Az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamaton a monetáris tanács keddi ülésén, így az irányadó ráta változatlanul 0,90 százalék, ugyanakkor bejelentették, hogy 900 milliárd forintban korlátozták a három hónapos jegybanki betét év végi állományát. Ugyancsak a kedden közölt inflációs jelentés fő számaiból az is kiderült, hogy az MNB az idén és jövőre is alacsonyabb inflációra számít, mint korábban.
A jegybank az eddig várt 0,5 százalékról 0,4 százalékra csökkentette idei, és 2,6 százalékról 2,3 százalékra a jövő évi inflációs várakozását, míg a GDP növekedésére vonatkozó előrejelzésén nem változtatott, az idén a gazdaság 2,8 százalékkal bővül, 2017-ben pedig a növekedés 3 százalékra gyorsul.
Az ülést követően kiadott közleményben a monetáris tanács jelezte, hogy a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjének tartós fenntartása és a monetáris kondíciók lazítása a betéti eszköz korlátozásával összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. Amennyiben azonban a későbbiekben az inflációs cél elérése további monetáris lazítást indokol, a monetáris tanács kész a 3 hónapos betéti állomány erőteljesebb korlátozására.
Ismertették, a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és ennek esetleges jövőbeli változtatását a monetáris politikai eszköztár szerves részének tekinti a tanács. A korlát mértékéről ezentúl negyedévente határoznak, legközelebb 2016 decemberében a 2017. első negyedév végi szintről döntenek. A korlátozással a jegybank a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül éri el a monetáris kondíciók lazítását és a gazdasági növekedés ennek megfelelő ösztönzését.
A testület szerint az év eleji átmeneti lassulást követően az év hátralevő részében folytatódik a magyar gazdaság élénkülése. A gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, az infláció tartósan elmarad a jegybanki céltól. A hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatása előretekintve fokozatosan csökken.
A kamatdöntés indoklása szerint a következő hónapokban az infláció várhatóan fokozatosan pozitív tartományba emelkedik. A tartósan alacsony globális infláció visszafogja a hazai fogyasztói árak emelkedésének ütemét. Az inflációs várakozások historikusan alacsony szinten vannak. A nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme változatlanul erőteljes, ami az élénkülő lakossági fogyasztáson keresztül a maginfláció fokozatos emelkedése irányába hat. Az infláció az előrejelzési időszakban elmarad a 3 százalékos céltól, és csak 2018 közepére ér annak közelébe.
2016 második negyedévében a hazai gazdaság növekedése a jegybanki várakozásoknak megfelelően újból élénkült. A növekedést elsősorban a végső fogyasztás és a nettó export, termelési oldalról a belső kereslet élénkülésével bővülő szolgáltatások, valamint az ipari és a mezőgazdasági teljesítmény korrekciója támogatta. A nemzetgazdasági beruházások tovább mérséklődtek az előző év azonos időszakához képest, főként az EU forrásokból finanszírozott állami beruházások visszaesése nyomán.
Az idei gazdasági növekedés időbeli alakulását kettősség jellemzi, az év eleji átmeneti mérsékelt dinamikát követően a gazdasági növekedés elsősorban belső keresletre támaszkodva ismét élénkül. A növekedési hitelprogram bővítése, a növekedéstámogató program, a monetáris politika lazító lépései valamint a kormányzati intézkedések összességében elérhetővé teszik a gazdaság 3 százalék körüli növekedését - írták. Hozzátették, a javuló jövedelmi folyamatok és a hitelezés élénkülése segíti a lakossági fogyasztás bővülését, amely a következő években erőteljesen ösztönzi a gazdaság növekedését.
A magas külső finanszírozási képesség és az emiatt csökkenő külső adósságállomány tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét a testület szerint. Megjegyezték, ezek nagyban hozzájárultak ahhoz is, hogy az S&P befektetésre ajánlott kategóriába emelte vissza Magyarország adósbesorolását. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban tartózkodnak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek. Mindemellett a tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol - áll a közleményben.
Legfeljebb 900 milliárd forint lehet a 3 hónapos betét év végi állománya
Az MNB 900 milliárd forintban korlátozza a 3 hónapos betéti eszköz év végi állományát. Ez minimum 200-400 milliárd forint kiszorítását jelenti ebből a jegybanki eszközből - tájékoztatott a jegybank a monetáris tanács döntéséről kedden.
