A Magyar Bankszövetség a válság óta eltelt hét szűk esztendő után a következő évben már reméli, hogy növekszik a szektor jövedelmezősége.
Bonyolult és eseménydús volt az idei év a bankszektor számára, ám a fontosabb kérdésekről mind a kormánnyal, mind a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) konzultáltak és a konszenzuskeresés jegyében általában sikerült is megállapodni – jelentette ki tegnapi évzáró beszédében a Magyar Bankszövetség elnöke. Patai Mihály 2015 főbb eseményei között említette a devizaalapú és devizahitelek elszámolását és forintosítását, a Quaestor-ügyet, a magáncsőd intézményének bevezetését, a Nemzeti Eszközkezelő ernyője alá vonható adósok jogkörének bővítését, az MNB növekedési hitelprogramját vagy éppen a bankadó csökkentését célzó lépéseket. Ez utóbbival kapcsolatosan azonban az elnök jelezte, bizonyos részletekről még folynak a tárgyalások, ami csúszást okozhat. A törvényjavaslattal kapcsolatban ugyanis Brüsszel aggályokat fogalmazott meg. A Quaestor-törvényt tegnap a Hvg.hu-n részletező cikkről, amely szerint a károsultak összességében tízmilliárdokkal alacsonyabb kártalanítási összeggel kell, hogy számoljanak, az elnök azt mondta, már nem aktuális, van ugyanis egy újabb változat.
A válság óta eltelt hét szűk esztendő után jövőre már a bankszektor jövedelmezőségének minimális javulását várja Patai Mihály. A lakossági hitelállomány növekedésének, különösen a lakáshitelek esetében, jó esélyei vannak, különösen annak a nagy ívű digitalizálási folyamatnak az eredményeként, amely megindult a bankszektorban. A vállalati hitelezéssel kapcsolatosan azonban cseppet sem rózsásak a kilátások, ahhoz ugyanis a jegybank programján túl további ösztönző intézkedésekre lenne szükség. A céges hitelállomány csökkenése nem a bankrendszertől függő jelenség, Európában csaknem két tucat országot érint.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára szerint még mindig alacsony a bankszektor iránti bizalom, ami nehezíti a források elosztását, akadályozza a növekedést, és instabilitáshoz vezet. A családi csődvédelem intézményének eddigi tapasztalataival kapcsolatban a főtitkár elismerte, hogy a konstrukció kissé túlzottan bürokratikusra sikerült.
A Quaestor-ügyben is eljáró Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft. tegnap cáfolta azt a hírt, amely szerint az általa kijelölt felügyeleti biztosok felhatalmazás nélkül jártak el, kárt okozva ezzel az ügyfeleknek. A biztosok a törvényben rögzített feladatkörükben eljárva zárták az intézkedés alá vont brókercégeknél a nyitott ügyleteket.
Az új Quaestor-törvény lehet a pénzintézetek következő nagy „sztorija”
2 perces interjú: Sarkadi-Szabó Kornél a Shark Vision ügyvezetője
– Mennyire lehet befolyásoló tényező a bankok nyereségessége szempontjából az új Quaestor-törvény?
– Alapvetően befolyásolhatja, hogy miként alakul a következő negyedévekben a magyar bankszektor nyereségessége. Annyit tudunk, hogy készül az új Quaestor-törvény, amelyből egy-két héten belül kiderül, mekkora összegben kell kivenniük a részüket a bankoknak a bróker- és egyéb botrányok károsultjainak kártalanításából.
– A devizahitelek után a nem vagy rosszul teljesítő vállalati projekthitelek kitisztítása mellett ez lehet a magyar bankok következő nagy „sztorija”?
– Rögzítsük, hogy a kormány oldaláról az úgynevezett bankadós „rész” kipipálva, már ami az EBRD-vel és az Erstével kötött február 9-i megállapodást illeti. Vagyis már csak az új Quaestor-törvény kapcsán kellene a kormánynak tartania az ígéretét: ne a bankokkal fizettesse meg a csalások miatt bedőlt brókercégek ügyeit.
– Jogi megközelítésből adottak a feltételek?
- Az Alkotmánybíróság – a bankok számára feltétlenül – pozitív ítélete lehetővé tette a kormánynak saját korábbi álláspontja felülvizsgálatát.
– A bankadó csökkentése feltétlenül szükséges volt?
– Úgy fogalmaznék: a bankadó eddig hittnél is nagyobb csökkentése kedvező a bankok, a pénzintézetek jövőbeni hitelkínálata, a befektetői környezet és Magyarország hitelminősítése szempontjából is.
– Mennyire hatékony egy „ilyen” különadó?
– A globális krízis után a különadók bevezetése politikai kérdéssé vált. Miután a 2009-es adóalapon nyugodott, meg is kérdőjelezhető az igazságossága. Bár a központi költségvetés számára jelentős bevételt képezett, a hitelezés visszavetésén keresztül nem volt hatékony, nagy reálgazdasági költséggel járt. Radikális mérséklése az államháztartás konszolidációjának köszönhetően már régóta időszerű volt.
