Nagymértékben lekötheti a bankok kapacitásait a devizahitelek forintosítása az idén, azonban a hitelintézeteknek meg kell birkózniuk ezzel a feladattal – hangsúlyozta a lapunknak adott interjúban Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója. A bankvezető szerint a svájcifrank-alapú gépjárműhitelesek helyzetének rendezése a bankoknak is érdeke. A szakember szerint túl sok szereplő van a hazai bankpiacon, és legfeljebb öt nagybank maradhat hosszú távon Magyarországon.
„Nem csökken jelentősen a devizatartalékok szintje” (Fotó: Horváth Péter Gyula)
– Surányi György, a jegybank volt elnöke szerint négy éve kellett volna forintosítani a devizahiteleket. Miért vártak eddig a konvertálással?
– A Kúria 2014 nyári jogegységi határozata nélkül nem lett volna legitim egy ilyen lépéssorozat. Szükség volt a gazdaságpolitikai fordulatra, amely megerősítette az országot, így a forintosítás már kisebb kockázatok mellett valósul meg. Továbbá fontos volt a jegybanki alapkamat csökkentése, hiszen a folyósításkor érvényes devizahitel-kamatnál már alacsonyabb lehet a konverzió után kialakuló, úgynevezett fair forinthitel-kamat. Végül a konvertált devizahitelek devizatartalékhoz viszonyított aránya a 2008-as hetven százalék helyett ma már csak húsz százalék körüli, így a konverzió nem csökkentette jelentősen a devizatartalékok szintjét.
- Nem tart attól a jegybank, hogy hatalmas tumultus lesz egész évben a bankoknál az elszámolások miatt?
- Ez egy jelentős IT, vagyis informatikai és operációs kihívás, amely nagymértékben lekötheti a bankok kapacitásait. Mindazonáltal bízom abban, hogy a bankok megbirkóznak ezzel a feladattal. A bizalmamnál azonban van egy nagyobb fegyelmező erő: az MNB felügyeleti ága folyamatosan nyomon követi a bankok törvény által előírt kötelezettségeinek betartását. Kiemelném, hogy az érintettek tájékoztatását már mi is megkezdtük, az MNB honlapján elérhető egy pénzügyi navigátor füzet, amely tartalmazza az elszámolással és a forintosítással kapcsolatos legfontosabb információkat.
- Mekkora gond a frankban eladósodott gépjárműhitelesek helyzete?
- Az elszámolás miatt egy átlagos autóhiteles törlesztőrészlet húsz-huszonöt százalékkal csökkenhet. A svájci frank árfolyamának erősödése miatt huszonöt százalékkal növekedhetnek a törlesztőrészletek, így az ellentétes folyamatokat összevetve egy átlagos adós törlesztőrészlete változatlan maradhat. Ugyanakkor nagy az ügyfelek közötti asszimetria: a hitelesek több mint felénél a törlesztőrészletek tíz százalékot meghaladóan is emelkedhetnek. A svájcifrank-alapú gépjárműhitelek húsz, míg a személyi hitelek huszonhárom százaléka fog csak ebben az évben lejárni, így ez az árfolyam-kockázati kitettség még évekig velünk élhet. A svájcifrank-alapú gépjárműhitelesek helyzetének rendezése a bankoknak is érdeke, mert ezeknél a fedezetek minősége sokkal alacsonyabb, mint a jelzáloghiteleknél, így a bankok vesztesége is nagyobb, ha az ügyfél nem képes törleszteni. Számításaink szerint például a svájci frank erősödése miatt alapesetben – ügyfélmentőprogram nélkül – a bankok a romló fogyasztási hitelportfólió miatt huszonöt-harmincöt milliárd forint veszteséget fognak még az idén elszenvedni.
- Bécsben, az Euromoney konferenciáján azt mondta, hogy további állami bankfelvásárlás is jöhet. Miért van szükség ekkora állami aktivitásra, hiszen a hazai hányad már meghaladja az ötven százalékot?
- Úgy vélem, hogy jelenleg túl sok szereplő van a hazai piacon. Egy ekkora országban, mint hazánk, nem lehet hatékonyan és tisztességes nyereséggel üzemeltetni ennyi nagybankot: tizenöt-húsz százalékos piaci részesedés alatt nem tudnak az univerzális bankok hosszú távon mérethatékonyan működni. Persze az sem jó, ha túl nagyra nő egy bank, harminc-harmincöt százalék felett már jelentős a gazdaság kiszolgáltatottsága, finanszírozási függősége. Ezért maximum öt nagybank maradhat hosszú távon Magyarországon. Ezt támasztja alá az is, hogy alacsony a koncentráció a nagybankok között: nemzetközi összehasonlításban az öt legnagyobb bank piaci részesedése Magyarországon alacsony – ötvenegy százalék –, míg az öt legnagyobbat követő második öt banké magas, húsz százalék.
- Mikorra fejeződhet be a bankkonszolidáció?
- A bankok egymáshoz viszonyított piaci pozíciója 2014 nyaráig szinte alig változott, miközben Romániában és Lengyelországban jelentős átrendeződést láthattunk. Magyarországon a konszolidáció azzal indult el, hogy a magyar állam megvette az MKB-t. Ezzel felébresztette a piacot, sokan elkezdtek bankot eladni és vásárolni. Példaként lehet említeni a Cetelem, a Citi vagy a Budapest Bank esetét. Véleményem szerint nem ért véget az átrendeződési folyamat, még lesznek tulajdonosváltások, összeolvadások. A magyar állam felkavarta az állóvizet, a bankkonszolidáció felgyorsult, de két-három éven belül véget is érhet.