Az MNB az egyes tendereken meghirdetett mennyiségeknél törekszik az egyenletes elosztásra, de a likviditási folyamatok függvényében eltérhet attól. Az allokáció kétkörös lesz, első körben a mérlegfőösszeg alapján, második körben kártyaleosztás alapján határozzák meg az egyes bankok számára allokált mennyiséget. A mérlegfőösszegek alapján számolt egyedi banki limiteket negyedévente felülvizsgálják.
A likviditási folyamatok bizonytalanságának kezelésére az MNB likviditásnyújtó és likviditáslekötő finomhangoló eszközöket hoz létre, amelyek a tartós és érdemi likviditási sokkok kezelését szolgálják. A finomhangoló eszközök operatív részleteiről októberben dönt az MNB - áll a közleményben.
A bankok jelenleg 1629 milliárd forintot tartanak a 3 hónapos betéti eszközben, ez azonban az MNB számításai szerint az év hátralevő részében autonóm tényezők és a jegybanki programok hatására is szűkül.
Az MNB közleménye szerint a kiszorított likviditás a bankközi és az állampapírpiacon a hozamok csökkenését okozza, amivel a háromhónapos betéti eszköz mennyiségi korlátozása célzott, nem-konvencionális lépésként támogatja az MNB gazdaság- és hitelösztönzési, illetve önfinanszírozási programjait.
A háromhónapos betét mennyiségi korlátozása által kiváltott banki alkalmazkodást az MNB folyamatosan figyelemmel kíséri, különös tekintettel a jegybanki betét-, illetve hiteleszközök igénybevételére, a bankközi hozamok alakulására (BUBOR), valamint az állampapír-piaci folyamatokra. A 2017. első negyedévi mennyiségi korlátról 2016 decemberében dönt az MNB.
Az eszközhöz való hozzáférés fokozatos korlátozásáról 2016. július 12-ei ülésén határozott a jegybank, ennek első lépéseként 2016 augusztusától a korábbi heti egy tender helyett havi egy tenderen fogad be a jegybank betéteket a háromhónapos eszközben.
A tenderritkításra a bankok a jegybanki várakozásoknak megfelelően reagáltak, a hozamok mind a bankközi, mind pedig az állampapírpiacon érdemben csökkentek. A háromhónapos betétben elhelyezhető banki likviditás mennyiségének korlátozása a tenderritkítással megkezdett folyamat következő lépésének tekinthető, amely ugyanakkor nagyobb mértékben és tartósan idézi elő a hozamok csökkentését.
A bankközi hozamok csökkenésének elengedhetetlen feltétele volt a BUBOR-piac fejlesztése, ami 2016 tavaszán az MNB kezdeményezésére indult el. A kötelező árjegyzési rendszer bevezetésével a bankok egymással szembeni limitjei jelentősen emelkedtek, érdemben nőtt a piac forgalma és javult a BUBOR információtartalma - olvasható a jegybanki közleményben.
A három hónapos betét korlátozása a monetáris politikai eszköztár részévé válik
A három hónapos betét állományának korlátozása a monetáris politikai eszköztár szerves részévé válik, nem egyszeri lépés, egy programról van szó - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke sajtótájékoztatón kedden Budapesten.
Nagy Márton hozzátette, nagyon fontos, hogy minden esetben legalább 200 milliárd forintnyi likviditás szoruljon ki, mert ennek van érdemi hatása a piaci hozamokra. Ez lehet 300-400 milliárd forint, vagy akár több is - jegyezte meg.
Elmondta, a likviditás kiszorítása mind a négy piacon - bankközi, állampapír, swap (kamatcsere), reálgazdaság - kamatleszorító erővel bír, hozamcsökkenést eredményez annak függvényében, hogy a bankrendszer hogyan reagál rá.
A jegybank alelnöke szerint törekednek majd arra, hogy a likviditás elosztása a lehető legkiszámíthatóbb és legsimább legyen, hozzátéve, hogy az első negyedévben ez még nem lesz egyenletes, mert például az októberi lejárat sokkal kevesebb, mint a novemberi.
Kiemelte, hogy a július elején bejelentett likviditás-korlátozási programnak is jelentős hatása volt, a bankközi hozamok, a Bubor több mint 10 bázisponttal csökkent, az állampapír hozamokban is nagyon masszív, 30 bázispont feletti csökkenés volt.
Mint mondta, a monetáris tanács sikere, hogy az alapkamat tartós tartásának kommunikációja nyomán az elemzők is tartósan alacsony kamatszintet valószínűsítenek. Jó az is, hogy a piac a jövőben alapkamat alatti hozamokra számít, azaz elfogadta, hogy a piaci hozamok, különösen a Bubor elválhat lefelé az alapkamattól - tette hozzá, megjegyezve: ez azért nagyon fontos, mert a hitelkontraktusokon keresztül monetáris lazítás érhető el az alapkamat változtatása nélkül.
