Elfogadhatatlannak nevezte pénteken az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Türk az Egyesült Államok által a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellen aznap elrendelt szankciókat, és felszólította a nemzetközi közösséget: ne engedje, hogy ezeknek az intézkedéseknek megfélemlítő hatásuk legyen a bíróság munkatársaira, illetve elrettentsenek bárkit az intézménnyel való együttműködéstől.
Elfogadhatatlanok az olyan szankciók, mit ezek a legutóbbiak is az ICC és annak munkatársai ellen, amelyekkel büntetik őket amiatt, hogy áldozatos munkájukkal azon vannak, hogy eredményt érjenek el a felelősségre vonásban a legsúlyosabb emberi jogsértésekért - szögezte le a főbiztos.
Türk felszólította a nemzetközi közösséget: ne engedje meg, hogy ezek az intézkedések „elrettentő hatással legyenek azokra, akik a bíróságon dolgoznak, vagy azzal együttműködnek.
Egyszersmind felszólította azokat az államokat is, amelyek nem részesei az ICC-t megalapító Római Statútumnak, hogy tartsák tiszteletben a testület függetlenségét és munkáját.
Türk szorgalmazta a 2025 februárjában az ICC 18 bírája és más tisztségviselője ellen elrendelt, illetve az ICC és a dolgozói ellen csütörtökön meghozott összes büntetőintézkedés feloldását.
„Egyértelműen megmutatták nekünk a világot sújtó minden konfliktusban és válságban, hogy a büntetlenség szítja az erőszakot és a szenvedést" - érvelt az ENSZ emberi jogi főbiztosa.
A szankciókat Washington arra reagálva jelentette be, hogy Oslóban közzétették: az idei Nobel-békedíjat Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ICC egykori bírája kapja meg.
António Guterres ENSZ-főtitkár közleményében kijelentette: Navy Pillay Nobel-békedíjával mindazok előtt tisztelegnek, akik a nemzetközi jog betartatásán és védelmén dolgoznak.
A főtitkár „melegen üdvözölte" „a nemzetközi jog és az emberi jogok bajnokát„, aki fáradhatatlanul és függetlenül hallatta a hangját „az igazság szolgálatában, korunk legjelentősebb nemzetközi jogi ügyeiben".
„A ma átadott díj mindazok előtt tiszteleg, akik a nemzetközi jog, a jogállam, az emberi jogok betartatásán és védelmén, valamint a béke, az igazságosság és az emberi méltóság szavatolásán munkálkodnak" - írta Guterres.
Navi (teljes nevén Navanathem) Pillay indiai származású dél-afrikai jogász 2023-ban lett az ICC bírája. Tavaly ő volt annak a bizottságnak az elnöke, amely azzal vádolta meg Izraelt, hogy népirtást követett el a Gázai övezetben a Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael ellen 2023. október 7-én elkövetett terrortámadása megtorlásaként végrehajtott hadjárata elején.
Több nyugati ország és az Amnesty International is elítélte a Nemzetközi Büntetőbíróság elleni amerikai szankciókat
Brit kezdeményezésre több nyugati ország közös nyilatkozatban ítélte el pénteken az Egyesült Államok által a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellen bejelentett szankciókat. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete, az Amnesty International pénteki londoni felhívásában globális ellenállást sürgetett a szankciókkal szemben.
A londoni külügyminisztérium által péntek este ismertetett közös nyilatkozatban Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Kanada és Japán közölte, hogy továbbra is megingathatatlanul kiáll az ICC függetlensége, pártatlansága és integritása mellett.
A hét ország az ICC elkötelezett támogatójaként sajnálatosnak tartja és erőteljesen ellenzi az amerikai kormány által bejelentett szankciókat - áll a kommünikében.
A nyilatkozat szerint az aláíró kormányok nagyrabecsüléssel nyugtázzák azt a munkát, amelyet a bíróság végzett annak érdekében, hogy felkészüljön az ilyen jellegű lépésekre és folytathassa munkáját a létrehozásáról intézkedő Római Statútum mandátumának teljesítése végett.
Azonban ha az amerikai szankciók érvénybe lépnek, jelentős hatást gyakorolnának a bíróság munkájára, elkötelezett munkatársaira, sőt a munkatársak hozzátartozóira is - áll a Londonban kiadott kommünikében.
Az aláírók szerint az ICC munkatársai nap mint nap dolgoznak azon, hogy az igazságszolgáltatás elé állíthassák a nemzetközi jogba ütköző legsúlyosabb bűncselekmények vádlottjait, és támogatást nyújtsanak az áldozatoknak.
„Folytatjuk a bíróság létfontosságú munkájának támogatására, a szabályokra alapuló nemzetközi rend fenntartására és az elszámoltathatóság előmozdítására irányuló együttműködésünket” - hangsúlyozzák a pénteki közös közleményhez csatlakozó országok.
Az Amnesty International péntek este Londonban ismertetett felhívásában úgy fogalmazott, hogy az ICC elleni szankciók bejelentésével az amerikai kormány a büntetőbíróság elszigetelésére, végső soron a testület megsemmisítésére törekszik, és fel akarja számolni még a lehetőségét is annak, hogy a nemzetközi jog megsértésével elkövetett súlyos bűncselekmények elkövetőit felelősségre lehessen vonni.
A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint el kell érni, hogy ez az egzisztenciális fenyegetést jelentő támadás kudarcba fulladjon, és a bíróság 125 tagországának konkrét lépésekkel - köztük a hágai testület politikai és pénzügyi támogatásával - kell ellenállást tanúsítaniuk az amerikai büntetőintézkedésekkel szemben.
Az ICC-ért folytatott harc csataterének egyik felén azok állnak, akik szerint a törvényességnek meg kell hajolnia a hatalom előtt, és garantálni kell a háborús bűnösök és a népirtók büntetlenségét, velük szemben ugyanakkor azok sorakoznak fel, akik az elszámoltathatóság megőrzéséért, a törvény előtti egyenlőségért és az áldozatoknak nyújtott igazságszolgáltatásért harcolnak - fogalmaz pénteki londoni közleményében az Amnesty International.
A szervezet szerint a szankciók bejelentésével az Egyesült Államok „átlépte az utolsó határt is”, és immár nem csupán a Nemzetközi Büntetőbíróság, hanem a nemzetközi igazságszolgálatás egészének jövője forog kockán.
Az amerikai kormány korábban is rendelt el szankciókat a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészei és bírái ellen, a pénteken bejelentett intézkedés azonban már magát az intézményt veszi célba. A szankciók a bíróságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatokat is érinthetik, így az eddigi amerikai büntetőlépéseknél jóval súlyosabban korlátozhatják a hágai székhelyű intézmény működését - írta meg az MTI.
