdasági Minisztérium, mert decemberig 27 pályázatot írtak ki 660 milliárd forintnyi keretösszeggel.
– Mely terület lesz kiemelt?
– A gazdasági versenyképesség. Született egy önálló Balaton-fejlesztési program, sőt miután az EU ebben a ciklusban nem támogatja a szállásférőhely-fejlesztéseket, ezért a magyar kormány saját forrást biztosít: a balatoni projektek támogatásán belül nagyjából hatmilliárd forintos keretösszeggel. Ez alkalmas lehet arra, hogy a korábbi területi egyenlőtlenségeket kiegyenlítse.
– A szakma egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó ügye a budapesti idegenforgalmi adó egységesítése. Ez hol tart?
– Szerencsés lenne egységesíteni ennek mértékét, mert most kerületenként más-más az adó mértéke. Továbbá érdemes lenne végre egy egységes Budapest-marketinget is kialakítani. Az olimpiai pályázatok kampánya 2017-ben indulhat, de a kormány nagyon helyesen azt tervezi, hogy már jövőre – elsősorban Budapest népszerűsítésével – kell fővárosunk ismertségét növelni.
– Mit vár a jövő évtől?
– Azt, hogy bár brutális mértékben nőtt az elmúlt években a magyar turizmus, ez a növekedés még nagyobb arányú lehet 2016–2017-ben. Ebben segít az is, hogy mi rendezzük 2017-ben a FINA vizes világbajnokságot. A következő években a turisztikai világszervezet szerint 3,7 százalékkal nő a világ, míg öt-hat százalékkal Európa turizmusa. Hazánkban a növekedés azonban elérte a 17 százalékot. Célunk, hogy a jövőben a tíz százalék fölötti növekedést fönt tudjuk tartani. A gazdasági növekedésnek köszönhetően 2010 óta ötszázötvenezer új munkahely keletkezett. Ebből a piaci szektorban körülbelül háromszáznegyvenezer, amiből csaknem kétszáz- ezret a turizmus produkált. Tehát az, amit Matolcsy György még gazdasági miniszterként 2010-ben mondott, miszerint Magyarország kormánya egymillió új munkahelyet akar létrehozni, abból a turizmus háromszázötvenezret létesít. Ha az arányokat nézzük, azt tudtuk is tartani. Ami pedig még nagy áttörést jelenthet, az az üdülőhelyek fejlesztése, amit az uniós és hazai források is biztosítanak.
