A kiszivárgottnál is nagyobb mértékű, havi hatvanmilliárd eurós monetáris lazításba kezd az Európai Központi Bank (EKB), amely 2016 szeptemberéig fennmaradhat. A forint, az állampapír- és a hazai tőkepiac is profitálhat az európai gazdaságélénkítésből.
A megszellőztetett ötvenmilliárdnál is nagyobb, havi hatvanmilliárd eurós eszközvásárlási programot jelentett be tegnap délután Mario Draghi, az EKB elnöke, amely tovább fokozta a jókedvet a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon. Draghi szerint addig vásárolhatnak államkötvényeket, amíg azzal nem torzítják el jelentősen a piaci ármeghatározást, vagyis a kötvénysorozatok egyes kibocsátásainak maximum a 25 százalékát vehetik meg. Kifejtette, a legtöbb nemzeti banknak – EU–19 tagországokra gondolt – kellő mennyiségű tartaléka van ahhoz, hogy ne jelentsen problémát egy negatív esemény. Az állampapírvételeket decentralizáltan végzik majd, de a programot az EKB koordinálja. Az EKB addig fog vásárolni, akár 2016 szeptemberéig is, ameddig el nem éri kétszázalékos inflációs célját – húzta alá Draghi, megjegyezvén: a mennyiségi enyhítéssel a pénzügyi rendszerbe juttatott új pénz ideális esetben a kereskedelmi bankok közvetítésével a vállalatoknak és a lakosságnak nyújtott hitelek révén a beruházások és a fogyasztás felfuttatásával a gazdasági növekedést szolgálja majd. Idetartozik az a hír is, hogy Angela Merkel német kancellár óva intette az euróövezet tagállamait a gazdasági reformok feladásától. „Az EKB döntéseinek nem szabad letéríteniük a reformok útjáról az európai országokat” – jelentette ki a német politikus a davosi Világgazdasági Fórumon. Merkel megszólalása azért lényeges, mert Németország hosszú időn keresztül ellenezte ezt a lépést. Attól tartott ugyanis, hogy az arra bátoríthatja az euróövezeti országokat, hogy támaszkodjanak az EKB-ra, és felejtsék el a növekedéshez szükséges szerkezeti reformokat.
A forint tegnap délután erősödött az EKB programja által keltett nagyfokú piaci optimizmussal párhuzamosan. Az euróval szembeni jegyzések 313 forint közelébe estek, amire tavaly december közepe óta nem volt példa, viszont a svájci frank–forint kurzusa a 317-es szint közelében mozgott. A forint, az állampapír- és a hazai tőkepiac is profitálhat az európai gazdaságélénkítésből – mondta lapunknak Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője, aki szerint az EKB-program direkt gazdasági hatásai várhatóan egy év múlva „jelennek meg” Európában. A Nemzetgazdasági Minisztérium üdvözli a tervet, miután a piacokon megjelenő likviditás miatt csökkenhetnek az övezeten kívüli uniós tagországok kötvényhozamai is. Ennek hatására több eszköz marad gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre.
Kitálalt a svájci jegybankár
Olyan erőteljes felértékelődési nyomás nehezedett a svájci frankra, hogy az 1,20-as árfolyamküszöb fenntartásához csak idén januárban százmilliárd frankot kellett volna kinyomtatni és abból eurót vásárolni – mondta a svájci Blicknek adott interjúban Fritz Zurbrügg. A svájci jegybank monetáris tanácsának tagja nyomatékosította, hogy nem az EKB kérésére döntöttek így, és a szabadon lebegő frank mellett továbbra is minden monetáris politikai opciót nyitva hagytak. A bankár szerint korai lenne mérleget vonni arról, hogy a hirtelen frankerősödés hatására recesszióba süllyed-e a svájci gazdaság.
