Devizakötvényt dobott piacra Magyarország Kínában, több mint kétszeres túljegyzés mellett egymilliárd jüan értékben. A kibocsátást, amelyen két és félszeres túljegyzés volt, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) és a Bank of China készítette elő.
A miniszter elmondta, hogy a tranzakció illeszkedik a kormány államadósság-kezelési stratégiájába, aminek köszönhetően folyamatosan csökken az adósságra fizetett kamat és az államadósság devizaaránya is. Közölte: 2011-ben 52 százalék is volt az államadósság devizarészaránya elsősorban az IMF–EU hitelcsomag következményeként, ami 2014-ben negyven százalékra, 2015-ben 35 százalékra csökkent. Idén már kifizette az ország az 1,5 milliárd eurós utolsó részletet az Európai Bizottságnak, valamint a Nemzetközi Valutaalapnak, és egy ötszázmillió angol fontos devizakötvényt. A most kibocsátott jüankötvényből Magyarország az idén lejáró devizaadósság egy részét fedezi majd, a fennmaradó rész kifizetését a forintpiacról oldja meg az ÁKK. Tehát tovább csökkenhet az adósság devizaaránya – jelezte Varga Mihály.
A nemzetgazdasági miniszter aláhúzta: a tranzakció része a kormány keleti nyitás stratégiájának, a kínai–magyar kapcsolatok a pénzügyi területen is erősödnek. Hosszabb távon a kínai piac fontos a magyar kötvények számára, mert további lehetőséget jelent a forrásbevonásra. Ez javítja az adósságkezelés biztonságát, növeli a befektetői kör diverzifikációját. A kibocsátás a várakozások szerint elősegíti Magyarország azon törekvését is, hogy az ország bővítse ázsiai befektetői körét.
Az ügylet nemzetközi szinten is jelentős, hiszen a kínai év eleji piaci zavarok után ez az első komolyabb nyilvános kibocsátás. A tranzakció során elért feltételek kedvezők, az adósságkezelési stratégiával összhangban az ÁKK devizacsere-ügylet keretében a jüanadósságot euróalapúra alakította át, így a jüan árfolyamának alakulása nem jelent kockázatot, a kamatfeltételek pedig összhangban vannak az európiaci kondíciókkal .
Varga Mihály tegnap bejelentette azt is, hogy a kormány az első félévben áttekinti a letelepedési kötvénnyel kapcsolatos tapasztalatokat. Megvizsgálják, milyen kondíciókkal, milyen mennyiségben jegyezték le ezeket a kötvényeket, és ha szükségesnek látják, jogszabály-módosítást kezdeményeznek.



