Várhatóan jövő májusban kaphatnak pénzt a károsultak a szerdán benyújtott, a korábbi Quaestor-törvényt hatályon kívül helyező új tervezet szerint. A kárrendezésre jogosultaknak számos határidőre kell odafigyelniük.
Több fontos változást is tartalmaz a károsultakra és a Befektetővédelmi Alap (Beva) tagjaira nézve is a Quaestor-törvényt módosító tervezet. Nem mindegy például, hogy a károsultak a fiktív vagy valós kötvényeiket milyen vállalattól vették. Az új törvénytervezet megfogalmazása szerint a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. ügyfelei akár ki is maradhatnak a kártalanítási körből. A kártalanítás terheit álló Beva tagjainak pedig a felszámolási eljárás sikerességétől függetlenül is jár az adó-visszatérítés, ám csak 2017-től.
A benyújtott tervezet értelmében a törvény azokra a kötvényeket értékesítő cégekre vonatkozik, amelyek megfelelnek azon feltételeknek, miszerint a kibocsátó – a Quaestor esetében ez a Hrurira cég – kapcsolt vállalkozásának és emellett befektetési szolgáltatónak minősülnek. Továbbá a törvény hatálybalépésének napján – tehát 2016. január 1-jén – felszámolás alatt vannak, valamint a felszámolásukat a bíróság még az idén elrendelte, és a felszámolási eljárás 2016. február 15-ig jogerősen nem zárult le – írta összefoglalójában a Portfolio.hu szakportál. Közölték, érdekes például, hogy ha a feltételek többsége még állna is a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. esetében, a felszámolásra vonatkozó előírások már kevésbé (amely egyébként tulajdonosa a Quaestor Értékpapír Zrt.-nek és a Quaestor Financial Hrurira Kft.-nek is). A társaság ugyanis máig nincs felszámolás alatt, és ahogyan az a fentiekből kiderül, még az idén a bíróságnak el kellene rendelnie a felszámolást ahhoz, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadótól kötvényt vásárló ügyfelek is kártalanítást kaphassanak.
Az új törvénytervezet szerint a kárrendezési kérelmet írásban lehet benyújtani 2016. február 15-ig, amelyben meg kell jelölni az értékpapírszámlán nyilvántartott kötvények adatait. A Kárrendezési Alapnak 2016. február 15-től negyvenöt napja van arra, hogy megvizsgálja a kérelmet, de ezt a határidőt meg is hosszabbíthatja. Ha a kérelem megfelel a feltételeknek, akkor az alap további hatvan napon belül fizet. Az ügyfélnek pedig harminc napja van az arra, hogy az alaptól kapott értesítő levél után visszavonja a benyújtott kérelmét. Ha ez nem történik meg, akkor a határidő lejárta után az alap további harminc napon belül teljesíti a kifizetést. Mindezt figyelembe véve, várhatóan 2016. május végén kaphatnak pénzt a károsultak.
Fontos változásokra készülhetnek a Beva-tagok is. Az új elképzelés szerint a felszámolási eljárás eredményétől függetlenül igényelhetik vissza adójukból a kárrendezési alapba befizetett összeget a Beva-tagok, melyek először a 2017. évi adókötelezettség megállapítása során kérhetik a fizetett adókból történő leírást. E szerint a csökkentést először a 2017 első negyedévére vonatkozó pénzügyi szervezetek különadójából lehet igényelni, ezt követi a többi adónem-csökkentési kérelem.
A befizetés éves mértékét az előző év december 15-ig kell mindig meghatározni, amire 2017 márciusában kerül sor. Fontos változás az is, hogy a befizetés éves összege nem haladhatja meg a hétmilliárd forintot, amelynek számítását egy később megjelenő kormányrendelet szabályozza majd.
