Januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
Tavaly decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal nőttek. A maginfláció 1,6 százalékkal nőtt januárban az egy évvel korábbihoz képest, ami megegyezett az előző havival.
A legnagyobb mértékben, 6,9 százalékkal drágultak az egyéb cikkek - gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint a kulturális cikkek. Ezen belül a járműüzemanyagokért 15,2 százalékkal kellett többet fizetni a decemberi 6,8 százalékos éves emelkedés után.
A szeszes italok, dohányáruk 2,5 százalékkal drágultak, a dohányáruk 4,3, és a szeszes italok árának 0,8 százalékos emelkedése miatt.
Az általános forgalmi adó (áfa) csökkentése változó mértékben jelent meg az árakban, a baromfihúsnál a nagyobb része, a tojásnál csak kisebb része, a madárinfluenza hatása miatt - mondta az adatok ismertetésekor Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője, hozzátéve, hogy a vendéglátásban nem volt árcsökkenés.
Januárban az élelmiszerek ára 1,4 százalékkal emelkedett tavaly januárhoz viszonyítva. Ezen belül a cukoré 15,3, a sertéshúsé 9,6, a sajté 4,6, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,5 százalékkal. A baromfihús ára 16,4, a tojásé 5,0 százalékkal csökkent.
A szolgáltatások 1,4, a ruházkodási cikkek 1,0 százalékkal drágultak.
A háztartási energia ára kismértékben, 0,1 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 0,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
Tavaly decemberhez viszonyítva az élelmiszerek 0,6 százalékkal drágultak januárban. Ezen belül az idényáras élelmiszerek 6,6, a sajt 2,2, a sertéshús 1,6, a kenyér 1,5 százalékkal.
A baromfihús ára 12,9, a tojásé 5,6, a tejé 4,3 százalékkal csökkent.
A legnagyobb mértékben, 1,7 százalékkal az egyéb cikkek ára emelkedett, ezen belül a járműüzemanyagoké 3,3 százalékkal.
Átlag felett, 0,9 százalékkal drágultak a szeszes italok, dohányáruk.
A háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek ára kismértékben, 0,1 százalékkal nőtt.
A szolgáltatások ára 0,2 százalékkal mérséklődött, a ruházkodási cikkekért pedig 2,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni januárban, mint egy hónappal korábban.
Elemzők: tovább gyorsulhat az infláció az első negyedévben
Az első negyedévben tovább gyorsulhat az infláció, de a 3 százalékos jegybanki inflációs cél átlépésére ebben az évben nem számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataira reagáltak.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a következő hónapokban hasonlóan magas maradhat az árdrágulás éves üteme, meg is haladhatja a 2,5 százalékot. Az év egészében átlagosan 2,5 százalékos inflációra számít, felfelé mutató kockázatokkal.
Kommentárjában rámutatott: az infláció hirtelen megugrásában nagy szerepet játszott az üzemanyagok árának emelkedése, ami önmagában 1,1 százalékponttal növelte az inflációt. Az egyes termékköröket, főként alapvető élelmiszereket érintő áfacsökkentések ennek hatását mérsékelték, de az élelmiszerek ára így is 1,4 százalékkal nőtt éves összevetésben.
A tartós fogyasztási cikkek ára viszont a 2016 januári szinthez képest 0,4 százalékkal csökkent, ez többnyire a külső alacsony inflációs környezetnek tudható be, mert ezeket a termékeket nagy arányban importálja a magyar gazdaság - közölte.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője kiemelte, hogy több mint három és fél éve nem volt ilyen magas az infláció. A szakértő szerint is tovább gyorsulhat az inflációs ütem az idei első negyedévben, de az év egészében nem számít folyamatos emelkedésre, várakozása szerint az éves átlagos infláció 2 százalék fölött alakulhat.
A béremelkedések és részben ehhez kapcsolódva a belső kereslet, illetve fogyasztás erősödése nagyobb mértékben járulhat hozzá az inflációhoz, ahogy az olajárak várható enyhe emelkedő trendje is - fejlette ki kommentárjában.
A 3 százalékos jegybanki cél tartós átlépésére ugyanakkor ebben az évben még nem számít az elemző. Ennek megfelelően monetáris szigorításra sem, de nem-konvencionális intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása ebben az évben is napirendre kerülhet - tette hozzá.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az üzemanyagárak tavaly február-márciusi mélypontjának bázishatása miatt márciusra az infláció elérheti a 3 százalékot, majd visszatér 2,2-2,5 százalék közelébe.
A szakértő kommentárjában hangsúlyozta, az év elején számos ellentétes hatás befolyásolja az infláció alakulását. Egyes áruk, szolgáltatások - baromfihús, tojás, nyers tej, internet, vendéglátás - célzott áfacsökkentése lefelé húzhatja az inflációt. Bázishatások, az üzemanyagárak, a növekvő belső kereslet, valamint a bérkiáramlás erősödése ugyanakkor felfelé tolhatja, a bérköltségek növekedését azonban a járulékok csökkentése némileg ellensúlyozza - mutatott rá.
Idén éves átlagban 2,4 százalékos árdrágulást vár az elemző, de a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció erőteljesebben is nőhet, a jövő év elején pedig elérheti a 3 százalékos inflációs célt.
Emiatt rövid távon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációjából kikerülhet, hogy a monetáris tanács kész további nem-konvencionális eszközök használatára, de még nem számít a kondíciók szigorítására - fejtette ki az elemző.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is kiemelte kommentárjában: a következő hónapokban folytatódhat a pénzromlás ütemének gyorsulása, a teljes évben végig 2 százalék felett maradhat az infláció. Az éves átlag 2,5 százalék lehet, jövőre pedig már elérheti a ráta az MNB 3 százalékos inflációs célját.
Annak ellenére, hogy felpörög az infláció, a monetáris tanács vélhetően nem fog kamatváltoztatással reagálni, mert a tagok kívánatosnak tartják a negatív reálkamat fenntartását - fogalmazott az elemző. Véleménye szerint idén és jövőre is 0,9 százalék maradhat az alapkamat, míg a bankközi kamatok - azaz például a 3 hónapos BUBOR kamat - tovább süllyedhetnek.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában kiemelte, folyamatosan érezhető az inflációs adatokban a lakossági fogyasztás növekedése, ami részben a reálbérek növekedésével magyarázható.
A szakértő szerint ha a mostani szinten marad az olajár, akkor áprilisban az üzemanyagok ára csökkenhet, ami lassíthatja az inflációt. Szerinte szintén kérdéses az élelmiszerek árának alakulása, kedvezőbb időjárás esetén az idényáras zöldségek és gyümölcsök olcsóbbak lehetnek.
