Eleget tett törvényi kötelezettségeinek tavaly a Magyar Nemzeti Bank (MNB): az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás fenntartása mellett támogatta a kormány gazdaságpolitikai céljainak megvalósulását - hangsúlyozta Matolcsy György jegybankelnök az Országgyűlés gazdasági bizottságában kedden.

Kiemelte: tavaly a hozamok mérséklődésének hatására 500 milliárd forinttal csökkent a költségvetés kamatkiadása, egyúttal az államadósságon belül a devizaadósság aránya 25 százalék körüli szintre mérséklődött, ezzel jelentősen csökkent az ország sérülékenysége.
Bővültek a beruházások, nőtt a lakosság fogyasztása
A jegybankelnök kifejtette, hogy tavaly fordulat következett be a vállalati hitelezésben, 2016-ban több mint 8 százalékkal bővült a kis- és középvállalatok hitelállománya. A hitelezési fordulat hatására a beruházások is bővültek, a lakossági fogyasztás elkezdett nőni, az elmúlt évben mintegy 50 százalékkal emelkedett az új, lakás célú hitelek kihelyezése. A lakossági fogyasztás bővülése semmilyen módon nem veszélyezteti a hazai pénzügyi rendszer stabilitását - jelezte.
Matolcsy György rámutatott: az MNB egyik legfontosabb feladata a pénzügyi stabilitás kezelése és a pénzügyi intézmények felügyelete. Összesen 1600 intézményt felügyelnek, ami jelentős felelősséggel és munkával jár - húzta alá.
Több ellenzéki képviselő is bírálta a jegybank tevékenységét
Az MNB tevékenységét több ellenzéki felszólaló is bírálta a bizottsági ülésen. Szakács László (MSZP) több szempontból is kritikát fogalmazott meg a jegybank által létrehozott alapítványok tevékenységéről, megjegyezve, hogy az alapítványok tevékenységében "nem látható a prudencia". Felidézte, hogy miután az Európai Központi Bank tiltott állami finanszírozásnak nyilvánította az MNB alapítványainak állampapír-vásárlásait, a jegybanki alapítványok mintegy 83 milliárd forint állampapírt értékesítettek, azonban a Questor brókercég károsultjait még mindig nem kártalanították teljesen.
Schmuck Erzsébet (LMP) élesen bírálta a jegybank gazdálkodását, megjegyezve, jelentős pénzpazarlás folyik a jegybankban. Példaként felhozta, hogy pár éven belül a vezetők fizetését megduplázták, és a jegybanki dolgozók létszáma jelentősen megemelkedett. Közölte: az LMP felszólítja az MNB-t, hogy szüntesse be az alapítványok működését. Hozzáfűzte, hogy pártja a jegybank monetáris politikájával sem ért egyet, a jegybank önti a likviditást a gazdaságba, és ezzel felelőtlen hitelezésre ösztönzi a bankokat.
Szabó Tímea (független), a Párbeszéd politikusa azt kritizálta, hogy Matolcsy György rokonai hol jelentős állami támogatást kapnak, például egy sörfőzde megszerzéséhez, hol adókedvezményben részesülnek, máskor kedvezményes hitelhez jutnak, ami véleménye szerint megengedhetetlen. Úgy érvelt, hogy a devizahitelek forintosítása során az MNB-hez jutott mintegy 140 milliárd forintot a korábbi devizahitelesek pénzügyi gondjainak enyhítésére kellett volna fordítani, annál is inkább, mert a közeljövőben elinduló végrehajtási eljárások miatt kilakoltatások fenyegetnek több ezer lakót.
Galambos Dénes dicsérte az MNB hitelprogramjait
Galambos Dénes (Fidesz) ezzel szemben dicsérte az MNB tavalyi tevékenységét kiemelve, hogy az MNB hitelprogramjai, elsősorban a növekedési hitelprogram nagymértékben segítette a kkv-k fejlődését, ezzel a magyar gazdaság növekedését. Azt is fontosnak tartotta, hogy a jegybank társadalmi felelősségvállalási programja segítette például a kecskeméti felsőoktatást.
Matolcsy György megvédte a jegybanki alapítványok tevékenységét
Matolcsy György válaszában védelmébe vette a jegybanki alapítványok tevékenységét. Kiemelte: az alapítványok működése segíti, hogy új közgazdasági gondolkodás terjedjen el Magyarországon. A jegybank az úgynevezett kiválósági program során - részben az alapítványok tevékenysége révén - több száz egyetemista képzését segíti. Emellett a jegybank több egyetemet támogat, és tanszéket is alapított - hangsúlyozta a jegybank elnöke.
Matolcsy György rámutatott: a jegybank a dolgozóinak adott fizetéseket tekintve a magyar bankrendszer középmezőnyében van, az európai jegybankokat nézve pedig csak az észt és a litván központi bankokat előzi meg.
Jelezte: a forintosításból származó 136 milliárd forint az MNB eredménytartalékában van, de azt a jogszabályi előírások miatt egyébként is csak az államadósság csökkentésére lehet fordítani.
A bizottság 9 igen, 4 nem szavazat mellett támogatta az MNB 2016. évi beszámolóját, illetve az erről szóló határozati javaslatot.



