Magyarországon az ivóvíz-ellátottság gyakorlatilag teljesnek és folyamatosnak tekinthető, a csapból folyó víz minősége is megfelelő, míg világszerte sok helyen szembesülnek az ellátással kapcsolatos problémákkal. A természetes és zavartalan hazai víziközmű-ellátás biztosítása érdekében negyven – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által felügyelt – víziközmű-szolgáltatónál több mint húszezren dolgoznak.
Magyarország közüzemi vízellátottság lefedettsége kilencvenkilenc százalékos, az ivóvízellátás a nap 24 órájában rendelkezésünkre áll, és a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. Más országokban például Ukrajnában és Albániában néhány éve még nem volt folyamatos az ellátás, míg 2014-es adatok szerint világszerte 844 millió embernek nincs hozzáférése egészséges ivóvízhez.
Egyre gyakrabban érkeznek olyan hírek, hogy egy-egy terület vagy nagyváros hosszú távú vízellátása veszélyeztetett. Kaliforniában korlátozzák a locsolást, Fokvárosban – bár a közvetlen veszély közben elhárult – fejenként napi ötven literre csökkentették az ajánlott vízfogyasztás mértékét, míg a brit környezetvédelmi ügynökség arra figyelmeztet, hogy 2050-re vízhiány állhat elő Anglia nagy részén. Moszkvában a vízbázisok ipari tevékenység miatti elszennyeződése okozhat gondot a jövőben. Eközben Ausztráliában és más országokban kifejlesztették a tengervíz sótlanításának technológiáját, amely a vízellátásra ugyan megoldást jelenthet, de egyrészt drága technológia, másrészt pedig hatalmas az energiafelhasználás igénye, ezért a környezetszennyező hatása is nagy.
Kulcsszerepű szennyvíztisztítás
A szennyvízelvezetés és –tisztítás célja kettős. Egyrészt a városok koncentrált szennyvízterhelésének megszüntetése, a szennyvíz talajba, talajvízbe vezetésének megakadályozása a feladat. Másrészt pedig a szennyvíztisztító telepeken a megfelelő, korszerű technológiával úgy kell megtisztítani a beérkező szennyvizet, hogy az ne okozzon másodlagos szennyezést a tisztított vizet befogadó vízfolyásokban. A közegészségügyi szempontok mellett tehát a környezet védelmét kell szem előtt tartani.
A következő ábra a szennyvíztisztítási technológia fejlődését mutatja hazánkban. Amíg a legegyszerűbb, csak mechanikai kezeléssel érintett szennyvízmennyiség jelentősen csökkent, miközben a mechanikai és biológiai tisztítás után a tisztított szennyvízben maradó – jellemzően nitrogén és foszfor – tápanyagok eltávolítását szolgáló harmadik tisztítási fokozattal érintett vízmennyiség növekedett. A tisztítási technológia fejlődésével párhuzamosan elmondható az is, hogy Magyarország szennyvíz elvezetés ellátottsága az elmúlt évek fejlesztéseinek következtében jelentősen fejlődött, 2016-os adatok alapján a települések kétharmada és országosan a lakások 80,6 százaléka rendelkezik közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózattal. A régióban ezzel a harmadik helyen állunk Ausztria és Csehország mögött.
Kistelepülésekre szabva
Kérdés, szükség van-e arra, hogy a szennyvízgyűjtő-hálózattal és a végpontokon szennyvíztisztító teleppel ellátott települések és lakások részaránya tovább növekedjen. A lakosság kényelmi szempontjából ez indokolt lehet, azonban ha műszaki, gazdasági és környezetvédelmi szempontok szerint vizsgáljuk a kérdést, már árnyaltabb a kép. Magyarország településszerkezetére jellemző, hogy sok a kétezer fő alatti kistelepülés, a hazai települések háromnegyedét ezek a falvak, községek teszik ki. Ez a szennyvíz-ellátottság adataival egybevetve azt jelenti, hogy a nagyvárosok mellett sok olyan kistelepülés is van, ahol már kiépült a közműves szennyvízelvezetés. A fennmaradó, jellemzően kis vízfogyasztású és így kevés szennyvizet kibocsátó kis lakosszámú települések esetében környezetvédelmi szempontból azt kell mérlegelni, hogy mennyiben számít koncentrált terhelésnek ezen települések szennyvíz-terhelése. Műszaki szempontból a hálózatok méretezése és a rendszerek üzemeltetése jelent problémát, míg a gazdasági fenntarthatóságot az nehezíti, hogy a rákötések száma és így a fizető felhasználók száma alacsony, azonban a vezetékek karbantartásának és a szennyvíztisztítási technológia üzemeltetésének költsége magas. Ami megoldást jelenthet a kistelepülések esetén, az a természetközeli, illetve az egyedi szennyvíztisztítási technológiák alkalmazhatóságának feltérképezése.
Az ivóvízellátás szempontjából Magyarországon szerencsés helyzetben vagyunk, mind a vízkészletek rendelkezésre állása, mind azok minősége szempontjából. Ahhoz, hogy a víziközmű-ellátás hazánkban természetes lehessen, negyven – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által felügyelt – víziközmű-szolgáltatónál több mint húszezren dolgoznak fáradhatatlanul – ezek a szakemberek végzik a 92 169 kilóméter ivóvízhálózat működtetését.
Kettős kihívás
Hazánkban a szolgáltatóknak kettős kihívásnak kell megfelelniük. Egyrészt az urbanizáció miatt a városokban egyre több ember ivóvízigényének ellátását kell megoldaniuk, másrészt pedig a csökkenő fogyasztás hatásait kell kezelniük. A kitermelt és értékesített víz mennyisége ugyanis 1990 óta csökkenést mutat.
Amennyiben a fogyasztás több, mint amennyire élettartamuk elején méretezték a csöveket, akkor az üzemeltetésben problémák merülhetnek fel, nagyobb lesz a nyomásveszteség, drágább lesz az üzemeltetés, illetve csökkenhet a nyomás a fogyasztóknál. Kisebb fogyasztás esetén pedig lassabban áramlik a víz, tovább van a vezetékekben, ami minőségromlást eredményezhet. Ezeket a vezetékeket gyakrabban kell tisztítani és több klórt kell adagolni, hogy az előírásoknak megfelelő minőségben érkezzen az ivóvíz a fogyasztókhoz. Ezért nagyon fontos, hogy amikor a vezetékek cseréje időszerűvé válik, ne automatikus csere történjen, hanem annak felülvizsgálata is, kell-e változtatni a csövek átmérőjén, mert a kapacitás optimalizálása kiemelt feladat.
Támogatott hálózatfiatalítás
A hazai vezetékek több mint ötöde az 1970-es évek előtt épült meg, a víziközmű-hálózatok rekonstrukciója folyamatosan napirenden van, és a következő években valószínűleg egyre többet hallunk majd a témáról. A kiváló vízminőség fenntartása a jövőben is prioritás, és biztosnak látszik, hogy a rekonstrukció finanszírozásában az államnak jelentős szerepe lesz. A Hivatal a rendelkezésére álló adatokkal és tudással készen áll arra, hogy támogassa a teljes folyamatot.
Összeállításunk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatásával készült
