Az elhelyezkedés mind a saját részre, mind a befektetési célt szolgáló ingatlanok vásárlásának egyik legfontosabb szempontja. Bár a nagy kereslet feltornássza az árakat, ez nem feltétlenül párosul az ingatlanok minőségének emelkedésével.
Az elhelyezkedés és az ár a két legmeghatározóbb tényező, de emellett a lakás vagy ház mérete és adott mérettartományban a szobaszám egyaránt fontos szempontok – válaszolta lapunk megkeresésére Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Kifejtette, a vásárlóknak két típusa van: az, aki az áhított ingatlantípusért, illetve a lakókörnyezet jellege miatt messzebbre is hajlandó költözni – az ő számára az a lényeges, hogy találjanak az álmainak megfelelő ár-érték arányú lakást vagy házat – és az, aki kedveli a helyet, azaz a jelenlegi lakókörnyezetében költözne át nagyobb vagy éppen kisebb ingatlanba. Egy másik fontos vásárlótípus a befektető, aki a jelenleg tapasztalható alacsony hozamkörnyezetben úgy véli, hogy a lakás egyrészt biztonságos, másrészt hozamalapon is jó megtérüléssel kecsegtető befektetés. Számára is fontos a környék, ezért felértékelődési potenciállal bíró helyen, új építésű házakban vagy ezek közelében vásárol.
Fontos számára a kiadhatóság, hogy az albérlők igényeit ki tudja elégíteni: közel legyen a városhoz, egyetemekhez, munkahelyekhez, jó tömegközlekedése legyen. Bár a nagy kereslet feltornássza az árakat, ez nem feltétlenül párosul az ingatlanok kiemelkedő minőségével, ami azt is jelenti, hogy a drága lakás vagy ház még további felújításra szorul. Ezt követően lehetnek olyan tényezők, amik zavarók vagy meg kell szokni: például egy nyugodt zöldövezeti részen messze van az iskola, a bevásárlási lehetőség, vagy éppen zajos a környék.
Értékesítésben sokszor a tulajdonos árelképzelése a legnagyobb akadály. Ha a piaci realitásnak megfelelő az árazás, akkor az az ingatlan hamar vevőre talál. Az, hogy mi a reális ár, nagy mértékben függ attól, hogy az adott településre, városrészre milyen kereslet irányul, illetve hogy ez az adott helyre vonatkozó kereslet milyen lakóingatlan-típusra vonatkozik.
Egy olyan településen, ahonnan csak elköltöznek, ahol nincs kereslet, ott gyakorlatilag nem beszélhetünk lakáspiacról – magyarázta az elemző. Ilyen extrém helyzetben ugyanis még ingyen sem elég olcsó az ingatlan. A lakáspiac jellemzően városi és városkörnyéki piac: ahol több ingatlan van, többen élnek, ott pezsgőbb a piac.
Mindez összefügg az életkörülményekkel, gazdasági kilátásokkal is – hangsúlyozta a szakértő. Ahol van munkahely, meg lehet élni, oda költöznek az emberek. Egy nagyobb településen, városon belül is érzékelhető a különbség, vannak preferált és kevésbé preferált városrészek, ami az ingatlanok árát is meghatározza, egyben kihat a társadalmi összetételre is.
Lakásdrágulások a múlt fél évben
Az első fél évben átlagosan 15 százalékkal lettek drágábbak a lakások a Nemzeti Adó- és Vámhivatal forgalmi adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan-értéktérkép szerint hazánkban, ahol egy ingatlan átlagos négyzetméterára idén nyáron 336 ezer forintba került. Budapesten az ingatlanok átlagára az első fél évben 12 százalékkal emelkedett, 15–20 százalék közötti volt az árnövekedés a X., XV., XVII., XVIII., XIX. és XXI. kerületben, illetve 14 százalék feletti az V. kerületben, annak ellenére, hogy itt a négyzetméterár meghaladta a 820 ezer forintot.
(ZD)
