Feszes lehet a büdzsé a következő évben

A közszférában a bruttó bérek 3,7 százalékkal, míg a teljes bértömeg 4,7 százalékkal emelkedhet jövőre, ami így létszámnövekedést is magában rejt – írta a Népszabadság a birtokába került 2015-ös költségvetési körirat töredéke alapján.

Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy ez a bérnövekedés mely munkaterületekre lehet majd jellemző. Az infláció mértékét 2,5 százalék körül határozná meg a kormány éves átlagban, ami éppen megegyezik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusi inflációs jelentésében foglaltakkal. Mivel a beígért lakossági rezsicsökkentés fázisai már teljesültek, a fogyasztói árindexet ez már nem befolyásolja döntően. A jövő évi átlagos euróárfolyamot 306,5 forinton határozza meg a kormány az idei 295 forint után, és így a feltehe­tően gyengébb forint nehezítheti a GDP-arányos adósságráta idén év végéről jövő év végére történő leszorítását. Igaz, konkrét számszerű előrejelzést még nem tudott meg a lap, egyelőre találgatásokról van szó, miként sikerülhet csökkenő államadóssági szintet megvalósítani, amihez feltétlenül szükséges a mostaninál jóval erősebb forint.

Az államadósságot természetesen más tényezők is csökkentik, így a magasabb infláció mellett a nagyobb gazdasági növekedés, amelynek viszont eddig megfeleltünk. Mint arról lapunk is beszámolt, a kormány nem olyan régen emelte a növekedési prognózisát 3,1 százalékra.

A napilap kalkulációi szerint annyi viszont már most látszik, hogy mintegy háromszázmilliárdos többletkiadással, azaz egyenlegromlással szembesülhet jövőre a kormány. Ennek oka lehet például egyrészt a 2,5 százalékos infláció, ami mintegy százmilliárd forintnyi többlet-nyugdíjkifizetést jelent majd. Ám „alaphangon” negyvenmilliárd forintos bevételkiesést hozhat a napokban bejelentett javaslat is, amely a családi adókedvezményt növeli meg. (Kétgyermekeseknél húszezerről negyvenezerre – a szerk. ) Nagyjából százötvenmilliárdot tehet ki a bankok számára visszautalandó vagy be nem fizetendő adó, a devizahiteles elszámolás ugyanis visszamenőlegesen mintegy kilencszáz–ezer mil­liárd forinttal csökkenti majd a bankok mérlegfőösszegét. Így azt a 2015-ben befizetendő adóból kell majd korrigálni. Azaz levonható lesz, és akár az uniós szabályok szerint hiánynövelő tételt is jelenthet. Ezek alapján a büdzsét eleve a már említett háromszázmilliárdos extra teherrel kell tervezni úgy, hogy az adósság nem emelkedhet, a hiány pedig nem lehet több a GDP három százalékánál.

Mindebből következik, hogy a 2015-ös költségvetés a fenntartható gazdasági növekedés érdekében igen feszesre tervezett lehet.