Kevésbbé derűlátó a magyar növekedési kilátásokkal szemben a GKI Gazdaságkutató Zrt., mint a kormányzat, de a háromszázalékos bővülési prognózis is jónak számít. Az elemzők szerint tovább bővül a belső fogyasztás, emelkednek a reálbérek, és az uniós forráslehívás újraindulása miatt megint felpörögnek a beruházások.
Visszatérhet ugyanakkor az élet a beruházásokba: a tavalyi, húszszázalékos beruházási zuhanást 2017-ben érdemi, az elemzők szerint nagyjából nyolcszázalékos növekedés váltja fel, amelynek oka szintén a közösségi forráselosztás újraindulása. Beindult januárban az infláció is, az energiahordozók világpiaci árának emelkedése miatt 2,3 százalékos drágulást mért a Központi Statisztikai Hivatal. A GKI elemzői felhívták a figyelmet, hogy a folyamatos, évi hét százalék körüli reálbéremelkedés inflációs hatásúnak bizonyulhat. A reálbérek említett növekedése miatt a belső fogyasztás dinamikája is kissé tovább gyorsulhat, akár öt százalék körülire. A külkereskedelem évek óta magas aktívuma viszont csökkenhet az előrejelzés szerint, ám ezt a kiesést pótolja majd az uniós források nagyarányú lehívása, így a folyó fizetési mérleg továbbra is magas többlettel rendelkezik majd.
Az államháztartási hiány az idén is a megcélzott három százalék alatt marad és az államadósság tervezett, egy százalékpont körüli csökkenése is feltételezhető a GKI szerint.
Az elemzők ugyanakkor világpiaci kockázatokra is felhívták a figyelmet: Donald Trump amerikai elnök protekcionista gazdaságpolitikai ígéretei visszavethetik a világkereskedelem várható bővülését. Ráadásul uniós szinten is előtérbe kerülhetnek a kétsebességes megoldások – derül ki az előrejelzésből. A kutatók szerint tehát az exportvezérelt hazai gazdaság számára a bezárkózás és az unió belső magjából való kiszorulás még a nemzeti mozgástér növekedése ellenére is kedvezőtlennek bizonyulhat hosszú távon.



