Az Európai Unió luxembourgi székhelyű törvényszéke azzal az indokkal, hogy az nem tartozik a hatáskörébe, elutasította szerdán Magyarországnak az Európai Bizottság azon döntése elleni keresetét, hogy az EU az európai bankokban tárolt, de az uniós szankciók nyomán befagyasztott orosz jegybanki pénzeszközökből származó nyereséget Ukrajna védelmére fordítsa. A magyar kormány még 2024-ben nyújtotta be a keresetet.
„A törvényszék nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy megvizsgálja az Európai Békekeret (EPF) keretében hozott határozat jogszerűségét, mivel e határozat közvetlenül kapcsolódik a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretében hozott politikai vagy stratégiai döntésekhez” – indokolta döntését az uniós törvényszék.
Az ügy előzménye, hogy 2021-ben az Európai Unió Tanácsa létrehozta az Európai Békekeretet (EPF), hogy finanszírozza a KKBP területére tartozó fellépéseit. 2024 májusában a Tanács a befagyasztott orosz pénzeszközök kamatainak elkülönítéséről fogadott el határozatot az ukrán fegyveres erők támogatására, majd egy újabb határozatot ezen összegek elosztásáról. Magyarország az első határozat mellett szavazott, a második határozat elfogadása során azonban tartózkodott.
2024 júniusában a Békekeret illetékes bizottsága határozatot fogadott el a kamatok első részletének kifizetéséről. Magyarország ezt követően keresetet indított az Európai Unió Törvényszéke előtt az Európai Békekeret és a Tanács ellen a határozat megsemmisítése iránt, vitatva a határozat elfogadásához vezető eljárás jogszerűségét.
Mostani elutasító ítéletében az uniós bírói testület megállapította, hogy az Európai Unió Bírósága nem rendelkezik hatáskörrel a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó rendelkezéseket és az ezek alapján elfogadott jogszabályokat illetően. Megállapította azt is, hogy az ügy nem tartozik az uniós szerződésekben előírt azon kivételek hatálya alá sem, amelyek lehetővé teszik az uniós bíróság számára, hogy ezen a területen eljárjon.
Az uniós törvényszék ugyanis úgy ítélte meg, hogy a megtámadott határozat politikai vagy stratégiai döntéseket hozott a közös kül- és biztonságpolitika keretében, mivel meghatározta a források elkülönítését az ukrán fegyveres erők részére szánt katonai jellegű felszerelések beszerzésére és elosztására, valamint azt a területet, amelyre e forrásokat fordítani fogják.
