A V4-ek határozott fellépésének köszönhető, hogy már elkészült az az uniós módszertan, amelynek alapján a nemzeti hatóságok felmérik a saját területükön, hogy mekkora a kettős minőségű élelmiszerek forgalmazásából adódó probléma – mondta lapunknak Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár. Beszélt a Nébih nyári szezonális ellenőrzéseinek fontosságáról és kiterjesztéséről és az INTEL-ről, vagyis az Intelligens Élelmiszerlánc-biztonsági elemző rendszerről, amelynek segítségével még hatékonyabban tudnak fellépni a feketegazdaság szereplőivel szemben.
Zsigó Róbert: A Nébih minden évben külön erőket mozgósít a nyári szezonális vizsgálatokra (Fotó: Ficsor Márton)
– Első helyen végzett a Nébih, azaz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az európai hatóságok rangsorában, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság legújabb felmérése szerint ugyanis a magyarok szavaznak leginkább bizalmat a nemzeti hatóságuknak. Mit gondol, minek köszönhető ez az elismerés?
– Leginkább talán az eddigi hat évben végzett munkának. A Nébih a megalakulása óta fellép minden eszközzel a feketegazdaság és az élelmiszerláncban szereplő tisztességtelen vállalkozásokkal szemben, annak érdekében, hogy a veszélyes élelmiszereket kivonja a forgalomból, és a gyártóikat megbüntesse. Emellett a tisztességes vállalkozásoknak és a vásárlóknak is igyekszünk partnerei lenni abban, hogy minden rendelkezésünkre álló információt továbbadunk, ezzel segítve a tudatos vásárlást. Nagyon összetett élelmiszerláncot felügyelünk, hiszen az unióban az áruk áramlása szabad, évről évre bővülő termékkínálattal találkozhatnak a vevők, így még nehezebb a választás. Ráadásul új csatornák is megjelentek, például az online vásárlás, amire külön oda kell figyelni. Éppen ezért működtetünk zöldszámot, mobilapplikációt, ahol bejelentést lehet tenni, aktívak vagyunk a közösségi médiában, és új honlapot is indítottunk. Talán ennek is köszönhető, hogy uniós kutatás és a Nébih saját felmérése is azt mutatja, a többség szerint Magyarországon az élelmiszer-biztonság az állam által legkiemeltebben felügyelt terület. Az emberek 85 százaléka be tudja azonosítani azt, hogy az élelmiszer-biztonságért a Nébih a felelős, és ami a legfontosabb, a többség, 77 százalék meg is bízik bennünk.
– Nagy visszhangja van most éppen a Listeria baktériummal fertőzött fagyasztott zöldség ügyének, ami külföldön kilenc halálesetet is okozott. Mit tesznek az ilyen esetek megelőzése érdekében?
– Leginkább annak köszönhető, hogy az ilyen ügyek felszínre kerülnek, nyilvánosságot kapnak, hogy végezzük a munkánkat. Másrészt minden lakossági bejelentést komolyan veszünk és kivizsgálunk, harmadrészt pedig azzal, hogy minden egyes ügyet nyilvánosságra hozunk, azt szeretnénk üzenni, hogy tisztességtelen vállalkozásba nem érdemes belefogni, mert előbb-utóbb úgyis lefüleljük a csalókat. A magyar hatóság ebben a konkrét esetben is végzi a dolgát, és mindent megtesz a vásárlók érdekében.
– Rengeteget hallani mostanában a Nébih ellenőrzéseiről. Tudatosan tájékoztatják jobban a lakosságot a tevékenységükről? Intenzívebbek lettek az ellenőrzések?
– Részben tudatos a jobb tájékoztatás, részben pedig annak köszönhető, hogy az emberek az egyik legfontosabb területnek tekintik az élelmiszerekkel kapcsolatos információkat, illetve az élelmiszer-biztonságot. Másrészt mi is minden olyan ügyet nyilvánosságra szeretnénk hozni, amellyel informálni tudjuk a fogyasztókat. Minden családban vásárolnak, minden családban főznek, ezáltal kapcsolatba kerülnek az élelmiszerekkel, de egyáltalán nem mindegy, hogy hol és mit vesznek le a polcról, és az sem, hogy miként készítik el. A legfontosabb a szemléletformálás. Fontos tudni, hogy Magyarországon az élelmiszerekkel kapcsolatos gondok nagyobb része a háztartásokban keletkezik a nem megfelelő élelmiszer-kezelés miatt. Ezért nagyon fontos a Nébih és az Agrárminisztérium szerepe abban, hogy szemléletformáló kampányokat indítsunk azzal kapcsolatban, mire kell figyelni az élelmiszerek vásárlásakor és elkészítésekor. Nem tudunk ugyanis mindenki mellé Nébih-ellenőrt állítani, ezért kiemelten fontos feladatunk az információk átadása.