A tender folyamatának ismertetésekor kitért arra, hogy a bankok a fölösleges likviditásukat egynapos betétben helyezhetik el a jegybankbankban, amelynek kamata azonban negatív, mínusz 0,05 százalék. Ez jövedelem-kiesést jelent a bankoknak, azonban a monetáris enyhítés arról szól, hogy a bankrendszerből jövedelem-átcsoportosítás történik a reálszféra felé - szögezte le.
A negatív kamatot a bankok vélhetően el szeretnék kerülni, erre lehetőségük van, ha kihelyezik likviditásukat a bankközi piacon, ahol 0,88 százalék a 3 hónapos Bubor kamat, másik lehetőség a diszkont kincstárjegyek 0,48 százalékos kamattal. A swap-piacon is megfordulhat ez a likviditás és a reálgazdaságba is bemehet, lakáscélú vagy vállalati hitel formájában - jegyezte meg.
Nagy Márton elmondta, a tender előtt minden bankhoz allokálnak egy limitet. Amelyik banknak nincs likviditása, de van limitje, az is ki fogja használni a lehetőséget, hogy felvegye a likviditást a bankközi piacon, ezzel forgalmat generálva, és elhelyezze az MNB-be. A másik lehetőség, a tender után sok kiszoruló likviditás lesz, ami szintén forgalmat generál és hozamleszorító hatással bír - vélekedett.
Kitért arra, hogy a jegybank Bubor-piacnak jelentős szerepet szánt a jövőbeli monetáris eszköztár részeként, fontos piaca lesz a kiszoruló likviditásnak. A jegybank akkor elégedett, ha a Bubor-piacon mintegy 10 milliárd forintnyi havi forgalom alakul ki - mondta.
Hoffmann Mihály, az MNB igazgatója elmondta, törekednek az egyenletes elosztásra a tenderek között, azonban fontos, hogy megfelelő mértékű rugalmasság legyen a rendszerben, mind a meghirdetett mennyiség mind az elfogadott mennyiséget tekintve. Az egyes tendereken meghirdetett konkrét mennyiséget a tenderfelhívás fogja tartalmazni, amely a tender előtti napokban fog kiderülni.
Kitért arra, hogy a bankok fő alkalmazkodási csatornája a tartalékszámla és az egynapos betét, most mind a kettő mínusz 0,05 bázisponton kamatozik, és amelyet így nem tudnak elkülöníteni egymástól. Ezért a túltartalékolás 15 bázisponttal kedvezőtlenebb lesz az egynapos betéti kamat szintjénél október elsejétől, ezzel terelve az utóbbi felé a bankokat.
Elmondta, a bizonytalanságok kezelésére a jegybank finomhangolási eszközöket vethet be. A jegybank beavatkozik, ha a vártnál tartósan és érdemben magasabb vagy alacsonyabb a bankrendszeri likviditás, erre két eszközt dolgoz ki. A fölös likviditást betéti eszközben kötik majd le, ha további likviditás juttatására van szükség - amire kisebb az esély- akkor swap eszközzel nyújtanak majd likviditást a rendszernek. A paraméterekről októberben dönt a jegybank - tette hozzá.
Nagy Márton újságírói kérdésre elmondta, a jegybanknak nincs árfolyamcélja, a stabilitás a legfontosabb. Mint mondta, látják, hogy lazítani kellett a monetáris kondíciókat, aminek fő eszköze most nem az irányadó kamatláb változtatása, hanem a likviditás irányítása. Úgy is lehet enyhíteni a monetáris kondíciókat, hogy kamatcsökkenést érnek el a különböző piacokon - tette hozzá.
A 2017. első negyedévi korlátról 2016 decemberében dönt az MNB - áll a jegybank közleményében.
Elemzők: a háromhónapos instrumentum kilencszáz milliárd forintos korlátozása kissé szigorúbb a vártnál
Az alapkamat 0,90 százalékon hagyása megfelel a piaci várakozásoknak anyilatkozó elemzők szerint, a háromhónapos instrumentumra meghirdetett kilencszáz milliárd forintos korlátozás azonban kissé szigorúbb a vártnál.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában kifejti, arra számítanak, hogy 2018 közepéig változatlanok maradnak a kamatok, miközben a bankközi kamatok (BUBOR) irányadó jellege erősödhet. A háromhónapos betétre októbertől bevezetendő limitek függvényében jelentős banki szabad források áramolhatnak át a bankközi piacra, illetve az állampapírpiacra, kisebb részben pedig külföldre. Így mind a bankközi, mind az állampapírpiacon lefelé irányuló nyomás lesz a hozamszinteken, a jegybank az alapkamat változtatása nélkül is képes enyhíteni a monetáris kondíciókat.
