A tudósok szerint a földönkívüli jelek keresésekor elsőként nem az üzenetek tartalmát, hanem a pulzáló jelek természetes kozmikus sugárzástól való eltérését kellene megvizsgálni. A rádióteleszkópok adatain tesztelt új koncepció a szentjánosbogarak energiatakarékos és egyedi villogásából indult ki, célja pedig a mesterséges jelek hatékonyabb azonosítása az űr zajában.
A tudósok azt javasolják, hogy a földönkívüli civilizációktól származó lehetséges jeleket a természetes kozmikus sugárzástól való eltérésük alapján keressük. Ahelyett, hogy azonnal egy ismeretlen üzenetet próbálnának megfejteni, a kutatók indítványa szerint elsőként az ismétlődő impulzusok természetét kellene górcső alá venni. A beszámolók alapján a modell kidolgozásában a szentjánosbogarak tanulmányozása nyújtott segítséget.
A párzási időszakban ezek a rovarok fényvillanásokkal vonzzák magukhoz a párjukat. Jelzéseik árnyalatukban, időtartamukban, valamint az intervallumok és az ismétlődési sebesség tekintetében is eltérnek. Ez a sokrétűség lehetővé teszi a szentjánosbogarak számára, hogy felesleges energiapazarlás nélkül tűnjenek ki a többi rovar közül.
A kutatók úgy döntöttek, hogy egy hasonló elvet alkalmaznak a földönkívüli intelligenciát kutató SETI-programban is. Az elképzelés teszteléséhez a pulzárok – a szabályos elektromágneses impulzusokat kibocsátó, gyorsan forgó neutroncsillagok – sugárzását vették alapul. Mivel az ilyen természetes jelek megtévesztésig hasonlíthatnak egy mesterséges adó működésére, kulcsfontosságú, hogy a tudomány különbséget tudjon tenni közöttük.
A számítások az Ausztrál Nemzeti Teleszkóp katalógusán alapultak, amely 3724 pulzárról tartalmaz adatokat. A fő kísérlethez a tudósok 158 olyan objektumot választottak ki, amelyek legfeljebb 16 000 fényévnyire helyezkednek el a Földtől.
Az összehasonlítás leegyszerűsítése érdekében a rádióemissziós jellemzőket nullák és egyesek sorozatává alakították át. Ha a jelerősség meghaladta a beállított küszöbértéket, a megfelelő tartományhoz egyest rendeltek, ellenkező esetben pedig nullát.
A számítógépes modell ezt követően hipotetikus rádiójeleket generált, amelyeket úgy alkottak meg, hogy a lehető legnagyobb mértékben térjenek el a kiválasztott pulzárok emissziójától. A számítások során figyelembe vették az impulzusfrekvenciát és a szimulált adó üzemidejét is; ez utóbbi paraméter szolgált a várható energiafogyasztás becslésének alapjául.
A folyamat eredményeként két jelgenerálási lehetőség rajzolódott ki. Az első az energiafogyasztástól függetlenül a lehető legnagyobb kontrasztot biztosította a természetes háttérzajjal szemben, míg a második opció a jó észlelhetőséget csökkentett átviteli idővel kombinálta.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy a fejlesztés egyelőre csak egy matematikai modell, nem pedig egy azonnal bevethető, kész technológia az idegen civilizációk felderítésére. Egy szokatlan impulzussorozat ugyanis önmagában még nem bizonyítja a földönkívüli intelligencia létezését, mivel hasonló sajátosságok a természetes sugárforrásoknál is előfordulhatnak.
A javasolt eljárás a jövőben mégis jelentősen bővítheti a SETI képességeit azáltal, hogy hatékonyan egészíti ki a potenciális technológiai jelek keresésére szolgáló eddigi módszereket – írta a Gismeteo.