– Mennyire sikeresek ezek a kampányok? Mérhető ez valamilyen formában?
– Tavaly elfogadta a kormány az erre vonatkozó húszpontos akciótervünket. Ez egyrészt a vásárlói tudatosság erősítéséről, másrészt az élelmiszerek minőségének javításáról, harmadrészt pedig a hatósági munka hatékonyabbá tételéről szól. Az elmúlt hat esztendőben több kampányunk is volt, így például a Szupermenta termékteszt. Ennek során havonta egy-egy termékcsoportot veszünk górcső alá, érzékszervi, laboratóriumi és kedveltségi vizsgálatokkal, amelyek összeredményét nyilvánosságra hozzuk. Így mindenki már a vásárlás előtt tudja, hogy mire kell figyelnie. Szintén jó példa az elmúlt években a Földművelésügyi Minisztérium által indított Helyből jobb kampány, amely a helyi termékek előnyeire hívta fel a figyelmet. Azzal kapcsolatban, hogy mennyire eredményesek, kijelenthető, hogy az elmúlt években a vásárlók egyre tudatosabbá váltak, egyre több információt keresnek és találnak, például a Nébih honlapján. És ebben fontos szerepet játszanak az általunk indított kampányok is.
– Az élelmiszerlánc minden ágára kiterjedő nyári ellenőrzés új célterületekkel bővül, így most egészen augusztus 20-áig az eddigieknél több terméket, rendezvényt és árusítóhelyet vizsgálnak. Miért volt erre szükség? Mi indokolta?
– Évek óta tartunk szezonális vizsgálatokat, a húsvéti, a nyári és a karácsony előtti téli időszakban. Mindig az adott évszakhoz vagy ünnepkörhöz kötődő termékeket vizsgáljuk kiemelten. Ilyenkor nyáron leginkább a nagy fesztiválokra kitelepülő vendéglátóegységeket, a gyerektáborokban készülő ételeket, a halsütödéket, az úgynevezett street food ételeket és az út melletti zöldséget-gyümölcsöt árulókat, de az idén már az őstermelőket, sőt a tűzifaárusokat is fokozottabban ellenőrizzük, és állatgyógyászati készítményeket is vizsgálunk majd. Tehát valóban szélesedik a kör, de egyébként minden évben külön erőket mozgósítunk a szezonális vizsgálatokra.
– Az élelmiszerek ellenőrzésén kívül mi tartozik még a Nébih tevékenységi körébe?
– Nem véletlenül élelmiszerlánc-biztonsági hivatal a nevünk, hiszen, ahogy a jelmondatunk is szól, a termőföldtől az asztalig tartó folyamatokat ellenőrizzük, a növénytermesztésen, az állattenyésztésen keresztül az állatbetegségeken át egészen az élelmiszerek feldolgozásáig és forgalmazásáig, sőt egészen a vendéglátásig, a közétkeztetésig bezárólag jelen vannak a szakembereink. Tehát az Agrárminisztérium háttérintézményeként nagyon széles élelmiszerláncot felügyelünk. És azt se felejtsük el, hogy a kábítószer-kereskedelem után az élelmiszerláncban előforduló csalások, a feketegazdaság aránya a második legnagyobb mértékű.
– A holnapjukon újdonságként írnak az INTEL-ről vagyis az Intelligens Élelmiszerlánc-biztonsági elemző rendszerről, amelynek a fejlesztése tavaly indult el. Pontosan mit kell róla tudni?
– A fejlesztés valóban tavaly indult el, és talán a jövő év elején lezárulhat. A Nébihnél nagyjából négyszázezer élelmiszerlánc-szereplő regisztrált adatai állnak rendelkezésre. Az adatbázisainkat a fejlesztés révén megpróbáljuk összehangolni, hogy ebből az óriási mennyiségű adatból minél több használható információkat tudjunk nyerni. Ez egyrészt azért fontos, mert ezen adatok elemzésével a feketegazdaság szereplői ellen hatékonyabban tudunk fellépni, másrészt ezekből az adatokból olyan információkhoz is hozzájuthatunk, amelyekkel a tisztességes vállalkozók munkáját tudjuk segíteni. Ha pedig teljes egésszé össze tud állni ez a rendszer, akkor valódi bürokráciacsökkentést is végre tudunk hajtani ezen a területen, mert akkor ügyfélkapun keresztül tudják majd intézni az ügyeiket a vállalkozások, illetve azok, akiknek bármilyen kapcsolatuk van az élelmiszerlánccal.
