A világ legvonzóbb nagyvárosaival hasonlította össze az albérletárak tekintetében Budapestet az Otthon Centrum. Meglepő eredményekre jutott azt vizsgálva, hol mekkora lakás bérelhető kétszázezer forintért.
A világ legnagyobb pénzügyi központjai albérleti szempontból a legdrágább városok. New Yorkban és Londonban átlagosan tizennégy-tizenötezer forintnyi dollárt fizetnek havonta a lakások négyzetméteréért, míg Zürichben, San Franciscóban, Hongkongban vagy Párizsban ugyanez tizenhárom-tizennégyezer forintnak megfelelő sávban mozog – derült ki az amerikai Rentcafe.com albérlet-közvetítő portál összehasonlításából, amelyet a japán MORI Intézet listája alapján készítettek a világ legvonzóbb városairól, albérletáraik alapján.
A kutatásban a gazdasági teljesítmény, a kutatás-fejlesztés, a kulturális élet, a közlekedés fejlettsége és az élhetőségi mutatók alapján hasonlítottak össze harminc nagyvárost, amelyek között tizenöt európai központ is szerepelt.
Albérletárakat tekintve az ismertebb európai fővárosok, mint Bécs, Brüsszel vagy Amszterdam a középmezőnybe tartoznak, míg a legkedvezőbb bérleti díjakat Isztambulban, Berlinben, illetve a Távol-Keleten Sanghajban, Pekingben és Szöulban mérték.
Ezzel összehasonlítva Budapesten egy átlagos albérletért havonta 1900-3700 forintot fizetnek négyzetméterenként, az elhelyezkedés függvényében – mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Hozzátette: a magyar albérletárak Európában leginkább a berlinihez és az isztambulihoz hasonlítanak. Míg Bécsben és Frankfurtban a lakásárak 4100-4200 forint között mozognak, Brüsszelben ötezer, Amszterdamban és Koppenhágában mintegy hétezer, a legdrágább városokban, így Londonban vagy Párizsban tizenkét-tizennégyezer forintnak megfelelő összeg az egy négyzetméterre vetített lakásbérleti díj havonta.
Az Otthon Centrum elemzői arra is kíváncsiak voltak, hogy kétszázezer forintnak megfelelő összeg hol és mekkora lakásra elegendő a vizsgált nagyvárosokban. Budapest legolcsóbb régióiban akár nyolcvan-kilencven négyzetméteres lakást bérelhetünk, míg a legdrágább kerületekben csupán 55-70 négyzetméteres albérletre futja ekkora összegért. Bár ez nem vigasztalja az albérletben élőket, de az európai nagyvárosokban még drágább az albérlet mint nálunk: Bécsben 47,6, Amszterdamban egy alig harminc négyzetméteres garzont kaphatunk, Párizsban Londonban, Zürichben pedig már csupán egy szobát ennyiért.
Az elemzők szerint idén eddig leginkább Budapest első kerületében emelkedtek a hazai bérlakások árai, míg a szintén drága belső pesti kerületekben lassú stabilizálódás figyelhető meg.
Lapunk azon kérdésére, hogy a várakozások szerint meddig emelkedhetnek az albérletárak, Soóki-Tóth Gábor úgy fogalmazott: ez a piacra kerülő bérbe adott lakások és a kereslet alakulásának függvénye. Az elemző szerint ott várható további emelkedés, ahol új munkahelyek, jelentős felsőoktatási intézmények működnek, de a fizetőképesség határt szab ennek is. Hozzátette: egyelőre még csak a legdrágább kategóriában tapasztalható, hogy tavaly óta lassult az áremelkedés vagy stabilizálódtak az árak.
A kutatásban a gazdasági teljesítmény, a kutatás-fejlesztés, a kulturális élet, a közlekedés fejlettsége és az élhetőségi mutatók alapján hasonlítottak össze harminc nagyvárost, amelyek között tizenöt európai központ is szerepelt.
Albérletárakat tekintve az ismertebb európai fővárosok, mint Bécs, Brüsszel vagy Amszterdam a középmezőnybe tartoznak, míg a legkedvezőbb bérleti díjakat Isztambulban, Berlinben, illetve a Távol-Keleten Sanghajban, Pekingben és Szöulban mérték.
Ezzel összehasonlítva Budapesten egy átlagos albérletért havonta 1900-3700 forintot fizetnek négyzetméterenként, az elhelyezkedés függvényében – mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Hozzátette: a magyar albérletárak Európában leginkább a berlinihez és az isztambulihoz hasonlítanak. Míg Bécsben és Frankfurtban a lakásárak 4100-4200 forint között mozognak, Brüsszelben ötezer, Amszterdamban és Koppenhágában mintegy hétezer, a legdrágább városokban, így Londonban vagy Párizsban tizenkét-tizennégyezer forintnak megfelelő összeg az egy négyzetméterre vetített lakásbérleti díj havonta.
Az Otthon Centrum elemzői arra is kíváncsiak voltak, hogy kétszázezer forintnak megfelelő összeg hol és mekkora lakásra elegendő a vizsgált nagyvárosokban. Budapest legolcsóbb régióiban akár nyolcvan-kilencven négyzetméteres lakást bérelhetünk, míg a legdrágább kerületekben csupán 55-70 négyzetméteres albérletre futja ekkora összegért. Bár ez nem vigasztalja az albérletben élőket, de az európai nagyvárosokban még drágább az albérlet mint nálunk: Bécsben 47,6, Amszterdamban egy alig harminc négyzetméteres garzont kaphatunk, Párizsban Londonban, Zürichben pedig már csupán egy szobát ennyiért.
Az elemzők szerint idén eddig leginkább Budapest első kerületében emelkedtek a hazai bérlakások árai, míg a szintén drága belső pesti kerületekben lassú stabilizálódás figyelhető meg.
Lapunk azon kérdésére, hogy a várakozások szerint meddig emelkedhetnek az albérletárak, Soóki-Tóth Gábor úgy fogalmazott: ez a piacra kerülő bérbe adott lakások és a kereslet alakulásának függvénye. Az elemző szerint ott várható további emelkedés, ahol új munkahelyek, jelentős felsőoktatási intézmények működnek, de a fizetőképesség határt szab ennek is. Hozzátette: egyelőre még csak a legdrágább kategóriában tapasztalható, hogy tavaly óta lassult az áremelkedés vagy stabilizálódtak az árak.
