Magyar hatóságok a korrupció ellen

Vitályos Eszter (Fotó: Csudai Sándor)

Több mint huszonöt ügyben talált olyan szabálytalanságot az Euró­pai Bizottság, amely miatt négyszázmillió eurónyi pénzügyi korrekcióról állapodott meg a magyar hatóságokkal – hangzott el azon a konferencián, amelyet az Európai Bizottság, a Miniszterelnökség és a Transparency International Magyarország szervezett. A téma az euró­pai strukturális és beruházási alapok (EBS-alapok) hatékonyabb és átláthatóbb felhasználása és az Euró­pai Unió pénzügyi érdekeinek védelme volt. A tematikát egyébként Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese taglalta a konferencián amellett, hogy kiemelte a magyar hatóságok erőfeszíté­seit a korrupció elleni küzdelemben. Hangsúlyozta: a magyar alaptörvény egyebek mellett úgy rendelkezik, hogy offshore hátterű cég költségvetési támogatást, így uniós forrást sem kaphat. Átalakították a fejlesztéspolitikai intézményrendszert, az új közbeszerzési törvény pedig átláthatóbb pályázati rendszert hozott létre, és szélesre tárta az eljárások kapuit a hazai kis- és középvállalkozások előtt. Kiemelte: az idén elkészült a 2018-ig tartó időszakra a nemzeti korrupcióellenes program.

Vitályos Eszter, a tárca államtitkára jelezte: a 2007-2013-as ciklus során már közel tízezer szabálytalanságot jelentettek a saját rendszerükben a magyar irányító hatóságok. Ezzel párhuzamosan 1083 ügyet regisztráltak az európai technikai (IMS) rendszerben. Ezek tízezer euró feletti értékhatárú ügyek. Nyomukban 451 esetben bűnügyi megkeresés indult, a bűnügyi feljelentések száma 29 darab volt.

A pénzügyi korrekciós mérték és ügyszám azt jelenti, hogy a bizottság a hozzá leadott számlák körében ekkora méretben talált olyan problémákat, amelyek nyomán huszonöt százalékig terjedő pénzügyi korrekciót javasolt és ezt el is fogadták az illetékes magyar hatóságok – hangsúlyozta Walter Deffaa régiós főigazgató. Tehát ez a pénz nem veszett el Magyarország számára, hanem hasonló célokra más, kiküldött számlákkal ezeket le lehet kötni. Akkor lenne gond, ha a magyar hatóságok nem fogadnák el ezeket a bizottsági korrekciós javaslatoka.

Többször visszatérő téma volt a konferencián az OLAF 2014-es éves jelentése, amely szerint tavaly egyetlen csalási esetben sem indult vizsgálat, amelyet a magyar hatóságok jelentettek volna be. Míg uniós átlagban a kifizetett források 1,6 százalékát érte el a jelentett szabálytalan esetek mértéke, addig ez az arány Magyarországon 0,4 százalék volt. AZ EU-átlagban a kifizetett források 0,36 százalékát érte el a jelentett csalási esetek mértéke, ez az arány Magyarországon mindössze 0,02 százalék volt. Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a konferencián azt emelte ki, hogy komoly kockázatot jelent, hogy a kormány minél gyorsabban szeretné kihelyezni az európai uniós forrásokat.

Szigorúbb intézkedések

- Kormányzati fejlesztéspolitika irányítása
- Közbeszerzési eljárások felügyelete
- Egységes eljárásrend és informatika
- Egyfokú, független jogorvoslati rendszer
- Egységes kommunikáció a szervezetekkel

Újabb részletek az Altusszal kapcsolatban

Létezik–e Altus–ügy? - járta körül a témát Csepreghy Nándor a konferencián. Erre reagálva Walter Deffaa leszögezte: azért az Altus vezette konzorcium nyert, mert ő nyújtotta be a legelőnyösebb ajánlatot, így akkor sértettek volna szabályt, ha nem ezt a konzorciumot hirdetik ki győztesnek. Később azt is elismerte: a bizottság nem vizsgálta a nyertes kihirdetése előtt, hogy politikus áll-e a konzorciumvezető nyertes cég mögött vagy sem. Felháborító, hogy Brüsszel visszaél a hatalmával és nyíltan tömi Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, egy mai napig aktív politikai szereplő zsebét és abból a DK kasszáját. Ez nem csak korrupciógyanús, de felveti a tiltott pártfinanszírozás gyanúját – reagált a Fidesz Walter Deffaa kijelentéseire.