A Nemzetközi Büntetőbíróság elleni amerikai szankciók visszavonását sürgeti az Európai Unió. A pénteken bejelentett, már magát az intézményt célzó büntetőintézkedéseket az EU elfogadhatatlan fenyegetésként értékelte.
Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szombaton, az unió nevében kiadott közleményében sajnálatát fejezte ki Washington bejelentése miatt. Az amerikai szankciók a hágai székhelyű bíróság választott tisztségviselőit és munkatársait, továbbá az intézménnyel együttműködőket, köztük a civil társadalom képviselőit érintik.
„Miközben arra kérjük az Egyesült Államokat, hogy vonja vissza ezeket az intézkedéseket, üdvözöljük, hogy készen áll megvitatni aggályait a bíróság működését biztosító Római Statútum részes államaival” – közölte Kallas. Hozzátette, hogy az EU tudomásul veszi a szankciók hatálybalépésének elhalasztásáról szóló amerikai döntést. Megítélése szerint a halasztás lehetőséget ad a diplomáciai egyeztetésre, az intézkedések mielőbbi visszavonására, valamint a bíróság függetlenségét és integritását veszélyeztető további lépések megelőzésére.
A főképviselő hangsúlyozta: az unió változatlanul és rendíthetetlenül elkötelezett a nemzetközi jog tiszteletére épülő, szabályokon alapuló nemzetközi rend mellett. Ebben a rendszerben a Nemzetközi Büntetőbíróság alapvető szerepet tölt be.
Kallas szerint biztosítani kell, hogy a hágai intézmény függetlenül végezhesse munkáját, és működését se nyomásgyakorlás, se külső beavatkozás ne akadályozza.
Kallas jelezte: az EU minden szükséges intézkedés megtételére készen áll azért, hogy a bíróság megőrizze hatékony működését, és továbbra is elláthassa nélkülözhetetlen megbízatását.
Donald Trump kormányzata már korábban is szankciókkal sújtotta a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészeit és bíráit. A pénteki bejelentés azonban túlmutat az egyes tisztségviselőkön, mert az intézmény egészére irányul. A korlátozások azokat a vállalatokat is érinthetik, amelyek szolgáltatásokat biztosítanak a bíróságnak. Emiatt az új intézkedés az eddigi amerikai szankcióknál jóval súlyosabb akadályokat gördíthet a hágai testület működése elé.
A 2002-ben létrehozott bíróság feladata a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények, a népirtás, valamint az agressziós bűncselekmények üldözése, amikor a tagállamok erre nem képesek vagy nem hajlandók. Az alapszabály tervezetét 1994-ben fogadták el. Erre épült az 1998-ban, az ENSZ égisze alatt, 160 állam részvételével Rómában megrendezett diplomáciai konferencia, ahol elfogadták a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát. A dokumentum a hatvanadik állam ratifikációs okmányának letétbe helyezése után, 2002-ben lépett hatályba, így a bíróság megkezdhette munkáját.
Joghatósága azokra a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre terjed ki, amelyek a statútum szavai szerint „megrázzák az emberiesség lelkiismeretét”. Ide tartoznak a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények, a népirtás és az agresszió.