Kedden szavazhat a parlament
A Fidesz arra kéri a szocialistákat és az egész ellenzéket, most ne a csaló brókerek és a bankok oldalára álljanak – a nagyobbik kormánypárt így reagált a szocialista Szakács László tegnapi sajtótájékoztatójára, ahol az ellenzéki képviselő azt mondta: elfogadhatatlannak tartják az új Quaestor-törvényjavaslatot. Az előterjesztőnek nem az volt a szempontja, hogy maradéktalanul kártalanítsa az érintetteket, hanem az, hogy egy adott összegnél ne kelljen többet kifizetni – hangoztatta Szakács László.
A Fidesz szerint a brókerbotrányok azért történhettek meg, mert az MSZP a kormányzása alatt annyira fellazította a brókercégekre vonatkozó szabályokat, hogy a csaló brókerek éveken át zavartalanul csaphatták be az embereket – adta hírül a távirati iroda. A polgári kormány lezárta az évtizedes pénzügyi korrupciót, rendet tett a brókerpiacon, és kártalanítja az áldozatokat. A legnagyobb kormánypárt szerint az, hogy a kártalanítás milyen gyorsan történhet meg, az ellenzéken múlik. A Fidesz szándékai szerint a parlament már kedden szavazhat a törvényről. Az ellenzék támogatása hiányában azonban több hónapot is csúszhat a kártalanítás.
A törvény azon kötvényértékesítőkre vonatkozik, melyek megfelelnek az alábbi feltételeknek
- a kibocsátó kapcsolt vállalkozásának és emellett
- befektetési szolgáltatónak minősülnek
- a törvény hatálybalépésének napján (tehát 2016. január 1-jén) felszámolás alatt vannak
- felszámolásukat a bíróság még az idén elrendelte
- a felszámolási eljárás 2016. február 15-ig jogerősen még nem zárult le
Méltányosabb a kárrendezési alap feltöltése – Megszűnt a diszkrimináció
5 perces interjú: Palkó István a Portfolio vezető elemzője
– Mi a véleménye a Quaestor-törvény szerdán bejelentett módosításáról?
– Legfőbb erénye, hogy az Alkotmánybíróság által kifogásolt részeket korrigálta. Így az, hogy az ügyfelek egy szűk csoportját túlzottan pozitívan diszkriminálja, megszűnt. Bővült a cégek köre, hiszen azokra az esetekre vonatkozik majd a törvény, amelyeknél a brókercégi jogosítványokat kihasználva tisztességtelenül bocsátottak ki kötvényt. Így a Quaestor mellett a Hungária Értékpapír Zrt. kötvényeseire is vonatkozik a jogszabály. A Kárrendezési Alap feltöltése is méltányosabbá vált: a Befektetővédelmi Alap tagjai előre tudhatják, miként igényelhetik vissza adójukból befizetéseiket.
– A korábbi törvényben még az állt, hogy a Beva tagjai a felszámolás eredményétől függően igényelhetik vissza társasági adójukból, illetve a fizetett különadóból a kárrendezési alapba befizetett összeget. Ez hogyan változott?
– Úgy, hogy a felszámolási eljárás eredményétől függetlenül igényelhetik vissza adójukból a kárrendezési alapba befizetett összeget a Beva-tagok.
– Az új javaslatban szerepel önrészvállalás is. Ez nagyjából mekkora összeg?
– A harmincmillió forintos Beva-kártalanítási határon belül az önrészt viselni kell, ennek a mértéke hárommillió forintig nulla százalékot jelent, az a fölötti összegnél tizenegy százalék a mérték. Ám kedvező, hogy a feltöltési összeget hétmilliárd forintban maximálták. Véleményem szerint – mindennek ellenére – az alapprobléma megmarad: ez a törvény olyan képzetet kelthet az ügyfelekben, hogy a jövőben a szabályok átírásával bárkit kártalaníthatnak. Összefoglalva: a tervezet sokkal jobban szabályozott, mint az előző, és nagy előrelépés, hogy a pénzügyi szektorral is egyeztették.
