Fókuszba kerültek a kamatdöntések

Tardos Gergely (Fotó: Nagy Balázs)

Magyarország makrogazdaságát a jegybanki kamatdöntés tartja lázban ezen a héten. A korábbi nemzeti banki jelzések alapján azzal számolunk – mondta lapunknak Tardos Gergely, az OTB Bank vezető elemzője –, hogy folytatódik a kamatcsökkentési ciklus, és kedden az MNB újabb 15 bázisponttal 1,05 százalékra mérsékli az alapkamatot. A márciusi ülésén a jegybank monetáris tanácsa 15 bázisponttal 1,20 százalékra csökkentette az irányadó rátát. A jelenlegi pia­ci árazások alapján az alapkamat hat hónapos időhorizonton 70 bázispont alá csökkenhet. Figyelembe véve, hogy a forint viszonylag erős szinteken van, a kockázatok abba az irányba mutatnak, hogy a jegybank esetleg mégsem 15 bázispontot, hanem nagyobbat lép kedden, illetve a kamatcsökkentési ciklus alja akár a piaci árazásoknál, sőt a mi 60 bázispontos várakozásunknál is lejjebb lehet.

Ezt megelőzően hétfőn a kiskereskedelmi forgalom februári alakulásának második becslését teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A februári kiskereskedelmi adat lényegesen meghaladta az elemzői várakozásokat. Csütörtökön a munkanélküliség és a foglalkoztatás január–márciusi adatait közli a KSH. Egy év alatt 71 ezerrel 275 ezerre csökkent az állástalanok száma. A foglalkoztatottak száma 117 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Pénteken a márciusi ipari termelői árak adatait közli a KSH. .

Ami a hét legfontosabb külföldi makrogazdasági eseményét jelentheti, kiemelendő az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatdöntése. A Fed szerdán záruló kétnapos kamatdöntő ülésén a legfontosabb kérdés, hogy tesz-e jelzést a kamatemelési ciklusnak a folytatására a közeljövőben. Mivel márciusban ez elmaradt, nagy meglepetés lenne bármilyen lépés a döntéshozóktól. A szakértő szerint az év eleje óta egyértelműen nőtt a Fed mozgástere. Bár az első negyedéves GDP-növekedés várhatóan csak 1–1,5 százalék között lesz (a döntést követő napon jelenik meg a mutató, a Reuters konszenzusa 0,8 százalék), ez főleg egyszeri tételeknek köszönhető, és a második negyedévtől gyorsulásra számíthatunk. Makrogazdasági oldalról nehéz érvet találni a kamat szinten tartása mellett, ugyanakkor a Fed másra is tekintettel lehet. Választási évben lazább a monetáris politika, emellett a közelgő Brexit-népszavazás is óvatosságra inthet. Sőt, a Fed akár az infláció túlszaladását is tolerálná. Ha a szerdai kommunikációban ismét megjelennek a külső környezet bizonytalanságát hangsúlyozó elemek, akkor nagyban csökken a júniusi kamatemelés valószínűsége. Ebben az esetben a legvalószínűbb forgatókönyv egy emelés idén, decemberben. Ha szerdán nem hangsúlyozza a kockázatokat a Fed, az afelé mutat, hogy júniusban és decemberben is kamatemelést látunk. Az elemzői konszenzus és a Fed saját előrejelzése jelenleg utóbbival konzisztens, míg a piaci árazások csupán egy emelést ígérnek 2016-ra. A Fed iránymutatása azért is fontos lesz, mert a mindössze néhány órával később ülésező Bank of Japan előzetesen a fejleményektől teszi függővé saját kamatpolitikáját.