Energia, energiabiztonság, infrastruktúra, innováció: ezekben az ágazatokban lehet majd számítani az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) befektetéseire hazánkban, valamint az EBRD működési területén – mondta a lapunknak adott interjúban Nikoletti Antal, a londoni székhelyű hitelintézet Magyarországot képviselő igazgatósági tagja.
A szakember hangsúlyozta: jó a kapcsolat a kormány és az EBRD között. Magyarország gazdasági teljesítményének növekedése az egyik legmagasabb az unióban, és a pénzügyi stabilitás jelentősen erősödött hazánkban. A lassan globális pénzintézetté váló EBRD-nél ezek most a legfontosabb „magyar előnyök”.
– Miért fontos Magyarországnak az EBRD?
– A bank és Magyarország együttműködése huszonöt éve tart: már 1991 óta jelen van hazánkban, és ez idáig 2,7 milliárd eurónyi összegben fektetett be nálunk. A mintegy százhetven projekt több mint kilencven százaléka magánszektorbeli beruházásokat finanszírozott. Az EBRD jelentősége tehát egyértelmű a magyar gazdaságban, ezért is örülünk, hogy minkét fél a kapcsolatok megerősítését szeretné, ezzel is hozzájárulva a fejlődéshez. A hitelintézet feladatköre ezenfelül kiterjed a politikai dialógusra, bár nálunk ennek kisebb a jelentősége. Azt a fajta közvetítőszerepet, amit az EBRD játszik a bankadóval kapcsolatban, mindenki hasznosnak tart.
– Nemrég Magyarországon járt a pénzintézet alelnöke, Betsy Nelson, aki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternél is látogatást tett. Mi volt a vizit oka? Milyen témák kerültek szóba?
– Igen, a napokban az alelnök hazánkba látogatott, ennek keretében folytatott megbeszélést Varga Mihállyal. A legfontosabb téma az volt, hogy az EBRD-nek milyen befektetési lehetőségei vannak. Magyarország stabil, befektetőbarát környezet az EBRD-nek, amely hitelezési veszteségek nélkül, a tőkebefektetéseknél pedig jó megtérüléssel tud működni.
– Csak a nyereségesség számít?
– Az EBRD-nek is fontos, hogy diverzifikálja a portfólióját, hiszen lassan-lassan globális bankká válik, és az új operációs országokban rejlő kockázatokat ellensúlyozni kell. Betsy Nelson legfőbb kompetenciája a kockázatkezelés az EBRD-ben, és teljes az egyetértés abban, hogy szükség van az alacsony, azaz nulla közeli kockázatú befektetésekre. Ezt a működési országok közül csak nagyon kevesen tudják nyújtani, de Magyarország ezek közé tartozik.
– Nézzük a konkrétumokat: milyen ágazatokban várhatók befektetések az EBRD részéről?
– Energia, energiabiztonság, infrastruktúra, innovatív vállalkozások, ezek az alapvető irányok, ezen kívül minden olyan kezdeményezésben számítunk az EBRD-re, amit a többi működési országban valamilyen formában elindít és nálunk is van létjogosultsága, legyen az zöldgazdasággal vagy a női vállalkozói programmal kapcsolatos projekt.
– Az EBRD nemrég jelentette meg a legfrissebb, regionális kilátások elemzését, melyek ennek a legfontosabb következtetései általánosságban és hazánkra nézve?
– A korábbi, májusban kiadott gazdasági előrejelzéshez képest lényeges változást nem hozott a novemberi előrejelzés, hiszen továbbra is – a globális trendekhez képest – a működési országok átlagnövekedésének csökkenését prognosztizálja. Ez alól kivételt képez a régió és hazánk is, ahol a gazdasági kilátásokat továbbra is kedvezőnek ítélik.
– De kockázatok itt is felbukkannak.
– Szakértőink regionálisan áttekintették azokat a kihívásokat, melyek negatívan hathatnak a működési országok növekedésére az elkövetkezendő időszakban. Ilyen például a kínai gazdasági növekedésnek a jelentősebb lassulása vagy a politikai instabilitás és az egyre nagyobb geopolitikai nyomás.
– Térjünk a lényegre: hasít a magyar gazdaság?
– Az előrejelzésünk alapján idén a gazdasági növekedés 2,9 százalék lesz, ezzel a májusi előrejelzéshez képest 0,3 százalékkal módosult felfelé a prognózis. A magasabb előrejelzés, a felfelé történő módosítás elsősorban a vártnál nagyobb mértékű belső fogyasztásemelkedést tükrözi, amelyet a munkaerőpiac javulása és a növekvő rendelkezésre álló jövedelem is alátámasztott.
