Energiahatékonysági megújulás kell

A MEHI szerint a kormány jelentős áfabevételről mond le a következő négy évben azzal, hogy az új lakások forgalmi adóját huszonhétről öt százalékra csökkenti, eközben viszont nem követeli meg a közpénzek bevonásával megvalósuló fejlesztésekre egyébként érvényes, szigorúbb – az Európai Unió tagállamaiban 2021-ig fokozatosan életbe lépő – energiahatékonysági elvárásokat. A szigorúbb követelmények azért fontosak, mert ezek révén az épületek energiaigénye jelentősen – akár a felére is – csökken.

A lakóépületek adják Magyarország teljes primer energiafelhasználásának az egyharmadát, és felelnek a szén-dioxid-kibocsátás csaknem negyven százalékáért. A magyarországi lakásállomány energiahatékonysági megújulása tehát nem egyszerűen a családok energiaszámláinak tartós csökkentéséről szól, hanem jelentős energiamegtakarítási potenciált jelent. Így hozzájárul az ország energiabiztonságának a javításához, de egyben nélkülözhetetlen a Párizsban most elfogadott klímacélok teljesítéséhez is – hívta fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet. A szakértők kiemelik, hogy az új építések ösztönzése mellett elengedhetetlen a 4,3 milliós hazai lakásállomány felújítása is. A lakóépületek kilencvenöt százaléka családi ház, ezeknek a háromnegyede pedig 1980 előtt épült, az abban az időszakban érvényben levő hőtechnikai követelmények szerint. A magyar családok nagy többsége tehát az akkori kor követelményeinek megfelelő, ám igen elavult energetikai jellemzőkkel rendelkező lakásokban él. A Nemzeti épületenergetikai stratégia szerint évi százezer otthon megújítását kellene elvégezni, de ennek legnagyobb gátját a forráshiány jelenti a MEHI közleménye szerint.