– Tavaly nagy port kavart a kettős minőségű élelmiszerek ügye. Mi lett az ügy kifutása? Ellenőrzik-e azóta, hogy ugyanolyan minőségű élelmiszer kerül-e a hazai boltokba, mint a nyugat-európai országok üzleteibe?
– Ennek az ügynek nincs még vége. Arról szól, hogy az európai piacon ugyanazon gyártó ugyanazon márkájú terméke más, néhány esetben többször rosszabb minőségben került a boltok polcaira Magyarországon vagy Kelet-Közép-Európában, mint mondjuk Nyugat-Európában. Nagyon nagy sikere volt a V4-országoknak, hogy ezt az ügyet felkarolták és végigvitték, hiszen amikor tavaly márciusban ezt a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülése elé terjesztette Magyarország és Szlovákia, az volt az Európai Bizottság reakciója, hogy ez a probléma nem létezik, ezzel nem kell foglalkozni. Leginkább talán a visegrádi országok következetes fellépésének köszönhető, hogy ősszel a bizottság elnöke is elismerte, hogy ez a jelenség létezik, és anyagi forrásokat biztosított arra, hogy egységes módszertan alapján a nemzeti hatóságok tudjanak vizsgálódni az ügyben. Ez a módszertan már elkészült, és elindulhatott az a munka, amelyben a nemzeti hatóságok felmérik a saját területükön, hogy mekkora a gond. Remélem, hamarosan hasznos információkhoz jutunk ezen vizsgálatokból. Az elejétől fogva azt mondtuk, hogy a megoldás az Európai Bizottság kezében van, hiszen a testület az élelmiszerjog „gazdája”. Azt reméljük, a vizsgálati eredmények megerősítik, hogy valóban jogszabály-változtatásokra van szükség uniós szinten ahhoz, hogy ezt ki tudjuk küszöbölni. Addig pedig mindent szinten kiállunk a magyar vásárlók érdekeiért.
– Az utóbbi években változott-e a külföldi és a magyar élelmiszer-beszállítók aránya? Mennyire céljuk, hogy tovább növeljék a hazai termékek arányát a boltokban?
– Nyolc éve az a legfontosabb célunk, hogy minél nagyobb arányban vásároljanak a vevők Magyarországon termelt és feldolgozott élelmiszert. A kormány 2010 óta az élelmiszeripart stratégiai ágazatként kezeli, és 2015 májusában az előterjesztésünkre elfogadta az Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiát. Ezen felül különböző pályázati lehetőségeken belül háromszázmilliárd forintnyi fejlesztési lehetősége van a magyar élelmiszeriparnak. Ez azért is jelentős, mert a magyar élelmiszeripar a rendszerváltozás után olyan helyzetbe került, hogy technológiailag sem tudta felvenni a versenyt az európai versenytársakkal. Fontos, hogy ma már olyan fejlesztéseket tudunk végrehajtani, amelyek által növekszik a magyar élelmiszeripar versenyképessége. Fontos az is, hogy fel tudjuk hívni az emberek figyelmét arra, ha hazai élelmiszert vesznek, akkor a magyar agráriumot és a magyar gazdákat támogatják, és jobb minőségű, frissebb termékekhez juthatnak hozzá. Úgy gondolom, ez sikerült is a Helyből jobb kampánnyal, ami jelenleg is folyik. De ne felejtsük el azt sem, hogy 2010 óta a jogszabályi változtatásokkal könnyebbé tettük a termelői piacok elindítását. Ma mintegy háromszáz termelői piac működik. Nyolc éve nagyjából ötezer kistermelő dolgozott Magyarországon, ez a szám mára tizenhatezerre nőtt, ez a bázis pedig biztosítja azt is, hogy magyar termékeket tudunk gyártani. Hosszú távon azt szeretnénk elérni, hogy a jelenlegi sokféle védjegy mellett legyen egy olyan, amelyet ha meglátnak a vásárlók, biztosak lehetnek benne, hogy egészséges, biztonságos, kiváló minőségű magyar élelmiszert kapnak. Elkezdtük a munkát ezzel kapcsolatban, de ahogy az európai példák is mutatják, ez várhatóan hosszabb folyamat lesz, mivel meg kell teremteni a hátterét, majd ismertté kell tennünk a védjegyet.