– A szóban forgó elemzéssel szinte egy időben megjelent egy másik EBRD-s dokumentum is, a Transition Report. Ennek melyek a főbb következtetései?
– A Transition Report évente jelenik meg és az az egyik legfontosabb mondanivalója, hogy a pénzügyi válság utáni gazdasági világ jelentősen megváltozott. A válságot gyakorlatilag a hitelboom és a pénzügyi szektor átláthatatlan működése okozta a régióban is, azt követő időszakban pedig a gazdasági szereplők sokkal óvatosabbak lettek. Komoly strukturális és regionális átrendeződések zajlanak. A mostani gazdasági környezet jelentősen változott a válság okozta bizonytalanság és lassú talpra állás következtében. A működési országok számára az EBRD a működőtőke-beáramlás jelentős növelésében látja a megoldást, így az országoknak a tőkevonzás javítására kiemelt figyelmet kell szentelniük. Ez számunkra nem újdonság, ahogy az sem, hogy a működőtőke-beáramlás mellett a kis- és közepes vállalkozói szektor megerősítése adhat majd újabb löketet adni a magyar gazdaságnak.
– Mi az, ami ránk nézve pozitív?
– Ebben a szakmai összefoglalóban kiemelik szakértőink azt a tényt, hogy Magyarország gazdasági teljesítményének növekedése az egyik legmagasabb az unióban, és a pénzügyi stabilitás erősödött hazánkban. A pénzügyi szektor megerősítéséhez hozzájárult a devizahitelek forintosítása, amely sok háztartás életét tette könnyebbé. A munkanélküliségi ráta csökkent, amely az alacsony inflációval és a reálbérek növekedésével együtt a belső fogyasztás növekedését eredményezte. Eközben fontos, hogy nőtt Magyarország energiabiztonsága. Ráadásul hangsúlyos elem az is, hogy hazánk a legjelentősebb versenyképességi programot hirdette meg a kis- és középvállalkozói szektor számára a teljes Európai Unióban.
– A technikai elemzésen túlmenően milyen most Magyarország megítélése az EBRD-ben és nemzetközi befektetők körében?
– Felértékelődik az EBRD globális szerepvállalása. Jelen van Ukrajnában, részt vesz a görög mentésben, a legnagyobb portfóliója pedig immár Törökországban van. Ezek inkább geopolitikai szerepvállalások – főleg az ukrán és görög projekteknél –, és megfelelnek a magyar érdeknek is, mert a stabilitás nekünk is érdekünk. A jordániai infrastrukturális befektetések abban segítenek, hogy a menekültkérdést ott kezeljük, ahol a legoptimálisabb. Ezzel a magyar állam befektetése is az érdekeinknek megfelelően profitál. Ezért is tartom nagyon fontosnak, hogy a kormány és az EBRD között egyértelműen jó kapcsolat alakult ki, és ennek a kapcsolatnak az elmélyítését láthattuk az elmúlt időszakban. Az EBRD partnerként tekint Magyarországra, és elismeri a magyar törekvéseket. Csak, hogy egy példát mondjak, a Transition Report hazánkról szóló része sokkal pozitívabb, sokkal optimistább, mint az az egy évvel korábban megjelent összefoglalóban volt. Ez pedig elismerése a hazai gazdaságfejlesztési irányoknak az EBRD részéről.
– Más téma, de aktuális: a britek ki is léphetnek az EU-ból. Ez kockázati tényező?
– Igen, a briteknek is és Európának is. Az Egyesült Királyság Magyarország számára kiemelten fontos, nemcsak kereskedelmi, hanem befektetési szempontból is. Az uniós bevándorlás a brit belpolitika egyik központi témája, ennek okai a szociális ellátások féltése, a jelenlegi kontrollálatlan helyzet, amit a jóléti turizmus egyik formájának tartanak. Megjegyzem, hogy itt főleg nem a magyarokról van szó. A legfontosabb ok, ami miatt a kilépés téma, és amivel egyre több másik országnak is problémája van, az a brüsszeli centralizáció, a pragmatizmust nélkülöző elméleti megközelítés, amit például a britek gyakorlatias természetüknél fogva nagyon nehezen tudnak elfogadni. Összességében egy ilyen kilépés számtalan, nehezen kalkulálható hatással járna Nagy-Britannia számára, ezt jól tudják ők is. Nekünk sem érdekünk, hogy a britek kilépjenek az EU-ból, mert ez számukra gazdaságilag előnytelen lenne: az export valószínűleg – legalábbis átmenetileg – visszaesne, az átálláshoz történő adaptálódás egy, vagy akár több évre bizonytalanságot okozna, amely a brit befektetői kedvet is csökkentené.