- Sokan azzal vádolják a jegybankot, hogy egyszintű bankrendszert működtet. Mi erre a válaszuk?
- A jegybank abban az esetben, ha a bankrendszer működésében zavarokat lát, átmenetileg átvesz bizonyos feladatokat. Jó nemzetközi példa erre, hogy a jegybankok értékpapír-vásárlással juttatják a vállalatokat közvetlenül finanszírozáshoz, vagy közvetetten a bankrendszeren keresztül biztosítanak olcsó pénzt. Magyarországon nincs még a banki hitelezést helyettesítő, jól működő tőkepiac, ezért az MNB a növekedési hitelprogramon keresztül tudja a kis- és közepes vállalkozói hitelpiac tökéletlenségeit korrigálni.
- Számos szakértő szerint, ha nem lenne a növekedési hitelprogram, nem is volna vállalati hitelezés Magyarországon. Osztják ezt a véleményt? Egyáltalán, mikorra „indulhat be” a hazai hitelpiac?
- A növekedési hitelprogram megakadályozta a vállalati hitelezés további szűkülését, mínusz öt százalékról nulla százalékra „emelte” a vállalati hitelállomány éves változását. Ez jó hír, de nem elég a tartós hitelfordulathoz. Külön probléma, hogy a növekedési hitelprogramon kívüli piaci hiteleknél folytatódott a hitelállomány nagymértékű zsugorodása. A Magyar Nemzeti Bank fontosnak tartja, hogy a vállalati hitelállomány legalább négy-öt százalékos éves növekedést mutasson, mert ez kell egy tartósan három százalék fölötti gazdasági növekedéshez. Ennek fényében fontosnak tartjuk a növekedési hitelprogram nagyobb kihasználásnak elérését és a bankrendszer konszolidációjának felgyorsítását, amelynek eredményeként a vállalati hitelezést támogató bankok működnek majd Magyarországon.
- Támogatják-e a bankadó csökkentését?
- A bankadó a költségvetés stabilitását szolgálja. A kormánynak kell döntenie arról, hogy elérhető-e a költségvetés egyensúlya a bankadó nélkül is. Kérdés ugyanakkor, hogyha lesz kivezetés az feltételek mellett vagy anélkül történik-e meg. Ha pedig feltétel mellett történik a kivezetés, akkor a hitelezés ösztönzése vagy netán a nem teljesítő adósok kezelése lesz a bankok számára előírt kötelezettség.
- Egyre több piaci elemzés állítja, hogy nincs vége a deflációnak. Mivel kalkulál az MNB, hogyan alakul ez a folyamat?
- Az MNB jelentése szerint az infláció 2015-ben jelentősen a cél alatt alakulhat, majd az előrejelzési horizont 2016 végére érhet az árstabilitást jelentő háromszázalékos célérték közelébe. Az infláció a következő hónapokban még negatív tartományban lesz, majd 2015 első felétől fokozatosan emelkedik. Összességében az infláció az idén 0,9 százalék körül alakulhat. Az alacsony inflációt elsősorban költségoldali tényezők magyarázzák, egyfelől az olajárak jelentősen csökkentek 2014 végén, továbbá a szabályozott árutermékek és az importált termékek árdinamikája (importált defláció) is visszafogott maradt. A monetáris tanács 2015. január 27-i ülése után kiadott közlemény szerint ugyan megjelentek lefelé mutató kockázatok. A jelenlegi monetáris kondíciók fenntartása mellett, a külső dezinflációs folyamatok ellenére még nem jelentkeztek másodkörös hatások, így az infláció az előrejelzési horizont második felében a céllal összhangban alakulhat.
- Az Európai Központi Bank január 22-én bejelentette, hogy kibővíti a korábbi kötvényvásárlási programját állampapírok vásárlásával. A keretösszeg havi hatvanmilliárd euróra emelkedik és a program legalább 2016 szeptemberéig tart. A döntésnek általánosságban véve milyen hatással lehetnek a hazai gazdasági és pénzügyi folyamatokra?
- Az EKB államkötvény- és a magánszektort célzó eszközfedezetű értékpapír-vásárlása elsősorban az eurózóna bankrendszerének likviditását növeli és tőketerhelését csökkenti. Az euró-állampapírhozamok csökkenése azonban hozzájárulhat a hazai eszközök iránti kereslet növekedéséhez, ennek következtében a forint-állampapírhozamok is csökkenhetnek, az állam kamatkiadásai pedig mérséklődhetnek. Az euró főbb devizákkal szembeni esetleges további gyengülése a forint árfolyamát is befolyásolhatja. Ha az Európai Központi Bank intézkedése sikeres lesz, és beindítja az eurózóna gazdasági növekedését, akkor a reálgazdasági kapcsolatokon keresztül hozzájárulhat a magyar gazdasági növekedés gyorsulásához.
Pályakép
Nagy Márton 2013 márciusától a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős igazgatóságának vezetői posztját tölti be. A Pénzügyi Stabilitási Tanács és a nemzetközi Európai Bankhatóság tagja, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság pénzügyi szakosztályának elnöke. Okleveles közgazdász, diplomáját 1999-ben szerezte a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Az Államadósság-kezelő Központ elemzőjeként dolgozott 1998 és 2000 között, majd 2002-ig az ING vezető közgazdászaként tevékenykedett. Az MNB csapatához 2002-ben csatlakozott. 2013-ban megkapta a Popovics Sándor-díjat, amely a negyven év alatti, feltörekvő, reményteli szakemberek számára adható elismerés. Korábbi kutatásaiban a monetáris politika és a pénzügyi rendszer működésének kihívásaival foglalkozott.
