Tizenegy éve nem volt olyan alacsony szinten a magyar lakosság eladósodottsága, mint most. A túlzott eladósodás ma és a közeljövőben nem reális veszély, a fair bankrendszer keretében bevezetett jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti mutató gátat szab majd az átgondolatlan hitelfelvételnek.
Legutóbb tizenegy évvel ezelőtt, 2004-ben volt olyan alacsonyan a magyar lakosság eladósodottsága, mint most – derült ki a Bankmonitor.hu elemzéséből, amely azt vizsgálta, hogy a válság óta eltelt években hogyan alakult a magyarok eladósodottsági szintje. Közölték, ezt az értéket úgy lehet megkapni, ha a háztartások hiteltartozásait elosztjuk a pénzügyi megtakarítások összegével.
Ha megvizsgáljuk a kelet-közép-európai régió országait, láthatjuk, hogy az eladósodottsági szint alapján felállított rangsorban Magyarország ma már sereghajtónak számít, holott a válság előtt listavezetők voltunk. Megdöbbentő, huszonkilenc százalékkal 2264 milliárd forinttal kellene növelni a lakossági hitelállományt ahhoz, hogy eladósodottság terén elérjük a regionális átlagot. A lakosság jó része alaposan ráfizetett a korábban nyakló nélkül felvett hiteleire. A válság előtt a lakossági hitelállományon belül hetven százalékra rúgott a javarészt svájcifrank-alapú devizahitelek aránya. A válságot követő időszakban, azaz 2008. szeptember 1. és 2014. december 31. között aztán a magyar forint harminc százalékkal ért kevesebbet az euróval és nyolcvan százalékkal gyengült a svájci frankkal szemben.
A megugró törlesztőrészletek hatására a magyar családok drákói lépésekkel fogtak hozzá hitelállományuk leépítéséhez. Törekvéseiket a kedvezményes végtörlesztés és a bankok elszámoltatása révén a magyar állam is támogatta. A magyar lakosság emellett komoly spórolásba is kezdett. A visegrádi négyek és Szlovénia lakossága ezekben az években teljesen másképp reagált, mint a magyarok. Az előbbi országokban átlagosan negyvenöt százalékkal nőtt a hitelállomány, míg Magyarországon huszonegy százalékkal csökkent.
A szakértők nem számítanak arra, hogy a magyar lakosság eladósodottsága akár csak meg is közelítse a rendszerváltás után elért minimumot, a tíz százalékot. Az elmúlt másfél évben az új hitelfolyósítások mind a lakáshitelek, mind a személyi kölcsönök esetében már érzékelhetően emelkedésnek indultak, így van ráutaló jel, hogy hamarosan több hitelt vesz fel a lakosság, mint amennyit törleszt, azaz a hitelállomány is lassan növekedésnek indulhat. A túlzott eladósodás ma és a közeljövőben nem reális veszély, hiszen az állami szabályozás is gyökeresen megváltozott az elmúlt években: a fair bankrendszer keretében bevezetett jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti mutató minden bizonnyal gátat szab majd a nyakló nélküli hitelezésnek.
Ha megvizsgáljuk a kelet-közép-európai régió országait, láthatjuk, hogy az eladósodottsági szint alapján felállított rangsorban Magyarország ma már sereghajtónak számít, holott a válság előtt listavezetők voltunk. Megdöbbentő, huszonkilenc százalékkal 2264 milliárd forinttal kellene növelni a lakossági hitelállományt ahhoz, hogy eladósodottság terén elérjük a regionális átlagot. A lakosság jó része alaposan ráfizetett a korábban nyakló nélkül felvett hiteleire. A válság előtt a lakossági hitelállományon belül hetven százalékra rúgott a javarészt svájcifrank-alapú devizahitelek aránya. A válságot követő időszakban, azaz 2008. szeptember 1. és 2014. december 31. között aztán a magyar forint harminc százalékkal ért kevesebbet az euróval és nyolcvan százalékkal gyengült a svájci frankkal szemben.
A megugró törlesztőrészletek hatására a magyar családok drákói lépésekkel fogtak hozzá hitelállományuk leépítéséhez. Törekvéseiket a kedvezményes végtörlesztés és a bankok elszámoltatása révén a magyar állam is támogatta. A magyar lakosság emellett komoly spórolásba is kezdett. A visegrádi négyek és Szlovénia lakossága ezekben az években teljesen másképp reagált, mint a magyarok. Az előbbi országokban átlagosan negyvenöt százalékkal nőtt a hitelállomány, míg Magyarországon huszonegy százalékkal csökkent.
A szakértők nem számítanak arra, hogy a magyar lakosság eladósodottsága akár csak meg is közelítse a rendszerváltás után elért minimumot, a tíz százalékot. Az elmúlt másfél évben az új hitelfolyósítások mind a lakáshitelek, mind a személyi kölcsönök esetében már érzékelhetően emelkedésnek indultak, így van ráutaló jel, hogy hamarosan több hitelt vesz fel a lakosság, mint amennyit törleszt, azaz a hitelállomány is lassan növekedésnek indulhat. A túlzott eladósodás ma és a közeljövőben nem reális veszély, hiszen az állami szabályozás is gyökeresen megváltozott az elmúlt években: a fair bankrendszer keretében bevezetett jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti mutató minden bizonnyal gátat szab majd a nyakló nélküli hitelezésnek.