A kamatok alacsony szinten tartását támogatja, hogy 2018 előtt nem várható az inflációs cél elérése, továbbá a külső adósság és sérülékenység meredek csökkenése, a kockázati megítélés, és ezzel párhuzamosan az adósságbesorolás javulása csökkenthetik a kockázati felárakat. Az alacsony hazai kamatszintet ezenfelül az Európai Központi Bank (EKB) folyamatban levő mennyiségi lazítása, valamint az amerikai Fed korábbi várakozásoknál lassabb és későbbre tolódó kamatemelési pályája is támogatja - közölte a Takarékbank elemzője.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint a meghirdetett 900 milliárd forintos korlátozás kissé szigorúbb, mint a piaci várakozások, melyek jellemzően nem valószínűsítettek 1000-1200 milliárd forintnál kisebb limitet. A döntéssel további likviditás áramlik a bankközi pénzpiacra, illetve részben az állampapírpiacra, ami a rövid kamatok folytatódó elszakadását jelenti a jegybanki alapkamattól.
A jegybanki bejelentéseket követő első piaci reakció gyors forintleértékelődést okozott, de az euró/forint árfolyam 308-308,50 közötti szintről 310 közelébe ugrása nem volt tartós, a közleményt követő első fél óra után 309,50 közelében mozgott a jegyzés. További, lassabb forintgyengülés nem zárható ki a CIB Bank elemzője szerint.
Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője kommentárjában felidézi, az utóbbi két évben az MNB teljes monetáris politikai eszköztárát átalakította annak érdekében, hogy a bankok lehetőleg ne jegybanki eszközökben, hanem állampapírban tartsák fölös likviditásukat. Kifejtette, ha kevesebb szabad pénzt fogad be a jegybank, a piaci szereplők versenye leszorítja az általános kamatszintet, így az alapkamat csökkentése nélkül monetáris lazulás következik be.
A döntések a közeljövőben már havi szinten beavatkozást jelenthetnek a korábbi szigorúan kereslet-kínálati alapon működő rendszerbe és közvetve befolyásolják a forint árfolyamát. A rendszer most kínálati többletre van kalibrálva, azaz az EKB mennyiségi lazító intézkedéseinek védőhálója alatt nem feltételez hirtelen likviditáskivonást, amely a forint árfolyamának hirtelen szignifikáns gyengülésével járna. Ha ez a szcenárió bekövetkezne, a jegybank ezt a hatást ellensúlyozni tudná. A jövőben a vártnál dinamikusabb szűkítés vagy a növekedési kilátások csökkentése gyengítené a forintot, a kötvénypiacon a rövid oldali hozamok reagálhatnak a jegybanki információkra - írja a vezető elemző.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a döntés nem meglepő, számítottak arra, hogy a három hónapos betéteknél limitet vezet be az MNB, csak az volt a kérdés, hol szabják meg a határt. A K&H elemzői 1000 milliárdos limittel számoltak, a végleges összeg ennél valamivel alacsonyabb, 900 milliárd forint lett. A szakember szerint elképzelhető, hogy a jövő év első negyedének végére még lejjebb szorítja ezt az összeget a jegybank, erről azonban várhatóan csak decemberben nyilatkoznak majd.
Németh Dávid szerint a háromhónapos betétek lefaragásának több célja van. Egyrészt a jegybank igyekszik kiszorítani a külföldi befektetőket, és ezzel gyengíteni szeretné a forintot. Emellett próbálja a hazai piaci szereplőket az állampapírpiac felé terelni, hogy alacsonyak maradhassanak a hozamok. A jegybank emellett a referenciakamatot, a Bubor-t is igyekszik lejjebb szorítani. A most bejelentett lépések lényege, hogy az alapkamat csökkentése nélkül hajt végre monetáris lazítást az MNB - összegezte a jegybanki bejelentéseket Németh Dávid.
Hozzátette, hogy a bejelentés egyelőre nem okozott komolyabb elmozdulást a forint piacán és az állampapírpiac is nyugodt maradt. Ebben szerepe lehet annak is, hogy a nemzetközi szereplők kivárnak, a Fed döntéshozói ugyanis szerdán este döntenek a kamatszintről.
