Jegybanki szakemberek személyében új menedzsmentet választottak tegnap az MNB tulajdonába került Budapesti Értéktőzsde részvényesei. A rendkívüli közgyűlés után bejelentették, február végéig elkészítik az intézmény új stratégiáját, amelynek célja a hatékony tőkepiac létrehozása és működtetetése.
Lemondott a börzeigazgatóság és felügyelőbizottság minden tagja a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) rendkívüli közgyűlésén, így nem kellett a tisztviselőket visszahívni. A részvényesek elfogadták azt az előterjesztést, amelyet az új tulajdonos tett az új menedzsmentre. Az öttagú igazgatóság a közgyűlést követően Nagy Mártont választotta az igazgatóság elnökévé, azaz a jegybank alelnöke lett a börze vezetője. Az öttagú felügyelőbizottság elnöke Gerhardt Ferenc lett, míg a BÉT vezérigazgatói tisztét január 1-jétől Végh Richárd tölti be.
Nagy Márton hangsúlyozta, a BÉT fejlesztésével hatékonyan működő tőkepiacot szeretnének kialakítani, amely hozzájárul egy egészségesebb szerkezetű pénzügyi és tőkepiaci rendszer létrejöttéhez. Megerősítette: február végéig elkészítik az intézmény új stratégiáját. Ugyanakkor nyílt titok, hogy új szolgáltatások, szekciók bevezetését tervezik a globális kapcsolatrendszer erősítése mellett. És az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója, Patai Mihály vezetésével létrehozták a Tőzsdei Tanácsadó Testületet azért, hogy az érintett piaci szereplőkkel is együttműködjenek.
Kiemelte: a BÉT jelenlegi kapitalizációja a magyar bruttó hazai termék (GDP) tizennyolc százaléka, ezt az új vezetés jelentősen meg akarja emelni. A terv az, hogy a GDP harminc százalékát érje el a kapitalizáció, mert a mostani kis kapitalizáció mellett nem érdemes tőzsdét üzemeltetni. Nagy Márton megjegyezte: olyan új, akár kis- és középvállalatokat is a tőzsdére akarnak vonzani, amelyek nagyobb forgalmat generálhatnak. Éves szinten legalább öt tőzsdei kibocsátással lenne elégedett a jegybank, de Nagy szavai szerint több száz tőzsdeképes cég is van az országban. Szabályozói lépéseket is kell tenni a tőzsde felpezsdítése érdekében, ezért a jegybank és a Nemzetgazdasági Minisztérium között egyeztetés kezdődött. Nagy Márton elmondta: a cégbírósági bejelentéstől kezdve hatvan napon belül ajánlhatják fel részvényeiket a kisrészvényesek, papíronként 3500 forintért.
Jövő év elején értékesíthetik az MKB-t
Miután az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy az MKB Bank eladja veszteséges eszközeit, a bank szanálási folyamata az év végén lezárulhat. A bank részvényeit 2016 -ban értékesítheti az MNB. Azokat a „mérgező” vagyontárgyakat adják el, amelyek rontják a működést, így a bank működése újra jövedelmező pályára kerül.
Dicsérendő a Magyar Nemzeti Bank BÉT-koncepciója
5 perces interjú: Kovács Árpád, a Közgazdasági Társaság elnöke
- Mit szól a jegybank tőzsdei koncepciójához?
- A részletek majd a jövő év elején válnak nyilvánossá, de a szándék dicsérendő. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) ugyanis jelenleg tetszhalotti állapotban van, amiből fel kell rázni.
- Sokan bírálják a Magyar Nemzeti Bankot, hogy közvetlenül beavatkozik a tőkepiaci folyamatokba a börze megvételével. Ön hogyan látja?
- A Magyar Nemzeti Bank elkötelezett a növekedés bővítése, ezen belül is a vállalati hitelezés mellett. Ebbe a trendbe illeszkedik az értéktőzsde megvétele is.
- Van-e potenciál vállalati oldalról a tőzsdei kibocsátásban?
- Nézze, minden attól függ, hogy sikerül-e elfogadható szinten fenntartani a gazdasági növekedést, és a magyar cégek miként képesek a fejlődésre. A bankhitelek mellett a tőzsdei belépés kiegészíthető forrás lehet, vagyis nem pusztán presztízsszempontból éri meg a tőzsdézés.
- Ambiciózusnak tartja az új tulajdonos eddig megismert elképzeléseit?
- Kezdeti vállalati sikerek kellenek, de az idő megadja a választ erre a felvetésre.
- Visszatérhet a kilencvenes évek aranykora a magyar parkettre?
- Nyilvánvalóan ez a gazdaság állapota mellett attól is függ, hogy milyen lesz a szabályozási környezet.
