Bérnövekedésben élen jár az ország

A bérek eltérő mértékben fognak növekedni Kelet-Közép-Európa országaiban. Míg Magyarországon a vállalatok átlagosan 3,7 százalékos növekedést várnak, addig Horvátországban és Szlovéniában feleekkora bérnövekedésre – kevesebb mint két százalékra – számítanak a Kienbaum HR és vezetési tanácsadó cég elemzése alapján. A magyarhoz hasonló mértékű fizetésemelés megvalósulhat még Romániában, Szlovákiában és a Csehországban. A Kienbaum tanácsadói átlagosan háromszázalékos emelkedéssel kalkulálnak a kelet-közép-európai régióban, mármint ami a „havi fix” növekményét illeti. Eközben a nemzeti inflációs rátákat 0,7–2 százalék közé várják 2017-ben. A szakképzett alkalmazottak profitálnak valószínűleg a legtöbbet a bérnövekedésből.

A bérek nominálisan Törökországban és Ukrajnában növekednek majd a legnagyobb mértékben, várhatóan akár kilenc százalékkal is, de a magas inflációs ráta mindkét országban valójában reálbércsökkenést eredményez. Az ázsiai földrészt, az Egyesült Államokat és Oroszországot összevetve a Kienbaum tanácsadói Oroszországban várják a legnagyobb bérnövekedést: ebben az országban a szakemberek mintegy 5,7 százalékkal magasabb fizetést remélhetnek nominális értéken. A bérezési trendeket tekintve a nyugat-európai vállalatok különböző vezetői szintjeinél több eltérés tapasztalható: a tanulmány résztvevői arra számítanak, hogy az igazgatóik és felső vezetőik javadalmazása emelkedik a legjobban, átlagosan 2,7 százalékkal. Ausztriában és Németországban ezek az adatok jelentősen meghaladják az átlagot a 3,5 százalékos várható növekedéssel.

A Takarékbank prognózisa szerint 2016 egészében akár hét százalék fölötti mértékben, jövőre pedig további mintegy 3,2 százalékkal nőhetnek a nettó reálbérek. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője ismertette: 2013-tól az idei év végéig 18 százalékot meghaladó mértékben, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig közel 22 százalékkal nőhetnek a reálbérek. A következő években egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben két számjegyű bérmegállapodások – is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése.

Közel a teljes foglalkoztatáshoz

A bérszínvonal most is folyamatosan emelkedik, november-januárban állapítják majd meg, hogy lehet-e jelenleginél nagyobb mértékben növelni a reálbért, és mit jelent a további emelkedés a foglalkoztatásban, gazdasági egyensúlyban, növekedésben – mondta a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Hozzátette: mindezt a parlament újraindulásakor, február 15-én kell majd valamilyen módon jogszabályi szinten megjeleníteni. A hasonló adottságú országok sorában hazánknak ebben az esetben is előkelő a helye. Rámutatott: soha nem látott előrelépés történt, hogy bekövetkezzen a teljes foglalkoztatás, a foglalkoztatottak száma a korábbi 3,4 millióról 4,3 millióra nőtt, emellett a magyar munkaerő egy része, mintegy 340-350 ezer ember az unióban dolgozik.

Hat év alatt jelentős változás, itthon kell tartani a jól képzett munkaerőt
5 perces interjú: Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri tanácsadója

– Mi jellemzi most a hazai bér­dinamikát?

– Jelentős és gyors nettó reálbér-növekedés. A 2010-es évhez viszonyított nettó reálkereset 2015-ben a KSH adatai szerint közel tíz százalékkal magasabb volt. Nemrégiben nyilvánosságot látott, hogy hazánkban volt 2007–2015 között a tizedik legmagasabb reálbér-emelkedés az OECD-országok között. E tények nagyon impozánsak, főként akkor, ha visszagondolunk arra, hogy 2006–2010 között jelentős, több, mint ötszázalékos mértékű reálkereset-csökkenést kellett elszenvedniük a magyar foglalkoztatottaknak. Ezt az esést kompenzáltuk 2010 és 2014 között, és a gazdaság növekedésével meg is haladtuk 2015-ben.

– A fellendülés mikor kezdődött?

– Hat évvel ezelőtt, 2010-ben. Viszont fontos megjegyezni, hogy a statisztikai hivatal több szempontot nem vesz figyelembe.

– Melyek ezek?

– A nettó reálkeresetek számításánál a KSH, ahogy korábban, úgy most sem veszi figyelembe a családi adókedvezményeket. Mivel azonban a keresetetek számításánál alapul vett népességnek több mint a felét érintő és jelentős nagyságrendű kedvezményről van szó, amely 2011-től jár a gyermeket nevelőknek, így bőven a hibahatárt meghaladó nagyságú eltérést jelent e tétel nemzetgazdasági szinten figyelmen kívül hagyása. Kalkulációm szerint a családi adókedvezmény figyelembevételével számított nettó reálkereset-növekmény 2010–2015 között közel 15 százalékra rúg. Ha a nettó reálkereseteket a közfoglalkoztatottak nélküli szegmensre külön is kiszámítjuk, akkor azt látjuk, hogy e szegmens húsz százalék feletti növekedést ért el. Ennél magasabb reálkereset-változást az OECD-országok között csupán Lengyelországban mértek.

– Miután gyakorlatilag nincs infláció, ez miként befolyásolja a bérnövekedést?

– Idén tovább gyorsult a nettó reálbérek növekedése, már most fél évkor plusz 7,6 százalékos emelkedésről beszéltünk. Úgy gondolom, a 2010-es szinthez viszonyítva hat év alatt idei teljes évet nézve 16,45 százalékos bérnövekedéssel kalkulálhatunk. Ugyanez a családi adókedvezményt is figyelembe véve 21 százalékra kúszik fel. A növekedés nem állhat meg, hiszen a jól képzett munkaerőt itthon kell tartanunk.