Eddig tizenegy ember földi maradványait találták meg két helyszínen az észak-koszovói Zubin Potok térségében, a hatóságok feltételezése szerint a környéken akár 23, az 1998-1999-es szerb-koszovói háború idején eltűnt személy maradványai is lehetnek.
A feltárások a múlt héten kezdődtek. Az első helyszínen hét, a másodikon négy ember földi maradványait emelték ki. A koszovói eltűnt személyekkel foglalkozó kormánybizottság közlése szerint az első vizsgálatok alapján a megtalált maradványok feltehetően olyan emberektől származnak, akik a háború idején erőszak áldozatai lettek.
A maradványokat DNS-vizsgálatra küldték, hogy megállapítsák az áldozatok személyazonosságát. Az ügyészség szerint a feltárási és azonosítási folyamat több hónapig is eltarthat.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök múlt szerdán arról számolt be, hogy a hatóságoknak először pontosan meg kell állapítaniuk, milyen maradványokat találtak. Hozzátette: első feltételezésük szerint annak a 23 albán civilnek - a koszovói közbeszédben "mitrovicai értelmiségiek csoportjaként" emlegetett embereknek - a földi maradványait találhatták meg, akiket 1999. április 19-én hurcoltak el Kosovska Mitrovicából, ezt azonban egyelőre még nem tudják megerősíteni.
A Koha Ditore című pristinai napilap internetes oldalának beszámolója szerint a koszovói ügyészség három koszovói szerb férfit vett őrizetbe a múlt héten azzal a gyanúval, hogy 1999 áprilisában háborús bűncselekményeket követtek el albán civilek ellen. A feltárások ezt követően kezdődtek el.
A koszovói ügyészség gyanúja szerint 1999 áprilisában a három férfi több társával együtt elfogott 23 koszovói albán értelmiségit, aki Montenegró felé tartott. A férfiakat kivégezték, a holttesteket pedig két tömegsírba temették el a bűncselekmény nyomainak eltüntetése érdekében. A vádhatóság közlése szerint az áldozatok többségét Kalludra település közelében, a Melaja nevű rétnél, a folyó partján hantolták el, míg négy további áldozatot a Zubin Potokhoz tartozó Jabuka faluban temettek el. Ezen a két helyszínen folyik múlt hét óta a feltárás.
Az ügyészség ismertette egy M.F. monogrammal jelölt túlélő tanú vallomását is. A tanú szerint a fegyveresek bántalmazták, majd arra kényszerítették, hogy a kezét a tarkójára téve induljon a hegy felé, ezután tüzet nyitottak rá. Fejlövést és mellkasi sérülést szenvedett, de túlélte a támadást.
Az 1998-1999-es koszovói háborúban több mint 13 ezren vesztették életüket, és mintegy 1600 - többségében albán nemzetiségű - ember tűnt el.
A koszovói belügyminiszter a napokban többször is hangsúlyozta: Koszovó addig nem nyugodhat meg, amíg fel nem derítik az utolsó eltűnt ember sorsát is, és minden felelőst el nem számoltatnak. A miniszter egyúttal azzal vádolta meg Szerbiát, hogy nem működik együtt az eltűntek felkutatásában, és akadályozza a koszovói intézmények munkáját.
Koszovó és Szerbia 2023-ban az Európai Unió közvetítésével közös nyilatkozatot írt alá az eltűnt személyek ügyének rendezéséről, ám az abban vállalt kötelezettségeket eddig nem teljesítették.
