Gazdaság
Különválik Pest megye a fővárostól, hogy több uniós támogatáshoz jusson
Megünnepelte a közgyűlés az önálló régióvá alakulás kezdeményezését – Megérkeztek a dokumentumok az Európai Bizottsághoz
„Tízéves harc, tízéves küzdelem eredményeként állhatunk itt és mondhatjuk a jól végzett munka örömével: Pest megye győzött, és ezzel minden Pest megyei polgár, a több mint 1 millió 220 ezer itt élő ember nyert” – fogalmazott Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a Pest Megyei Közgyűlés ülése előtt a megyeházán. Közölte: 2006-ban, amikor Szűcs Lajos és csapata átvette a megye irányítását, a legfontosabb célok között fogalmazták meg Pest megye önállóvá válását. Jól látszott ugyanis, hogy csak az önállóság hozhat annyi fejlesztési forrást, amennyire szükség van. Ezt az államtitkár alá is támasztotta: míg 2007–2013 között Pest megyére lakosonként körülbelül 350 ezer forint európai uniós támogatás jutott, addig Budapestre 860 ezer forint, a többi régióra 930 ezer forint. A szűkös források elfogadhatatlan hátrányt jelentettek a Pest megyei településeknek, cégeknek. Példaként a Gyurcsány-kormány közönyösségét hozta fel: „2006 és 2010 között az akkori kormány nem hallotta meg az önállóságra törekvő települések szavát. Hiába volt a 187 Pest megyei település döntő többségének állásfoglalása az önállóság mellett, az észérvek nem találtak meghallgatásra. Most viszont Pest megye 2020 után átkerül a kevésbé fejlett régió kategóriába és többletforráshoz jut a 2021-ben kezdődő fejlesztési ciklusban”.
A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előkészítette azt a beadványt, amelyben Magyarország kezdeményezi az Európai Bizottságnál és az Európai Unió statisztikai hivatalánál (Eurostat) a közép-magyarországi régió kettéválasztását. A dokumentumot csütörtökön eljuttatták a testülethez – jelentette be Turóczy László, a tárca gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkára. 
Szabó István Pest megye közgyűlési elnöke azt mondta, látható a települések összefogásának eredménye, hiszen a KSH, illetve a minisztérium segítségével már konkrétumokról lehet a tervek helyett beszélni. Lapunknak az elnök azt hangsúlyozta, a régiós leválás különösen az elmaradott megyei részeknek lesz kedvező, ebből pedig meglehetősen sok van. Ugyanis Pest megye a főváros relatív fejlettsége miatt nem jut hozzá olyan forrásokhoz, amelyekhez amúgy a saját fejlettségi szintje alapján hozzájuthatna. Az elnök szerint példaértékű volt, hogy a megyében mind a 187 település támogatta a leválást.
A közép-magyarországi régió kettéválasztásának indokoltságát az egyik legfontosabb gazdasági mutató, a bruttó hazai termék (GDP) alakulásával vizsgálják, amely egyben az EU régiós besorolásának alapmutatója. A közép-magyarországi régió a fejlett kategóriába sorolható, ahol az egy főre jutó GDP Budapest fejlettségének hatása miatt meghaladja az unió átlagos GDP-értékének kilencven százalékát.
A közép-magyarországi régió, benne Pest megye speciális helyzetét az okozza, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében – Budapest hatása miatt – a EU-küszöbérték fölött áll, ezért – eltérően a többi hat magyar régiótól – nem jogosult olyan mértékű és feltételrendszerű kohéziós támogatásra, mint a közösségi átlag hetvenöt százaléka alatti legfejletlenebb régiók.
Röviden
Szűk két évtizedes folyamat eredményeként hamarosan új korszak kezdődhet az ország közepén
- 2002-től kezdődően merültek fel kérdések a leválással kapcsolatban, többek között Pest megye közgyűlése több határozatban is megerősítette „leválási szándékát”. Szó volt népszavazásról is, de egy bírósági végzés miatt erre nem került sor.
- 2004 áprilisában a Miniszterelnöki Kabinetiroda fogalmazott meg kérést Budapest és Pest megye különválasztására. A javaslattal kapcsolatban az EU statisztikai hivatala (Eurostat) indítványozta, hogy Magyarország nyújtson be módosítási kérelmet.
- 2006-ban a Gyurcsány-kormány nem kezdeményezte a különválást, hiába volt az Eurostat erre vonatkozó indítványa.
- 2007-ben Pest Megye Közgyűlése határozatban fogadta el, hogy kezdeményezni kívánja Pest megye mint önálló tervezési-statisztikai régió kialakítását. Egyben döntött arról, hogy minden Pest megyei településnél kezdeményezi a törekvés támogatását.
- A 2007–2013 közötti időszakra a Magyarország számára meghatározott támogatási keretnél több forrást élvezhetett mind a Kohéziós Alap által finanszírozott projekteken keresztül, mind további kompenzációs támogatások révén. Az így kialkudott keretek tették lehetővé, hogy Budapest és Pest megye egy régióban tartásával átmeneti kategóriába kerülhetett.
- A 2014-20-as európai uniós pénzügyi időszakra vonatkozó jogszabályi keretek elfogadását követően az Európai Bizottság azonnal elfogadta a különböző régiókategóriákba eső régiók listáját és az azokra jutó csoportosításokat. Ezt viszont nem lehet megváltoztatni az időszak során, mivel az a többéves pénzügyi keret módosítását is igényelné, amire ilyen kérdésben nincs reális lehetőség.
- 2020-tól erre viszont van lehetőség, így a következő évtizedben teljesen új korszak kezdődhet a „megye életében”.