A magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége mind a likviditási helyzet, mind a veszteségtűrő képesség szempontjából erős - derül ki a jegybank Pénzügyi stabilitási jelentéséből, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón mutatott be.
Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője a sajtótájékoztatón elmondta: a bankrendszer jövedelmezősége nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, ez erősíti a bankok tőkehelyzetét, de a profit szerkezete fenntarthatatlan, az eddig az értékvesztések visszaírására épülő magas profitabilitás kifulladni látszik.
Nagy Tamás rámutatott: a banki nyereségesség fenntartásához szükség van a banki költségek csökkentésére, a költséghatékonyság javítására.
A nemzetközi környezet bizonytalanabbá vált az elmúlt időszakban, a gazdasági növekedést tekintve a feltörekvő és a fejlett országok is valószínűleg idén érték el a csúcsot, az emelkedő infláció miatt vélhetően minden országban nőnek majd a kamatok, egyúttal a geopolitikai kockázatokkal is számolni kell - jelezte.
Kiemelte: a kelet-közép-európai régió ellenállónak bizonyult a tőkekiáramlással szemben.
Nagy Tamás elmondta: a hazai ingatlanpiacon a lakásárak tovább emelkedtek, Budapesten megnőtt az ingatlanok túlértékeltségének kockázata, azaz a gazdasági fundamentumok által indokolható szint fölé nőttek az árak.
A jegybank szakértői úgy vélik: az árak emelkedését azonban nem követi kockázatos hitelkihelyezés, emiatt a pénzügyi stabilitási kockázatok nem emelkedtek jelentősen.
A jegybank főosztályvezetője kifejtette: a pénzintézetek dinamikusan bővítik a vállalati hitelezésüket, viszont az új hitelkihelyezéseknél a kamatozás kockázata is megfigyelhető, emellett a kereskedelmiingatlan-hitelek esetében az árfolyamkockázat is megmutatkozik, mivel a finanszírozás nagy része euróban zajlik.
A hazai hitelezési folyamatokat tekintve mind a vállalati, mind a kkv-hitelállomány továbbra is évi közel 14 százalékkal bővül. Megfigyelhető, hogy visszaesett a hosszú távra fix kamatozású hitelek aránya, ezt már korábban jelezte a jegybank.
Nagy Tamás elmondta: az új lakáshitelek esetében a kamatozás szerkezete látványosan javult, a fennálló lakáshitel-állományt azonban még nagyrészt a változó kamatozás jellemzi.
A jelentésből kiderül: a hazai bankok a kedvező gazdasági környezetben már egyértelműen a növekedés útjára álltak, ami a mérlegfőösszeg, valamint a vállalati és háztartási hitelezés bővülésében egyaránt tükröződik.
A banki eszközök növekedése előretekintve hozzájárul ahhoz, hogy a bankrendszer fokozatosan kinője azokat a problémákat, melyek a 2008-as válság kitörését követő időszak örökségének tekinthetők. Az emelkedő mérlegfőösszeg, a bővülő hitelezés és a javuló gazdasági mutatók mind a nem teljesítő hitelek arányára, a hitelezési veszteségek alakulására, valamint az eszközarányos működési költségek nagyságára is pozitív hatást gyakorolnak - olvasható a stabilitási jelentésben.
Nőtt a vállalati és a lakossági hitelkereslet a harmadik negyedévben
A pénzintézetek vállalati hitelállománya 324 milliárd forinttal nőtt a harmadik negyedévében, és 900 milliárd forinttal, 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A hitelintézetek háztartási hitelállománya 5,1 százalékkal emelkedett a tranzakciók eredőjeként az elmúlt egy évben, a tranzakciók értéke a harmadik negyedévben 145 milliárd forintot tett ki - állapította meg csütörtökön megjelent hitelezési jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A kkv-szektor hitelei előzetes adatok alapján szintén 14 százalékkal nőttek éves összevetésben. A hosszú lejáratú, és azon belül is a fix kamatozású hitelek aránya a Növekedési hitelprogram kivezetése óta nem emelkedett érdemben, ezért a jegybank 2019 elején elindítja az NHP fix konstrukciót - erősítette meg a jelentés.
A háztartási hitelezés bővülése a lakás- és a fogyasztási hitelek állományában egyaránt tükröződik. Az új hitelkibocsátás értéke éves átlagban 27 százalékkal nőtt, ezen belül a lakáshitelek 39, a személyi kölcsönök új szerződéskötései 49 százalékkal emelkedtek.
Míg a változó kamatozású lakáshitelek átlagos kamatfelára emelkedett a harmadik negyedévben, a kamatfixált lakáshitelek felára - a forrásköltségek emelkedése ellenére is csökkent mind az 1-5 év közötti, mind az 5 éven túli kamatperiódusú termékek esetében. Az így kialakult 2,5-2,6 százalékpontos átlagos felár elmarad a változó kamatozású hitelekétől.
A felvett lakáshitelek körében az egy éven túl fixált kamatozású hitelek aránya 87 százalékra nőtt, miközben a minősített fogyasztóbarát lakáshitel termékek részaránya - a legalább 3 éves kamatfixálású hitelek körében - 60 százalék közelébe emelkedett. A kamatkockázat további mérséklését segíti elő az adósságfék-szabályozás október 1-től hatályos módosítása, amely kamatperiódus szerint differenciált jövedelemarányos törlesztőrészlet korlátot ír elő az új hitelfelvevők számára - emlékeztet jelentésében a jegybank.
A hitelezési felmérésben részt vevő bankok válaszai alapján az MNB úgy ítélte meg, hogy a harmadik negyedév során nem változtak a hitelfeltételek sem a lakáscélú, sem a fogyasztási hiteleknél. A következő fél évben sem várható érdemi enyhítés. A lakosság részéről megfigyelt hitelkereslet tovább emelkedett, és a bankok ennek folytatódására számítanak a következő fél évben is.
